HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor vészjóslóan figyelmeztet: Sötét fellegek gyülekeznek

A miniszterelnök szerint az Európai Unió háborúra készül Oroszországgal, már a dátumot is kitűzték. Úgy véli, a 2026-os választás lesz az utolsó esély a béke megőrzésére.


Vészjósló bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán Orbán Viktor hétfőn, amelyben azt állítja, Brüsszel háborúra készül Oroszországgal, aminek már céldátuma is van: 2030.

A kormányfő szerint „sötét fellegek gyülekeznek Európa egén”.

A miniszterelnök úgy véli, ezt több tényező is alátámasztja. Mint írta:

„A Brüsszel által indított felfegyverkezési program kimondott célja ugyanis, hogy az Unió 2030-ra készen álljon a háborúra. Szintén 2030 a gyorsított ukrán uniós tagfelvételi eljárás céldátuma.

Az Unió alapszerződése pedig kimondja, hogy »a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló segítséget megadni ennek az államnak.« Egy harcban álló Ukrajna uniós felvétele tehát azonnali háborúba lépést eredményezne.”

Orbán Viktor szerint mindez azt jelenti, hogy a 2026-os magyar választás lehet az utolsó, amikor még dönteni lehet a háború és a béke kérdésében. A kormányfő párhuzamot vont a 2015-ös migrációs helyzettel, amely szerinte szintén egy később már nem korrigálható döntés volt. „Márpedig a bevándorlás esetében már megtanulhattuk, hogy vannak döntések, amelyeket később már nem lehet kijavítani. Ha 2015-ben nem emeltünk volna kerítést, már itt lennének a migránsok” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy

ha 2026-ban rossz döntés születik, azt 2030-ban már késő lesz korrigálni. Mint írta: „Nem babra megy a játék. Aki békét akar, velünk tart!”

Az Európai Unióban 2025 tavasza óta létezik a ReArm Europe/Readiness 2030 csomag, amely a védelmi finanszírozás és a hadiipari kapacitások növelését célozza. Ennek része a SAFE (Security Action for Europe) nevű, legfeljebb 150 milliárd eurós hitelkeret, amelyet közös beszerzések ösztönzésére hoztak létre. A hivatalos uniós kommunikáció a programot „védelmi felkészültségként” és elrettentésként írja le, nem pedig egy Oroszországgal szembeni, 2030-ra elhatározott háború előkészületeként.

Ukrajna uniós csatlakozásának sincs rögzített időpontja. Bár uniós és ukrán vezetők is említették a 2030-as célt, ezt felkészültségi dátumként, nem pedig automatikus tagsági határidőként értelmezik. A Lisszaboni Szerződés kölcsönös segítségnyújtási záradéka (42. cikk, 7. bekezdés) valóban előírja a segítségnyújtást egy megtámadott tagállamnak, de a segítség formája nem feltétlenül katonai beavatkozás, a tagállamok saját döntésén múlik. A záradékot eddig egyszer, Franciaország aktiválta a 2015-ös párizsi terrortámadások után, ami nem eredményezett közös európai hadba lépést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.


„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.

- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”

- „Gatya?”

- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.

A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.

A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.

„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”

– mondta egy lány.

Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.

A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.

„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.

Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:

„Mert ballada volt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.


Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.

Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.

„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”

– írja.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:

„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”

Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.

A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére

ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.

A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”

Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.


Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.

A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.

A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.

Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Pétert a TEK helyett a Készenléti Rendőrség fogja védeni
Lecseréli az Orbán Viktor védelmére is létrehozott fegyveres szervezetet az új miniszterelnök. Helyettük a rendőrségre bízza biztonságát.


Magyar Péter hétfőn tájékoztatta Hajdu János tábornokot a TEK főigazgatóját, hogy, hogy május 9-től a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség látja el - erről a politikus számolt be a közösségi oldalán.

A rendszerváltás óta a miniszterelnökök személyi védelmét különböző fegyveres szervezetek látták el. Az Orbán-kormányok idején a Terrorelhárítási Központ ügyelt Orbán Viktor biztonságára bel- és külföldi eseményein.

A szervezetet viszont Orbán Viktor hozta létre, ezért Magyar Péter valószínűleg nem bízik TEK-esekben, és/vagy nem akar az elődje embereivel mutatkozni.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő korábban azt mondta, hogy a TEK-nek már akkor védenie kellett volna Magyart, amikor miniszterelnök-jelöltté vált. Azonban a központ megalakulása óta csak Orbán Viktort védte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk