Orbán szerint 800 ezer halottat állít elő az unió azzal, hogy 90 milliárd euró támogatást küld Ukrajnának
Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút, ahol először a rendkívüli téli időjárás kezeléséről beszélt. A miniszterelnök szerint az ország kiállta a „hópróbát”, ami azt mutatja, hogy nemcsak normális időszakokban, hanem rendkívüli körülmények között is képes működni. Háláját fejezte ki a védekezésben részt vevőknek, a vasutasoknak, közútkezelőknek, rendőröknek, katasztrófavédelmiseknek és a hadseregnek is. Úgy látja, az emberek a nehézségek ellenére türelmesen és fegyelmezetten lettek úrrá a helyzeten.
Orbán Viktor szerint segített, hogy a korábbi, 2013-as vagy 2014-es hasonló helyzet tapasztalatait fel tudták használni. „Tehát miután a belügyminiszter ugyanaz volt akkor, mint most, a miniszterelnök ugyanaz volt most, mint akkor, azért kinyitottuk azokat a dossziékat, hogy hogy csináltuk” – mondta, hozzátéve, hogy az operatív törzs időben megalakult, a belügyminiszter pedig „erős kézzel” garantálta az intézmények működtetését.
A hideg idő miatti megnövekedett fűtési igényekkel kapcsolatban a kormányfő kijelentette, bőségesen van gáztartalék. Állítása szerint minden reggel a nemzetbiztonsági jelentés elolvasásával kezdi a napot, amelyben az energiatartalékok is szerepelnek. A telet az éves fogyasztás 40 százaléka feletti tartalékkal kezdték meg, és a folyamatos szállítások miatt a tartalékokhoz alig kell hozzányúlni.
A tűzifaprogramot megduplázták, és a belügyminiszter felső korlát nélküli felhatalmazást kapott a szükséges famennyiség előállítására, hogy senki ne fagyjon meg forráshiány miatt. Elmondta, hogy a vörös kód idején minden szociális intézménynek fogadnia kell a hajléktalanokat vagy azokat, akik otthonukban fáznak, és a rendelkezésre álló kapacitás jóval meghaladja a rászorulók számát.
Az interjúban szó esett Ukrajna uniós támogatásáról is. Orbán Viktor szerint „ember legyen a talpán, aki itt a tíz meg száz milliárdok között kiigazodik”, de közölte, hogy Brüsszel eddig 193 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására.
– fogalmazott. A következő két évre az EU 90 milliárd eurós közös hitelt venne fel, de állítása szerint egy „hosszú éjszakába nyúló véres bicskázás” eredményeként Magyarország, Csehország és Szlovákia ebben nem vesz részt. A kormányfő szerint az ukránok már be is nyújtottak egy 800 milliárd eurós, tíz évre szóló pénzügyi igényt, a katonai kiadások nélkül.
– érzékeltette az összeg nagyságát. A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét.
– jelentette ki. Szerinte a nyugat-európai polgárokat egy olyan történettel „etetik”, ami nyilvánvalóan nem igaz.
Orbán Viktor azt állította, Brüsszel a tagállamokból akarja „kipréselni” az Ukrajnának szánt pénzt, és Magyarországgal szemben is van egy követeléslistájuk. Azt mondta, ezek leírt, dokumentált elvárások, amelyek között szerepel a multiadó és a bankadó megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint a családvédelmi és otthonteremtési rendszerek átalakítása. A kormány ezeket az elvárásokat összegyűjtötte egy jelentésben, amit nyilvánosságra hoztak. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egy „nemzeti petíció” formájában kérdezi meg a magyar választókat erről. „Mindenki meg fogja ezt kapni, és lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon erre, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk, ránk ne számítsatok, mi nem fizetünk.”
A közelgő választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor elutasította a felvetést, hogy békepárti egység lenne a magyar politikában.
– mondta.
Szerinte a Tisza és a DK egy „brüsszelpárti és ukránpárti politikai erő”, míg a Fidesz–KDNP egy „magyarbarát” és Brüsszel követeléseinek ellenálló erő. A miniszterelnök szerint nőni fog a nyomás, hogy magyar katonákat küldjenek Ukrajnába.
– vázolta fel a szerinte reális veszélyt. Kijelentette, a háborúhoz való viszony a magyarság jövője szempontjából a legélesebb vitakérdés.
Azt is elmondta, hogy a legutóbbi tanácsülésen felvetette: a 90 milliárd eurós támogatással valójában 800 ezer ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák, ahelyett, hogy a békére törekednének.
- fogalmazott.
– tette fel a kérdést.
A változó világrenddel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, ő már 2010 óta hirdeti, hogy egy új világ jön, és a liberális világrendnek vége lesz, helyét pedig a „nemzetek korszaka” veszi át. Szerinte erre a kormány felkészült, és a nemzetközi intézményeken kívül is kétoldalú megállapodásokat kötött többek között Oroszországgal és a türk világgal.
Végül a gazdasági helyzetről és a 2026-os évről beszélt, amit a veszélyek és a lehetőségek évének nevezett. Azt mondta, a kormány célja a veszélyek csökkentése és a lehetőségek kihasználása. A választást „biztos választásnak” nevezte, amelyen a magyar és a brüsszeli út között lehet dönteni. A magyar út részeként sorolta a minimálbér-emelést, az édesanyák szja-mentességét, az otthonteremtési programot, a 14. havi nyugdíj bevezetését, valamint a pedagógusok és más közszférában dolgozók béremelését. „Ennek az évnek a végén, 26 végén a pedagógusok átlagkeresete 900 ezer forint fölé fog menni” – ígérte. Azt mondta, a kormány ajánlata az, hogy az ország ne a brüsszeli útra és a hadigazdaságra lépjen. „Maradjunk a magyar úton és a békegazdaság útján.”
