Visszavágott Orbán Viktornak az ukrán külügyminiszter egy világháborús utalással, miután az megkérdőjelezte, ki támadott meg kit
Második világháborús párhuzammal vágott vissza szombaton Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Orbán Viktornak, miután a magyar kormányfő egy uniós csúcs után arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúban „nem is világos, ki támadott meg kit”. A diplomáciai szóváltás hátterében az Ukrajnának szánt újabb uniós pénzügyi támogatás és a befagyasztott orosz vagyon sorsa körüli vita áll.
Az ukrán diplomácia vezetőjének reakcióját a Telex vette észre. Szibiha az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében így fogalmazott:
„Olyannyira »nem világos«, amennyire a magyar vezetésnek volt 1939-ben.”
Szibiha utalása a második világháború kezdeti időszakát idézi fel. 1939-ben a Horthy Miklós és Teleki Pál vezette Magyarország ugyan a náci Németország felé orientálódott, de a Lengyelország elleni támadáshoz nem csatlakozott. Budapest a német kérés ellenére nem engedte át a Wehrmacht csapatait az országon, és több ezer lengyel menekültnek nyújtott menedéket. Két évvel később, 1941-ben azonban a magyar honvédség már részt vett Jugoszlávia lerohanásában, és az ország annektálta az 1920-ban elcsatolt délvidéki területeket.
A mostani diplomáciai üzengetés közvetlen előzménye az Európai Tanács pénteki döntése volt. Az uniós vezetők jóváhagytak egy 90 milliárd eurós hitelkeretet Ukrajna támogatására, ugyanakkor elvetették azt a tervet, hogy az Európában befagyasztott orosz jegybanki vagyont közvetlenül Kijevnek adják. Ezeket az eszközöket a háború végéig és a jóvátételig befagyasztva tartják. Orbán Viktor az orosz vagyon átadását „idealista, megalapozatlan, naiv gondolatnak, hadüzenetnek” nevezte.
A magyar kormányfő szerint a terv meghiúsításában Bart De Wever belga miniszterelnöknek volt kulcsszerepe, amit Orbán a terv „megölésének” nevezett. Mivel az orosz jegybanki eszközök túlnyomó részét Belgiumban őrzik, Orbán úgy vélte, ha az oroszok pert indítottak volna a vagyonukért – amire szerinte „több mint komoly esélyt” lehetett látni –, az csőddel fenyegette volna a belga államot. Bár a 27 tagállami vezetőből 25 fenntartotta a jogot a vagyon későbbi felhasználására a hitel visszafizetéséhez, a magyar miniszterelnök szerint az elképzelés halott.
A mostani uniós megállapodás értelmében Ukrajna a következő két évben közös hitelfelvételből juthat forráshoz, miközben Moszkva „rablásnak” minősítette a befagyasztott eszközök bármilyen felhasználásának ötletét.
