HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor a Fidesz jelöltállító rendezvényén: Tisza-kormányzás esetén Budapesten újra megjelennének a migránsok

A miniszterelnök szerint Budapest a legékesebb példája annak, hogy a Fidesz-kormánnyal még azok is jól járnak, akik nem rájuk szavaznak. Orbán élesen bírálta a jelenlegi városvezetést.


Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Fidesz budapesti szervezete a párt „legerősebb hadteste”, és erős budapesti Fidesz nélkül nincs Fidesz-kormányzás és kétharmad sem. A kormányfő a Fidesz budapesti jelöltállító rendezvényén arról beszélt, hogy

bár a fővárosban nehéz kiérdemelni a bizalmat, a Fidesznek sosem lett volna kétharmada a budapestiek támogatása nélkül.

Úgy látja, a Fidesz kétszer nyert főpolgármester-választást és számos kerületi csatát is, amit fantasztikus teljesítménynek nevezett.

„Budapestre úgy kell tekintenünk, mint egy olyan városra, ahol nekünk mindig győzelemre kell törekednünk” – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a városban a színes összetétele ellenére is többségben vannak a nemzeti érzelmű emberek, akik a párt potenciális szavazói.

A miniszterelnök kiemelte a kormány elmúlt 15 évben végzett munkáját, állítása szerint 3 ezer milliárd forintból fejlesztették Budapestet, és hamarosan újabb ezer milliárdos fejlesztés indul a reptér és a bevezető úthálózat felújításával.

Felsorolta többek között a Városliget és a Kossuth tér megújulását, a Budai Vár újjáépítését, valamint a 4-es metró befejezését és a 3-as felújításában való részvételt. Ezzel szemben azt mondta, az ellenzék csak akadályozott és tiltakozott. „Elég, ha a Városligetre gondoltok. mindent megtettek, hogy a romos bódék helyett ott tervbe vett fantasztikus városrész, amit ma mindannyian láthattok, még a szépsége ennek a kerületnek még a habon is átüt, mindent megtettek, hogy ez ne történjen meg, hogy ez ne épüljön föl, soha ne jöjjön létre” – fogalmazott.

Gazdasági adatokkal folytatta, mondván, Budapesten az egy főre jutó nominális GDP 2010-ben 29 020 dollár volt, ami 2024-re 53 734 dollárra nőtt. Hozzátette, hogy ez az EU-átlag 102 százaléka, míg Franciaországban 100, Olaszországban 95, Spanyolországban pedig 92 százalék. Szerinte ez azt jelenti, hogy a főváros teljesítménye meghaladja a franciák, olaszok vagy spanyolok átlagos teljesítményét.

Orbán Viktor szerint Budapest a legékesebb példája annak, hogy a Fidesz-kormánnyal még azok is jól járnak, akik nem rájuk szavaznak.

A kormányfő beszélt az „elfelejtett budapestiekről” is, akik szerinte a Nagykörúton kívül élnek, és a budapestiek kétharmadát teszik ki. Úgy látja, a főváros vezetése róluk megfeledkezik, ezért javasolta, hogy a választások után a Fidesz vitassa meg a főváros és a kerületek viszonyának, forrásmegosztásának kérdését.

„Budapest Európa egyik legbiztonságosabb városa. Itt nem kell tartani a migráció okozta áldatlan állapotoktól. Nők, férfiak, gyerekek, mindenki biztonságban érezheti magát, ugyanis itt nincs iszlámradikalizmus. És amíg mi vagyunk kormányon, nem is lesz”

– állította, majd hozzátette, hogy a zsidó közösségek is itt vannak a legnagyobb biztonságban egész Európában.

A jelenlegi városvezetést élesen bírálta, szerinte munkájuk nagy csalódás, és Budapest „bajból bajba botladozó” várossá vált. Állítása szerint a mostani vezetés emlékeztet arra, milyen, amikor a baloldal kormányoz. „Egy példátlan teljesítményt elmondhat magáról a mostani városvezetés, ez pedig az, hogy még a leggazdagabb magyar települést is képesek voltak csődbe vinni.

Ne legyen kétségünk, az országot is csődbe vinnék, ha rájuk lenne bízva”

– mondta.

Orbán Viktor szerint a Tisza Párt is asszisztált ahhoz, ami a várost a csődhöz vezette, és a párt kormányzati részvétele azt jelentené, hogy Budapest utcáin újra megjelennének a migránsok.

Azt mondta, az ellenzéki pártok Brüsszelben megszavazták a háború folytatását és az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatások növelését. Zárásként arra kérte a Fidesz támogatóit, hogy nyerjék el újra a budapestiek szívét és szavazatát. „Vállaljuk, hogy nem lesz adóemelés, nem küldjük a magyarok pénzét Ukrajnába, és nem viszik el a gyerekeinket, idegen országba katonának. Azt vállaljuk, hogy béke, gyarapodás és biztonság lesz Budapesten és egész Magyarországon” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kijött a Fidesz 203 fős listája: Orbán Viktor mögött egy világbajnok sportoló is feltűnt, egy miniszter viszont mindent kockáztat
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta a Fidesz–KDNP végleges, 203 fős országos listáját. A névsorban a kormánytagok mellett a CÖF szóvivője és ismert sportolók is helyet kaptak.


Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.

A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.

A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.

A korábban bemutatott listához képest történt néhány változás is: a 76. helyre felkerült Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő, Czirbus Gábor pedig a 83. helyről a 85. helyre csúszott.

A lista hátsóbb részén is találni ismert neveket: a 188. helyen szerepel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a 191. helyen ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, a 199. pozíciót pedig Halkó Petra, a fidesztől papíron független, de Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet vezető elemzője kapta

– írta a Telex.

A 199 országgyűlési képviselőből 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig listáról jutnak be a parlamentbe. Az, hogy egy párt hány mandátumot kap az országos listáról, nemcsak a listás eredményétől függ, hanem attól is, hogyan szerepel az egyéni kerületekben. Ha egy jelölt egyéniben nyer, a listás helyét automatikusan az utána következő kapja meg.

A Fidesz–KDNP a 2022-es választáson a listás szavazatok 54,13 százalékával 48 további mandátumot szerzett.

A pártok közül elsőként a Mi Hazánk Mozgalom adta le a listáját múlt pénteken. A Tisza Párt ezt még nem tette meg, de Magyar Péter kedden közzétette a lista első öt nevét.

A pártoknak szombat 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnak.

Íme az első 25 név a Fidesz országos listáján:

1. Orbán Viktor

2. Semjén Zsolt

3. Kövér László

4. Gál Kinga

5. Szentkirályi Alexandra

6. Kubatov Gábor

7. Kósa Lajos

8. Németh Szilárd

9. Kocsis Máté

10. Latorczai János

11. Lezsák Sándor

12. Jakab István

13. Papp Zsolt György

14. Mohácsy István

15. Sztojka Attila

16. Tapolczai Gergely

17. Németh Zsolt

18. Selmeczi Gabriella

19. Szijjártó Péter

20. Lázár János

21. Orbán Balázs

22. Simicskó István

23. Rogán Antal

24. Gulyás Gergely

25. Bóka János


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A HVG összeszedte, Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást
Gulyás Gergely szerint lesz választás, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormány nem tud különféle akadályokat görgetni a hatalomátadás útjába. Beindultak az elméletek arról, hogy milyen módszereket vethet be a párt a hatalom megőrzésének érdekében.


Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.

A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”

A HVG elemzése szerint a kormánynak jogilag több ponton is lehetősége van beavatkozni a folyamatba, bár ezeknek a lépéseknek súlyos politikai ára lehet.

Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy az áprilisi választásokat a rendes törvényes rendben meg lehet majd tartani, és kijelentette, „fel sem merült a szükségállapot bevezetése”.

Az ilyen ígéretek hitelét ugyanakkor rontja, hogy a kormány korábban már megszegte a választási szabályok módosításának mellőzésére tett ígéretét.

A választás elhalasztásának legdirektebb módja az Alaptörvény módosítása lenne. A Fidesz–KDNP-nek az új Országgyűlés megalakulásáig megvan a kétharmados többsége, amivel a választási ciklus hosszát a jelenlegi négy évről tetszőlegesen átírhatja.

Bár erre volt már példa az önkormányzati választásoknál, egy már kitűzött időpont visszavonása vagy érvénytelenítése példátlan és abszurd lépés lenne. A másik lehetséges út a különleges jogrenden keresztül vezet. Az Alaptörvény szerint csak hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet választást tartani.

A jelenleg is érvényben lévő, enyhébb veszélyhelyzet ehhez önmagában nem ad jogalapot, kivéve, ha a kormány kétharmaddal ezt a lehetőséget is beleírná az Alaptörvénybe.

Még ha a kormány nem is halasztja el a választást, akkor is átírhatja annak szabályait. A május 13-ig hatályos háborús veszélyhelyzet rendeleti kormányzást tesz lehetővé, amivel a kormány felfüggesztheti a hatályos törvények alkalmazását, és eltérhet azoktól.

Elvileg tehát rendeleti úton is felülírhatná a választási szabályokat, vagy a parlamentben is átvihetne egy törvénymódosítást.

Felmerült például a parlamentbe jutási küszöb leszállítása a jelenlegi 5-ről 3 vagy akár 1 százalékra, ami a kispártoknak kedvezne, de a Tiszának nehézséget okozna. Szintén lehetőség a győzteskompenzáció megszüntetése. Ez az intézmény a 2014-es választáson 6, míg a 2018-as és 2022-es voksoláson 5-5 extra parlamenti mandátumot hozott a Fidesz–KDNP-nek. A választókerületi térképet ugyanakkor már nem lehet módosítani, azt 2024 végén véglegesítették.

A Fidesznek a voksolás után is maradhat mozgástere.

A jogerős végeredményt csak a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok megszámlálása, valamint a jogorvoslati határidők lejárta után állapítják meg. A fellebbezések és az újraszámolások a Nemzeti Választási Bizottságon és a Kúrián keresztül egészen az Alkotmánybíróságig elhúzhatják a folyamatot.

A szokásjog szerint a köztársasági elnök a választási győztest kéri fel kormányalakításra, de jogszabály erre nem kötelezi.

Bárkit jelölhet kormányfőnek, és ha az Országgyűlés nem választja meg, 15 nap elteltével új jelöltet állíthat, elvileg akárhányszor. A Tisza Párt programalkotásért felelős vezetője, Tanács Zoltán a HVG-nek adott interjújában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság volt elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök érteni fogja a történelmi felelősségét ebben a helyzetben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Putyin elzárná a gázt Európától, de Magyarországnak van egy ajánlata – komoly feltétellel
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szijjártó Péterrel folytatott találkozója után jelezte, leállíthatják az európai gázszállítást. Magyarország és Szlovákia kivételt képezhet a jelenlegi politika folytatása esetén.


Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és

addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre

- írja a HVG orosz sajtószemléjében.

A Kommerszant orosz napilap szerint a kijelentés a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott szerdai találkozója után hangzott el. Putyin kifejtette, hogy az új piacok megnyílása miatt Oroszországnak előnyösebb lenne azonnal leállítani a szállítást, mint kivárni, amíg Európa mond le teljesen az orosz gázról.

Az elnök a szállítás folytatását feltételhez kötötte, de nem részletezte, pontosan mit ért a jelenlegi politika fenntartása alatt.

Mindezzel párhuzamosan az Európai Unió épp az orosz energiáról való leváláson dolgozik, és egy ütemterv mentén igyekszik felszámolni a függőségét. A tagállamok egyre inkább alternatív forrásokra, így norvég vezetékes gázra és cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodnak, miután az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit a szerződés lejárta miatt január 1-jén megszűnt.

A magyar kormány az ellátásbiztonságot tartja elsődlegesnek, és a hosszú távú orosz szerződésekben látja a stabil energiaellátás garanciáját. Ezzel szemben a kritikus hangok szerint az orosz energia politikai nyomásgyakorlási eszköz, a függőség fenntartása pedig kockázatos és szembemegy az uniós célokkal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön megerősítette: Oroszország még nem döntött az európai gázpiacról való kivonulásról, de Putyin elnök utasította a kormányt a döntés előkészítésére. Ezt támasztja alá Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közlése is, miszerint a kormány hamarosan napirendre veszi az Európába irányuló gázexport leállításának kérdését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij átadná az ukrán hadseregnek Orbán Viktor címét, ha a magyar kormányfő blokkolja a 90 milliárdos hitelt
Az ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktort. „Hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén” - mondta a kijevi vezető.


A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.

„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”

– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.

Az elnök szerint pénzre lenne szükség a fegyverek és vadászgépeik beszerzése miatt. A 2026–2027-es időszakra szánt, 90 milliárd eurós csomag célja, hogy fedezze Ukrajna finanszírozási igényeinek jelentős részét. Az Európai Unió Tanácsa február 4-én alakította ki a hitel jogi keretét, majd az Európai Parlament február 6-án jóváhagyta a csomagot lehetővé tevő jogszabályokat. A végső döntéshez a tagállamok egyhangú politikai jóváhagyása szükséges.

Zelenszkij március 5-én újra sürgette a hitel blokkolásának feloldását. Ugyanakkor nem támogatja a Barátság vezeték helyreállítását, egyrészt mert az „orosz olajat” szállít, másrészt mert a javítás körülbelül hat hetet venne igénybe. Az ukrán álláspont szerint a 90 milliárdos csomag felszabadítása létfontosságú a hadsereg és a légierő harcképességének fenntartásához.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: