HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll

A miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára is reagált.


Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában.

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak minden nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

"Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni"

- fogalmazott.

A miniszterelnök a jelenlegi helyzetet úgy értékelte: vannak országok, amelyek azt mondják, hogy ez egy olyan háború, amelynek valahogy ők is részesei. A magyarok viszont azt mondják, hogy van egy orosz-ukrán háború, ami a szomszédunkban zajlik, nem lehetünk közömbösek, hiszen emberi szenvedések és bajba jutottak milliói vannak. Mindezek mellett vannak magyar érdekek, amelyeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat.

"Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre"

- jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő hozzátette: vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.

Orbán szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.

Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásai kapcsán érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk. Ezt egy helyes törekvésnek tartja, mert szerinte is a legfontosabb ma az, hogy béke legyen.

"Mi a béke oldalán vagyunk"

- jelentette ki, ugyanakkor hozzátette: nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek "jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak". Márpedig ha a szankciókat kiterjesztik az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez "feltehetően meg sem kottyan".

Magyarország világossá tette: a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján

- hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a "legnagyobb elismerés hangján" beszélnek. Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer.

Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és hangsúlyozta azt is: most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.

A kormányfő sürgette Brüsszelben, hogy a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést - hangsúlyozta.

Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot.

"Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet"

- fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint az ukránok részéről teljesen érthető szempont, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor "mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok" - jegyezte meg.

"Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy Magyarország Magyarország oldalán áll"

- jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország azon túl, hogy segít minden bajba jutott ukrán embernek - és erről még az ukrán elnök helyében sem feledkezne meg - nem akar bevonódni ebbe a háborúba, mert ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes.

A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős.

"Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország"

- nyomatékosította.

Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy "készen állunk, hogy megvédjük magunkat", akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. "Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon"

- jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik.

Úgy értékelt: minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország. De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért "észnél kell lenni", a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő. Hozzátette: úgy érzi, hogy eddig Magyarország ezekkel az erényekkel rendelkezett.

Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború "rátett még egy lapáttal". Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.

Ugyanakkor a kormányfő úgy véli: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit "Brüsszelben csinálnak" és ami "szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát", mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát. Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az "energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát".

Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert "ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal". Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz - jelezte Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán Antal és Jászai Gellért leültetéséhez
Hadházy Ákos a közösségi oldalán írt egy állami szoftverlicenc-ügyről, amelyben Rogán Antal és Jászai Gellért felelősségét veti fel. A politikus szerint az állam millió számra vett olyan adattörlő kódokat, amelyeket a legtöbb esetben fel sem használtak.
F. O. - szmo.hu
2026. július 17.



Hadházy Ákos a Facebookon írt a 32 milliárdos szoftverlicenc-ügyről. „Örülök, hogy ez a huncut, agyafúrt ‘kis’ 32 milliárdos lopás az új kormánynak is feltűnt” – kezdte bejegyzését. Azt írta, ő már körülbelül egy éve foglalkozott az esettel.

A politikus szerint „önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán és Jászai Gellért leültetéséhez, remélem, ez így is lesz.”

A poszt egy Telex-cikkre hivatkozva foglalja össze az ügy lényegét: „a kormány akkor is megvett milliószámra kétezer forintos programlicencet, ha azt senki nem használta (vagy mert nem volt rá szüksége, vagy mert nem is tudott róla, hogy van ilyen).”

A bejegyzésben említett ügy hátterében egy állami adattörlési program áll, amelynek keretében 2021 decembere és 2026 júniusa között több mint 15 millió darab, egyenként 1990 forintba kerülő adattörlő kódot bocsátottak ki. A kifizetés megközelítette a nettó 31,2 milliárd forintot.

A szolgáltatást a Certus Software Zrt. nyújtotta, a véglegestorles.hu oldalt pedig az Antenna Hungária üzemeltette, a konstrukcióban pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vett. A Certust kormányrendeleti kivétel alapján, közbeszerzés nélkül választották ki.

A probléma forrása, hogy az állam nem a ténylegesen felhasznált, hanem a kibocsátott kódok után fizetett, miközben az érintett szervezetek nem vezettek nyilvántartást a felhasználás mértékéről.

Az ügy azért is aktuális, mert 2026 elejétől a kormány a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felügyeletével új, központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszert vezetett be. Ennek célja éppen az átláthatóság növelése és a túlvásárlások visszaszorítása, vagyis az olyan gyakorlatok megszüntetése, ahol a tényleges igénybevételtől függetlenül történnek nagy értékű kifizetések. A kormány július 9-én bejelentette, hogy több, a korábbi időszakhoz köthető gyanús szerződés ügyében feljelentést tettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Órákon belül nagyot fordul az időjárás, délután viharos széllel csap le a zivatar
A szombati napsütéses, 36 fokos csúcsokat is hozó időjárás délutántól instabillá válik, és helyenként heves zivatarok törnek ki. A hétvége további részében egy északnyugat felől érkező front hoz majd kiterjedtebb csapadékot.


Bár a nap nagy részében sok napsütésre lehet számítani, ma délutántól fordulat jön: a zivatarok súlypontja a délnyugati, majd az ország déli részére helyeződik át. A HungaroMet előrejelzése szerint a viharokat viharos, 60–75 km/órás széllökések, lokálisan 20–30 milliméter csapadék és legfeljebb 2 centiméteres jégeső is kísérheti. A hétvége további részében is változékony időre kell készülni, vasárnap késő délután ugyanis északnyugat felől egy front éri el az országot, ami több felhőt és egy csapadékzónát hoz magával.

A viharokat viharos, 60–75 km/órás széllökések, lokálisan 20–30 milliméter csapadék és legfeljebb 2 centiméteres jégeső is kísérheti.

Ma napközben még sok napsütés várható gomolyfelhőkkel, zápor, zivatar pedig csak kevés helyen, főként nyugaton és északkeleten fordulhat elő. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 36 fok között alakul, de a nyugati, délnyugati határ mentén több fokkal hűvösebb lehet. Késő estére 20 és 30 fok közé hűl le a levegő.

Szombat estétől vasárnap reggelig erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, amiből elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar. Az északi, északnyugati szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 22 fok között alakul.

Vasárnap késő délután ugyanis északnyugat felől egy front éri el az országot, ami több felhőt és egy csapadékzónát hoz magával.

Vasárnap napközben jellemzően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk, néhol záporral, zivatarral. A változás késő délután kezdődik, amikor északnyugat felől megérkezik a már említett front.

Ezzel együtt a szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul és megerősödik. A hőmérséklet délután 28 és 34 fok között valószínű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videón, ahogy összeomlik egy többtonnás betonszobor Prága legfontosabb hídja mellett
Péntek reggel leomlott az Egyensúly című alkotás a prágai Barrandovi hídnál. Az építmény rossz állapota ismert volt, a városvezetés már a szakszerű lebontását tervezte.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. július 18.



Percek alatt lett porrá a Barrandovi híd ikonikus betonszobra Prágában. Összedőlt péntek reggel Prága egyik legnagyobb köztéri alkotása, az Egyensúly című absztrakt betonszobor a Barrandovi híd keleti hídfőjénél – írja az MTI.

A több tonnányi törmelék részben elzárta a híd melletti közutat és a kerékpárutat.

Az omlás idején senki nem tartózkodott a környéken, így sérülés nem történt. Az eseményről videófelvétel is készült, amelyen látszik, ahogy a szobor egyik karja letörik, majd az egész felső rész a mélybe zuhan.

A Josef Klimeš szobrász által 1989-1990-ben készített, egy tányér keresztmetszetét ábrázoló alkotás mintegy 15 méter széles és hat méter magas volt, egy ötméteres betonkúpon elhelyezve. Az absztrakt művet a helyiek csak „Hódító féreg” néven emlegették.

A prágai rendőrség szóvivője, Richard Hrdina megerősítette a történteket, és beszámolt a megtett intézkedésekről.

„Kilenc óra után kaptuk a bejelentést, hogy a Barrandovi hídnál összeomlott a betonplasztika. Darabjai betemették az útpálya és a kerékpárút egy részét. A prágai rendőrök a helyszínen vannak és biztosítják a területet” – közölte a szóvivő.

A városvezetés a betonszobor szakszerű lebontását tervezte, és a helyére később egy másolat került volna időtállóbb anyagból. Az összeomlás okait a rendőrség és a szakértők is vizsgálják, a döntés a további sorsáról ezután születik meg.

A szobor rossz állapota közismert volt, ezért már hosszabb ideje deszkakerítéssel vették körbe.

A Moldva folyó felett átívelő Barrandovi híd Prága legnagyobb közúti hídja, amelyen keresztül a cseh főváros déli részének szinte teljes autós forgalma bonyolódik, naponta 130-140 ezer autó halad át rajta. A hidat a nyolcvanas években építették, és három évig tartó teljes felújítása tavaly fejeződött be, a tervek szerint ezt követte volna a szobor rekonstrukciója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyilvános a Fidesz kampánybeszámolója, közel 1,7 milliárd forintot költöttek a vesztes kampányra
A Fidesz–KDNP a Hivatalos Értesítőben tette közzé a 2026-os kampányának módosított pénzügyi beszámolóját. Az 1,695 milliárd forintos keret nagyjából 1 milliárd forint állami támogatásból és 666 millió forint adományból állt össze.


Pénteken a Hivatalos Értesítőben tették közzé a Fidesz–KDNP módosított pénzügyi beszámolóját a 2026-os országgyűlési választási kampányról.

A dokumentum szerint a korábbi kormánypártok összesen 1 milliárd 695 millió 614 ezer 680 forintot fordítottak a kampányra.

A kampányt két fő forrásból finanszírozták: 1 milliárd 29 millió forintot állami költségvetési támogatásból, 666 millió forintot pedig választási célú adományokból fedeztek – írta a 24.hu. A beszámoló szerint hitelből vagy saját forrásból nem költöttek.

A kiadások döntő része, több mint 1,67 milliárd forint anyagjellegű ráfordítás volt, míg személyi jellegű kiadásokra mindössze 22,4 millió forintot fordítottak. A Fidesz–KDNP 199 egyéni jelöltet állított, közülük 106-an külön is elszámoltak a számukra biztosított forrásokkal. A dokumentumban szereplő dologi kiadások között van például Szatmáry Kristóf (Budapest 14. vk.) 1 724 401 forintos, vagy Radics Béla (Budapest 6. vk.) 1 723 999 forintos elszámolása.

A legtöbb párt, köztük a választáson győztes Tisza Párt kampányelszámolása már június 11-én megjelent, így a Fidesz beszámolójára több mint egy hónapot kellett várni. A Tisza Párt akkor több mint 2,4 milliárd forintos kampányköltésről számolt be, amelynek jelentős részét magánadományokból fedezték.

A hivatalos pártkasszákon túli költések régóta a politikai viták kereszttüzében állnak.

Az elmúlt hónapokban komoly botrányt okozott a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek elosztása, amely kapcsán többször felmerült a rejtett, tiltott kampányfinanszírozás gyanúja.

Tarr Zoltán miniszter közlése szerint visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég félmilliárdos támogatását, mert az a vádak szerint valójában a Fidesz kampányát szolgálta volna. A K-Monitor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezet szerint több választókerület is fillérre pontosan 100 millió forintos NKA-támogatást kapott, ami szerintük előre meghatározott kampánykeretre utal.

A viták nemcsak az állami pénzek, hanem a Fidesz-közeli civilnek tűnő szervezetek gazdálkodása körül is zajlanak.

A sajtóhírek szerint egy, Magyar Pétert bíráló kampányokat futtató cég például 3 ezer forintos árbevétel mellett 2,7 milliárd forint egyéb bevételt és közel 195 millió forint nyereséget könyvelt el.

A kampányfinanszírozás körüli vita nem új keletű. A 2022-es választások után az akkori kormánypárti kommunikáció a „dollárbaloldal” kifejezést használva vádolta az ellenzéket külföldi pénzek elfogadásával. Az ügyben 2022-ben titkosszolgálati vizsgálat is indult a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk