HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll

A miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára is reagált.


Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában.

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak minden nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

"Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni"

- fogalmazott.

A miniszterelnök a jelenlegi helyzetet úgy értékelte: vannak országok, amelyek azt mondják, hogy ez egy olyan háború, amelynek valahogy ők is részesei. A magyarok viszont azt mondják, hogy van egy orosz-ukrán háború, ami a szomszédunkban zajlik, nem lehetünk közömbösek, hiszen emberi szenvedések és bajba jutottak milliói vannak. Mindezek mellett vannak magyar érdekek, amelyeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat.

"Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre"

- jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő hozzátette: vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.

Orbán szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.

Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásai kapcsán érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk. Ezt egy helyes törekvésnek tartja, mert szerinte is a legfontosabb ma az, hogy béke legyen.

"Mi a béke oldalán vagyunk"

- jelentette ki, ugyanakkor hozzátette: nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek "jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak". Márpedig ha a szankciókat kiterjesztik az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez "feltehetően meg sem kottyan".

Magyarország világossá tette: a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján

- hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a "legnagyobb elismerés hangján" beszélnek. Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer.

Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és hangsúlyozta azt is: most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.

A kormányfő sürgette Brüsszelben, hogy a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést - hangsúlyozta.

Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot.

"Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet"

- fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint az ukránok részéről teljesen érthető szempont, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor "mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok" - jegyezte meg.

"Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy Magyarország Magyarország oldalán áll"

- jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország azon túl, hogy segít minden bajba jutott ukrán embernek - és erről még az ukrán elnök helyében sem feledkezne meg - nem akar bevonódni ebbe a háborúba, mert ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes.

A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős.

"Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország"

- nyomatékosította.

Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy "készen állunk, hogy megvédjük magunkat", akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. "Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon"

- jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik.

Úgy értékelt: minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország. De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért "észnél kell lenni", a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő. Hozzátette: úgy érzi, hogy eddig Magyarország ezekkel az erényekkel rendelkezett.

Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború "rátett még egy lapáttal". Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.

Ugyanakkor a kormányfő úgy véli: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit "Brüsszelben csinálnak" és ami "szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát", mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát. Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az "energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát".

Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert "ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal". Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz - jelezte Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.


A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.

„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”

– írta Török.

Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”

A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”

Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.

„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”

– teszi hozzá.

Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”

„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”

– fogalmazott Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elzárást is kaphat Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverügye miatt – állítja az ügyvéd
Szabálysértést követhetett el a Tisza Párt politikusa, amikor fegyverrel jelent meg egy rendezvényen. Magyar Péter szerint azonban nem eljárás alá kellene vonni, hanem kiemelt védelmet biztosítani neki.


Május 8-án egy szeghalmi rendezvényen fegyverrel az oldalán jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjének ügyét hamar felkapta a kormányzati sajtó, még Orbán Viktor is többször megszólalt az ügyben, kiemelve: a politikai kultúrában nincs helye a fegyvereknek.

Gulyás Gergely miniszter szerint Ruszin-Szendi ezzel szabálysértést követett el. A rendőrség eljárást indított a volt vezérkari főnök ellen, akinek az ATV információ szerint visszavonták fegyverviselési engedélyét is.

Az RTL Híradójának nyilatkozó ügyvéd szerint Ruszi-Szendi Romulusz szabálysértést követhetett el, de bűncselekményt nem.

„A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a gyülekezésre elmenni, onnan eljönni, illetve ott tartózkodni fegyverrel tilos”

– mondta el a csatornának Szendrői Dávid. Ez akkor is így van, ha az illetőnek van érvényes fegyvertartási engedélye. Hozzátette:

„A szabálysértési eljárásról szóló törvény szerint közérdekű munkával, pénzbírsággal, illetve szabálysértési elzárással számolhat az, aki szabálysértést követ el.”

Magyar Péter az esetre úgy reagált: Egy normális országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik a fegyverviselési engedélyét, hanem kiemelt védelmet biztosítanak neki.

Az RTL riportja a fegyverügyről

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Magyar Péter: Politikai okokból váltották le az OMSZ regionális igazgatóját
Egy szalonnasütésen készült kép miatt bukhatta el állását az észak-magyarországi mentős vezető. Magyar Péter szerint a döntés mögött politikai bosszú áll.


„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjában Magyar Péter.

A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.

A bejegyzésben Magyar részletesen ismertette Kádár Balázs szakmai életútját. Azt írta róla, hogy gyerekkora óta mentőorvosnak készült, egyetemi évei alatt mentőápolóként, majd mentőtisztként dolgozott, később pedig mentőorvos lett. Több vezetői pozíciót is betöltött, két szakvizsgája van, PhD és MSc diplomával rendelkezik, és négy különböző mentéssel foglalkozó tankönyvet szerkesztett. Májusban a mentők napján főigazgatói kitüntetésben részesült.

„Szeptember 6-án szombaton, két mentésügyért elkötelezett barátjával szalonnát sütött a nyaralójában. Erről fotót készítettek, melyet ’Földön, vízen, levegőben, újra!’ címmel kiposztolt. Ezt követő héten keddre berendelték Csató Gábor főigazgatóhoz, aki azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízását” – fogalmazott Magyar.

Posztjában azt is írta, hogy Kádár 2019 óta vezette az észak-magyarországi régiót, ahol a munkát példásan végezték, soha nem érkezett rá panasz, fegyelmi ügye sem volt. A felmentése után Miskolcon folytatja munkáját kivonuló mentőorvosként.

„Kedves Balázs, az egész ország nevében köszönjük az eddigi szolgálatodat! Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”

– zárta bejegyzését Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kihallgatták a gyermekvédelmi visszaélésekről beszélő volt intézményvezetőt, aki szerint magas rangú politikusokig érnek a szálak
A volt igazgató szerint évekkel ezelőtt is jelentették a visszaéléseket, mégis hallgattak. Most három és fél órán át faggatták a nyomozók.


Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája Kuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.

A TASZ szerint Kuslits Gábor erről az eljárásról eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A mostani, három és fél órás meghallgatás sem erről szólt, hanem egy másik ügy miatt idézték be.

A meghallgatás középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetője, Juhász Péter Pál állt, akinek emberkereskedelmi ügyéről Kuslits az interjúban szintén beszélt. A Válasz Online-nak elmondta, hogy már tíz évvel ezelőtt, majd 2020-ban újra jelezték a rendőrség felé: egy gyermekotthon elől autóval vitték el a kizsákmányolt gyerekeket.

2020-ban a helyszínre érkező, rendőrként fellépő férfi azt közölte velük, hogy tisztában vannak Juhászék tevékenységével, és fedett nyomozás zajlik az ügyben. Ezután titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele.

Kuslits ezt a nyilatkozatot csütörtökön bemutatta a nyomozóknak, akik a TASZ szerint meglepődtek rajta. A meghallgatást ettől függetlenül folytatták.

„Kuslits Gábor ügye azért különösen fontos, hogy végre ne a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyermekekért kiálló szakembereket fenyegessék az állami szervek, hanem a kiszolgáltatott, államra bízott gyermekeket védjék meg, és az ellenük szörnyű bűncselekményeket elkövetőket vonják büntetőeljárás alá”

– mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET: