HÍREK
A Rovatból

Orbán szerint 800 ezer halottat állít elő az unió azzal, hogy 90 milliárd euró támogatást küld Ukrajnának

A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét. A kormányfő úgy véli, tárgyalásokkal kellene lezárni a háborút, nem pedig pénzt küldeni Ukrajnának, amivel rengeteg ember ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák.


Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút, ahol először a rendkívüli téli időjárás kezeléséről beszélt. A miniszterelnök szerint az ország kiállta a „hópróbát”, ami azt mutatja, hogy nemcsak normális időszakokban, hanem rendkívüli körülmények között is képes működni. Háláját fejezte ki a védekezésben részt vevőknek, a vasutasoknak, közútkezelőknek, rendőröknek, katasztrófavédelmiseknek és a hadseregnek is. Úgy látja, az emberek a nehézségek ellenére türelmesen és fegyelmezetten lettek úrrá a helyzeten.

Orbán Viktor szerint segített, hogy a korábbi, 2013-as vagy 2014-es hasonló helyzet tapasztalatait fel tudták használni. „Tehát miután a belügyminiszter ugyanaz volt akkor, mint most, a miniszterelnök ugyanaz volt most, mint akkor, azért kinyitottuk azokat a dossziékat, hogy hogy csináltuk” – mondta, hozzátéve, hogy az operatív törzs időben megalakult, a belügyminiszter pedig „erős kézzel” garantálta az intézmények működtetését.

A hideg idő miatti megnövekedett fűtési igényekkel kapcsolatban a kormányfő kijelentette, bőségesen van gáztartalék. Állítása szerint minden reggel a nemzetbiztonsági jelentés elolvasásával kezdi a napot, amelyben az energiatartalékok is szerepelnek. A telet az éves fogyasztás 40 százaléka feletti tartalékkal kezdték meg, és a folyamatos szállítások miatt a tartalékokhoz alig kell hozzányúlni.

A tűzifaprogramot megduplázták, és a belügyminiszter felső korlát nélküli felhatalmazást kapott a szükséges famennyiség előállítására, hogy senki ne fagyjon meg forráshiány miatt. Elmondta, hogy a vörös kód idején minden szociális intézménynek fogadnia kell a hajléktalanokat vagy azokat, akik otthonukban fáznak, és a rendelkezésre álló kapacitás jóval meghaladja a rászorulók számát.

Az interjúban szó esett Ukrajna uniós támogatásáról is. Orbán Viktor szerint „ember legyen a talpán, aki itt a tíz meg száz milliárdok között kiigazodik”, de közölte, hogy Brüsszel eddig 193 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására.

„Ennek egy része persze hitel, de mindenki tudja, hogy a büdös életbe ezt a hitelt Ukrajna visszafizetni nem tudja”

– fogalmazott. A következő két évre az EU 90 milliárd eurós közös hitelt venne fel, de állítása szerint egy „hosszú éjszakába nyúló véres bicskázás” eredményeként Magyarország, Csehország és Szlovákia ebben nem vesz részt. A kormányfő szerint az ukránok már be is nyújtottak egy 800 milliárd eurós, tíz évre szóló pénzügyi igényt, a katonai kiadások nélkül.

„800 milliárd Euróból a mi számításunk szerint 40 évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat, 60 évig lehetne fizetni az összes magyar családtámogatási kiadást”

– érzékeltette az összeg nagyságát. A miniszterelnök szerint az EU stratégiája arra épül, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, Oroszország pedig jóvátételt fizet, amiből mindenki visszakapja a pénzét.

„Én még olyan emberrel nem találkoztam komolyan vehető szakértővel, aki azt állítaná, hogy az oroszokat meg lehet verni a fronton olyan mértékig ráadásul, hogy jóvátétel fizetésére legyenek kötelezve. Ez a gyermekmesék határán is túl van”

– jelentette ki. Szerinte a nyugat-európai polgárokat egy olyan történettel „etetik”, ami nyilvánvalóan nem igaz.

Orbán Viktor azt állította, Brüsszel a tagállamokból akarja „kipréselni” az Ukrajnának szánt pénzt, és Magyarországgal szemben is van egy követeléslistájuk. Azt mondta, ezek leírt, dokumentált elvárások, amelyek között szerepel a multiadó és a bankadó megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint a családvédelmi és otthonteremtési rendszerek átalakítása. A kormány ezeket az elvárásokat összegyűjtötte egy jelentésben, amit nyilvánosságra hoztak. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egy „nemzeti petíció” formájában kérdezi meg a magyar választókat erről. „Mindenki meg fogja ezt kapni, és lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon erre, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk, ránk ne számítsatok, mi nem fizetünk.”

A közelgő választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor elutasította a felvetést, hogy békepárti egység lenne a magyar politikában.

„Mi nem gondoljuk, hogy itt egység lenne, hiszen teljes ellentétben van az ellenzék, amit most nevezzünk Tiszának és DK-nak, és a Fidesz–KDNP pozíciója”

– mondta.

Szerinte a Tisza és a DK egy „brüsszelpárti és ukránpárti politikai erő”, míg a Fidesz–KDNP egy „magyarbarát” és Brüsszel követeléseinek ellenálló erő. A miniszterelnök szerint nőni fog a nyomás, hogy magyar katonákat küldjenek Ukrajnába.

„Jogos az a félelem, hogy az ukránpárti erők, DK, Tisza, mint minden nyomásnak, ennek is engedni fog. És előbb-utóbb, ha brüsszelpárti kormány van Magyarországon, a fiatalokat elküldik Ukrajnába”

– vázolta fel a szerinte reális veszélyt. Kijelentette, a háborúhoz való viszony a magyarság jövője szempontjából a legélesebb vitakérdés.

Azt is elmondta, hogy a legutóbbi tanácsülésen felvetette: a 90 milliárd eurós támogatással valójában 800 ezer ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák, ahelyett, hogy a békére törekednének.

„Nem 90 milliárdot kéne Ukrajnába küldeni, és 800 ezer halottat előállítani, hanem tárgyalásokkal lezárni a háborút”

- fogalmazott.

„A nagy dilemma, hogy van-e Magyarországnak olyan képessége, cselekvőképessége, ereje, hogy kívül tartsa magát az óriási nemzetközi nyomás ellenére is egy háborúból”

– tette fel a kérdést.

A változó világrenddel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, ő már 2010 óta hirdeti, hogy egy új világ jön, és a liberális világrendnek vége lesz, helyét pedig a „nemzetek korszaka” veszi át. Szerinte erre a kormány felkészült, és a nemzetközi intézményeken kívül is kétoldalú megállapodásokat kötött többek között Oroszországgal és a türk világgal.

Végül a gazdasági helyzetről és a 2026-os évről beszélt, amit a veszélyek és a lehetőségek évének nevezett. Azt mondta, a kormány célja a veszélyek csökkentése és a lehetőségek kihasználása. A választást „biztos választásnak” nevezte, amelyen a magyar és a brüsszeli út között lehet dönteni. A magyar út részeként sorolta a minimálbér-emelést, az édesanyák szja-mentességét, az otthonteremtési programot, a 14. havi nyugdíj bevezetését, valamint a pedagógusok és más közszférában dolgozók béremelését. „Ennek az évnek a végén, 26 végén a pedagógusok átlagkeresete 900 ezer forint fölé fog menni” – ígérte. Azt mondta, a kormány ajánlata az, hogy az ország ne a brüsszeli útra és a hadigazdaságra lépjen. „Maradjunk a magyar úton és a békegazdaság útján.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Micsoda arcátlanság!” – Orbán reagált Zelenszkij kijelentéseire, levélben fordult az Európai Bizottsághoz
A miniszterelnök szerint az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra. Levelet írt Ursula von der Leyennek, amiben felszólítja, hogy szerezzen érvényt azoknak a megállapodásoknak, amelyek Ukrajnát a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj továbbítására kötelezik.


Egy Facebookon közzétett videóban reagált Orbán Viktor arra, amit az ukrán elnök nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték kapcsán a magyar és a szlovák miniszterelnökről. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij meglepődött, hogy Orbán műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül. Azt mondta: „Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?

Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – jelentette ki Zelenszkij.

Erre válaszolt most Orbán videójában. Szerinte az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra.

„Azt akarja, hogy legyünk hálásak Ukrajnának, miközben elzárta a Magyarországot ellátó kőolajvezetéket. Micsoda arcátlanság!”

– hitetlenkedett a miniszterelnök.

Szerinte Zelenszkij azt is bejelentette, hogy nem áll szándékában újra megnyitni a Barátság-vezetéket annak ellenére sem, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásai erre kötelezik Ukrajnát. Ezért Orbán levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, Ursulna von der Leyent, hogy „milyen helyzet alakult ki itt”.

„Felszólítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt azoknak a megállapodásoknak, amelyek Ukrajnát a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj továbbítására kötelezik. Ameddig Zelenszkij elnök nem tér vissza a józan ész és a normalitás talajára, addig egyetlen Ukrajna számára kedvező döntést sem fogunk támogatni”

– jelentette ki Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem ijed meg a saját árnyékától” – mondta a verekedés után lemondott alpolgármesterről a szentmártonkátai polgármester
A nagyközség vezetője azt nyilatkozta, a bántalmazást nem látta, de azt igen, hogy a megvert nőt egy férfi rángatva vitte ki a sátorból, az áldozat pedig „önkívületi állapotban ordított”. Skoda Ferenc elítélte a történteket.


Ahogy arról beszámoltunk, múlt szombaton verekedésbe torkollott egy vita a szentmártonkátai kolbásztöltő fesztiválon. Egy 27 éves nő azt állítja, hogy a település alpolgármestere úgy megütötte, hogy kórházi ellátásra szorult. Bodor András másnap, március 1-jén lemondott tisztségéről. A döntését bejelentő Facebook-bejegyzésében a vádakat megalapozatlannak és valótlanoknak nevezte, és közölte, azért távozik, hogy az ügy ne váljon kampánytémává.

A rendőrség a történtekkel kapcsolatban annyit közölt, hogy egy 55 éves férfi szólalkozott össze egy 27 éves nővel, a vita pedig a nő elmondása szerint tettlegességig fajult és a férfi egy alkalommal megütötte őt.

A nő sérüléseit a mentők a helyszínen ellátták, a helyszínre érkező rendőrök pedig előállították B. Andrást, de annyira ittas volt, hogy a gyanúsítotti kihallgatására – súlyos testi sértés kísérlete miatt – csak másnap, vasárnap délután került sor.

Rajta kívül még egy férfit, az áldozat férjét állították elő a nagykátai rendőrök, akit március 1-jén tanúként hallgattak ki. Az eset további körülményeket szakértők bevonásával vizsgálja a Nagykátai Rendőrkapitányság.

A kolbásztöltő fesztiválon kitört balhéról most Skoda Ferenc, Szentmártonkáta fideszes polgármestere is nyilatkozott. A 24.hu-nak azt mondta, korábban nem ismerte a bántalmazott nőt. A rendezvényen „teljesen normális beszélgetés” alakult ki közöttük, és a nő férjével is megismerkedett, akivel politikáról beszélgettek. Elmondása szerint a férfi erősen kormánykritikus volt.

„Ő teljesen politikai síkra terelte az egészet, hogy mennyire utálja Orbán Viktort, ez azonnal előjött, meg hogy az alpolgármesteremmel, Bodor Andrással problémái vannak”

– idézte fel a polgármester.

Visszaemlékezése szerint a szombat esti rendezvény végén már több vendég erősen ittas állapotban volt, ezért a zárás mellett döntöttek. Miközben a büfénél intézkedett, épp megköszönte az egészségügyi szolgálat munkáját, jelezve, hogy hazamehetnek, hiszen „semmi nem történt”.

Skoda Ferenc állítja, magát a bántalmazást nem látta, de arra emlékszik, hogy a nőt egy férfi rángatva vitte ki a sátorból. Az áldozatról így nyilatkozott:

„Önkívületi állapotban ordított. Volt még ott 10-12 ember, és valamelyiknek tépte a ruháját, de nem tudom, mi és hogyan történt, mert a rendezvényt szerettem volna bezárni.”

Később, amikor szóltak neki, hogy egy nőt megütöttek, kiment a sátorból, ahol már a rendőrök intézkedtek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.

A 24.hu újságírójának a faluban többen azt mondták, hogy a lemondott alpolgármester erőszakos ember hírében áll. Ezt a szóbeszédet a polgármester úgy kommentálta:

„Nem ijed meg a saját árnyékától, az biztos, de azért vagyunk így, férfiak, többen is.”

Hozzátette, Bodor 2024 óta volt alpolgármester, és azóta nem volt köze erőszakos esethez. Skoda Ferenc a szombati esetet elítélte. „Az erőszakot mindenki elítéli, férfival szemben is, nővel szemben pedig kimondottan elítélendő” – mondta.

Bodor András a legutóbbi önkormányzati választáson függetlenként indult, és a fideszes polgármester kérte fel külsős alpolgármesternek, aki a tisztséget tiszteletdíj nélkül látta el Skoda Ferenc elmondása szerint. Bodor lemondása után a nagyközség vezetője új, szintén külsős alpolgármestert szeretne javasolni a képviselő-testületnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megosztotta, kik vezetik a Tisza Párt országos listáját
A pártelnök közzétette, kik állnak a lista első öt helyén. Több népszerű politikusuk is hátrébb kaphat helyet, de hatalmas meglepetések nincsenek.


Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.

Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.

Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.

Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes 2024 óta vállal egyre aktívabb szerepet a Tisza Párt rendezvényein. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója egy kutatás szerint kiemelkedő helyi támogatottsággal bír, jelölése után pedig erős kormányoldali ellenkampány indult ellene a megyei sajtóban. Forsthoffer Ágnes 2025 szeptembere óta a párt alelnöke, szakterülete a turizmus. Kapitány István a Shell korábbi globális ügyvezető alelnökeként csatlakozott a párthoz, személye a Tisza gazdaságpolitikai arculatának egyik meghatározó elemévé vált.

Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán Anita külügyminiszter-jelölt, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter-jelölt, Radnai Márk, vagy éppen Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter-jelölt hanyadik a listán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Irán megüzente: Hámenei utódjának kiválasztása „nem fog sokáig tartani” – közülük kerülhet ki az új legfőbb vezető
Ali Hámenei halála után egy háromtagú ideiglenes tanács vette át az irányítást Teheránban, amíg egy szakértőkből álló csoport dönt az új vezetőről. A lehetséges utódok között több befolyásos nevet is említenek.


Miközben Irán gyászolja az amerikai–izraeli légicsapásokban meggyilkolt legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, a teheráni vezetés azt ígéri: a hatalmi vákuum nem tart sokáig. A külügyminiszter szerint napokon belül lezárulhat az utódlás folyamata.

„Feltételezem, hogy rövid időt vesz igénybe. Talán egy vagy két napon belül megválasztják az ország új vezetőjét”

– mondta még vasárnap Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al Jazeerának. Hozzátette, a zökkenőmentes átmenet érdekében már meg is alakult az a háromtagú ideiglenes vezetői tanács, amely az új vezető megválasztásáig irányítja az országot.

Az iráni ISNA hírügynökség kedden azt jelentette, hogy az új legfelsőbb vezető kiválasztásával megbízott iráni szakértői csoport egyik tagja azt nyilatkozta,

Hámenei utódjának kiválasztása „nem fog sokáig tartani”.

Az iráni alkotmány alapján a testület tagjai Maszúd Pezeshkián elnök, Gholám-Hoszein Mohszeni-Ezsei, az igazságügyi hatalmi ág vezetője, valamint Alireza Árufi ajatollah. A végső szót a 88 tagú, vallási vezetőkből álló Szakértők Gyűlése mondja majd ki.

Irán március 1-jén erősítette meg, hogy a 85 éves Hámenei a február 28-i légicsapásokban vesztette életét, ezt követően negyvennapos gyászt és hétnapos munkaszünetet rendeltek el. Az iráni erők és regionális szövetségeseik rakétatámadásokkal válaszoltak, a parlament elnöke pedig keményen üzent:

„Átléptétek a vörös vonalunkat, és meg fogjátok fizetni az árát” – mondta Mohammad Bager Ghalíbáf, aki szerint Irán olyan pusztító csapásokat fog mérni, amelyek „könyörgésre kényszerítenek”.

A száműzetésben élő ellenzék a folyamat legitimitását kérdőjelezi meg. „Bármilyen kísérlet a rezsim maradéka részéről, hogy utódot ültessen Hámenei helyére, eleve kudarcra van ítélve” – jelentette ki Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah fia.

A lehetséges utódok között több befolyásos nevet is említenek.

Köztük van a néhai legfőbb vezető fia, Modzstaba Hámenei, akinek kinevezését az örökletes jelleg miatt sokan elutasítják, a mostani ideiglenes tanácsban is helyet kapó Alireza Árufi ajatollah, a keményvonalas igazságügyi vezető, Gholám-Hoszein Mohszeni-Ezsei, valamint Homeini ajatollah unokája, a mérsékeltnek tartott Haszan Homeini.


Link másolása
KÖVESS MINKET: