Orbán Viktor: Brüsszel jawohl kormányt szeretne Magyarországon

Kiderült, mivel fog foglalkozni a jövőben Szabó Tünde, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője és sportért felelős államtitkára. A politikus vasárnap a Facebookon jelentette be, hogy

„Sportjogi és egészségügyi szakjogászként, valamint sporttudományok doktoraként és egyetemi oktatóként célom, hogy komplex, magas szintű jogi támogatást nyújtsak mindazok számára, akik a sport és az egészségügy világában tevékenykednek” – írta posztjában. Azt is hozzátette, az a célja, hogy a munkájával hozzájáruljon egy biztonságosabb, átláthatóbb és igazságosabb szakmai környezet kialakításához.

Szabó Tünde 2022-ben még a Fidesz jelöltjeként nyert egyéni mandátumot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, idén azonban már nem őt indították a választáson. A lecserélését a tavaly novemberben megrendezett nyíregyházi háborúellenes gyűlésen jelentették be tavaly novemberben, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott.

A Fidesz először Polgári Andrást, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal főigazgatóját jelölte Szabó helyére. Ő azonban december végén vadászbalesetet szenvedett, és nem indult a választáson. Az új jelölt Halkóné Rudolf Éva lett, akit a Tisza Párt színeiben Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója győzött le.

„Soha nem voltam fideszes, soha nem is mondtam senkinek, hogy az vagyok, és soha nem érdekelt, mit gondolnak rólam az olyan politikusok, mint Kocsis Máté” – üzente Wáberer György, miután a Fidesz frakcióvezetője köpönyegforgatással vádolta meg. Az egyik leggazdagabb magyar üzletember, a MÁV igazgatósági tagja a Telexnek küldött vasárnapi válaszában azt is írta, kormányzati megbízottként saját hatáskörében küzdött a korrupció ellen.

Hozzátette, az új kormány támogatásáért cserébe nem vár el semmit, mert az korrupció lenne, amit gyűlöl.

Kijelentette azt is, hogy „a haza elárulása, az orosz érdekeknek alávetése viszont hazaárulás, ellene fellépni pedig jótett”.

A mostani üzenetváltást Kocsis Máté Facebook-posztja robbantotta ki, amelyben a frakcióvezető a Fideszen belüli „árulókról” és „pénzéhes potyautasokról” írt a párt választási veresége után. Wábererre utalva úgy fogalmazott: „az új szent. A nagyon tisztességes. (…) Kormánybiztosként, felemelt milliárdosként sokáig természetesen csak Fidesz-közeli oligarchaként emlegették a balos sajtóban, ma már viszont ugyanott egy ünnepelt hős. Pedig csak fordított egyet a köpönyegén”.

A vita hátterében a Tisza Párt országgyűlési választáson aratott győzelme áll, amely után a Fidesz ellenzékbe került, és a párton belül elindult a felelősségkeresés. Kocsis Máté már korábban is bírálta a párthoz kötődő, szerinte haszonleső szereplőket, és név szerint is árulónak nevezte többek között Wáberer Györgyöt.

Egy korábbi interjúban kijelentette, hogy szerinte ha Orbán Viktor marad, a Fidesznek nincs politikai jövője. Arra a felvetésre pedig, hogy a miniszterelnök soha nem tűrte a korrupciót, úgy reagált: igen, azt, „amiben nem volt benne”.

A korrupció és a közpénzekből szerzett vagyonok kérdése a szélesebb közéleti vitát is meghatározta, Majka például szintén élesen bírálta Kocsis Mátét és a luxuséletet élő elitet.

Wáberer György a mostani nyilatkozatában egy, az ELTE kutatója által készített tanulmányra is hivatkozott, amely a magyar gazdasági elit társadalmi megítéléséről szól. „A Kristóf Luca által vezetett kutatás alapján én vezetem azt listát, ami szerint a gazdasági tevékenységének tisztaságához a megkérdezettek szerint nem fér kétség” – írta.

Juhász Péter expolitikus a Facebookon jelentette be, hogy újabb, ledarált iratokkal teli zsákok kerültek a birtokába.

A volt politikus elmondása szerint a zsákokhoz egy bejelentés útján jutott, ami után ő maga ment el értük. Bejegyzésében arra biztatja a nyilvánosságot, hogy hasonlóan járjanak el, ha iratmegsemmisítés nyomaira bukkannak:

Juhász néhány napja arról számolt be, hogy ledarált iratokkal teli csomagokat gyűjtött be, amelyeket állítása szerint „Rogán Antal minisztériumának szomszédságában, egy államhoz köthető helyen” tettek ki.

Magyar Péter és a Tisza Párt a múlt héten több alkalommal is azt állította, hogy iratmegsemmisítésekről kapnak jelzéseket. A pártelnök arra kért mindenkit, jelentsék, ha tudomásuk van iratmegsemmisítésről, és lehetőség szerint töltsék fel a megsemmisítésre szánt dokumentumokat a magyartisza.hu/stopdaralas oldalra, vagy külüdjék el a [email protected] e-mail címre.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azt közölte, nincs információja arról, hogy bármelyik állami szervnél terhelő dokumentumokat darálnának le. Hangsúlyozták, hogy a közérdekű adatokat tartalmazó iratokat csak szigorú szabályok szerint, például megfelelő engedélyezés és levéltári jóváhagyás után lehet megsemmisíteni. A jogszerűtlen iratmegsemmisítés következményeire is figyelmeztettek.

Hegedűs Zsolt, a hamarosan megalakuló Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere azt ígérte, Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik a kórházakban kiépített arcfelismerő rendszereket. A leendő tárcavezető az RTL Híradónak a reformok részeként a minőségi mutatók mérését és nyilvános publikálását is kulcsfontosságúnak nevezte.

Hegedűs azt mondta, nem a választás éjszakáján bemutatott tánca, hanem a szakterület megreformálása miatt szeretne ismert lenni. Mint mondta, tudja, hogy nehéz feladatra vállalkozik, ami hatalmas felelősséggel jár, de azt szeretné, ha ezután is a szabadság jutna az embereknek eszébe róla, ha látják.

Úgy látja, a Pintér Sándor vezetése alatt elindított „rendőri típusú irányítási modell” járhatatlan, és aki ezt kitalálta, az „nem érti meg az egészségügyben dolgozóknak a szemléletét és a lelkét.”

Ennek kulcsa a transzparencia: a minőségi mutatók mérését, hitelesítését és publikálását tervezi.

„Ha én transzparensen ezeket a minőségi adatokat bemutatom... Az önmagában olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra, tehát rám is, hogy az elindítja, hogy a társadalom felébred és ráeszmél, hogy most ide kell nekünk még egy mentőállomás” – vázolta a tervét, amely szerinte a társadalmat is a reform partnerévé teszi, így a „reform” szó többé nem szitokszó lesz.

Az állami kórházakban 2025 óta telepítenek egységes beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszert, amely több intézményben arcfelismerő technológiát is használ a dolgozók azonosítására. Az Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi közlése szerint a rendszert kizárólag a dolgozói beléptetésre használják, a kamerákat pedig jogszerű közbeszerzési eljárásban szerezték be. A bevezetését azonban komoly szakmai és jogvédő kritika kísérte: orvosi szakszervezetek és civil szervezetek is aránytalan beavatkozásnak nevezték a biometrikus adatok ilyen szintű kezelését.

A július 1-jei határidő szimbolikus, mivel ez Semmelweis Ignác születésnapja, a magyar egészségügy napja, ami az ágazatban dolgozóknak munkaszüneti nap is.