„Oroszország Ukrajnát támadja, Orbán pedig hátba szúrja Lengyelországot” címmel írt vezércikket az egyik legnagyobb lengyel lap, a Rzeczpospolita (RP) főszerkesztő-helyettese, Michal Szuldrzynski - írja a 24.hu.
A lengyel lap Orbán Viktor Mandinernek adott interjújára reagált, amelyben a magyar miniszterelnök többek között azt mondta:
„A lengyelek a nyugati világ határát föl akarják tolni az orosz világ határáig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, hogyha ez létrejön, és a NATO – beleértve Lengyelországot is – megfelelő erőt tud felvonultatni ennek a határvonalnak a nyugati oldalára. Ezért is támogatják vehemensen Ukrajna NATO-tagságát.”
A liberális-konzervatív újság vezetője szerint Orbán Lengyelországot hibáztatja, hogy Vlagyimir Putyint „háborúra provokálták”. Miközben a magyar miniszterelnök szerinte folyamatosan azt jelzi Putyinnak: „támogattam a szankciókat, de szívem szerint a te oldaladon állok, nem vagyok már része a Nyugatnak”.
Szuldrzynski szerint Orbán egyik mondatában elítéli az orosz agressziót, a másikban pedig Lengyelország kalandorságával magyarázza azt. Ezzel a magyar miniszterelnök szerinte „rozsdás késsel szúrja hátba” Lengyelországot.
Hozzátette: Orbán jelenleg közelebb van Moszkvához, mint Varsóhoz, és a „putyinizmus” magyar változatát építi.
„Oroszország Ukrajnát támadja, Orbán pedig hátba szúrja Lengyelországot” címmel írt vezércikket az egyik legnagyobb lengyel lap, a Rzeczpospolita (RP) főszerkesztő-helyettese, Michal Szuldrzynski - írja a 24.hu.
A lengyel lap Orbán Viktor Mandinernek adott interjújára reagált, amelyben a magyar miniszterelnök többek között azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
8 halott aláírása szerepel majdnem 400 érvénytelen közt a Mi Hazánk jelöltjénél, feljelentették, de a választáson elindulhat
A Mi Hazánk józsefvárosi jelöltje, Kvacskay Károly leadott ívein a választási bizottság 396 érvénytelen ajánlást talált. A testület feljelentést tesz, de az 508 érvényes szignó miatt a jelöltet mégis nyilvántartásba vették.
Feltehetően halottak nevében is adtak le ajánlásokat a Mi Hazánk józsefvárosi jelöltjének, ezért a választási bizottság feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A jelöltet ugyanakkor – mivel az érvényes ajánlások száma elérte a küszöböt – mégis nyilvántartásba vették.
A Budapest 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület választási bizottsága február 27-én, pénteken döntött a lépésről, miután a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjének ívein feltűnően sok hibás vagy érvénytelen ajánlást találtak – írja a Telex. A párt jelöltje, Kvacskay Károly összesen 113 ajánlóívet adott le február 21. óta. Az ellenőrzés 508 érvényes és 396 érvénytelen aláírást állapított meg. Az érvénytelenek között nyolc olyan ajánlás szerepelt, amely esetében a rendszer „SZL-passzív” jelzést adott. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy elhunyt, nem magyar állampolgár vagy egyéb okból nem rendelkezik szavazati joggal.
Mivel a törvény szerint 500 érvényes ajánlás elég az induláshoz, a bizottság regisztrálta Kvacskay jelöltségét, a nagyszámú szabálytalan aláírás miatt azonban büntetőeljárás indul.
A Mi Hazánk közleményben reagált, ebben azt írták, előre írásban figyelmeztették az összes tagukat és aktivistájukat, hogy aki bármilyen tisztességtelen eszközt használ, azt szigorúan büntetik. A párt szerint gyors belső vizsgálatuk kiderítette, hogy egy tagjuktól származtak az ominózus aláírások, aki a helyi jelölt tudta nélkül, négy évvel korábbi ajánlók adatait írhatta az ívekre saját feljegyzéseiből.
„A cselekedetet el is ismerte nekünk, ezért a mai napon ezt a tagunkat kizártuk” – közölte a párt. Hozzátették, hogy az érvénytelen ajánlások döntő részét eleve áthúzva adta le a jelölt, mert azok másik választókerületekhez tartoztak, és Budapesten a határok legutóbbi variálásával nehezen átlátható helyzet alakult ki a választók számára is.
Az elmúlt években több hasonló ügy is előfordult a magyar választásokon. 2018-ban Monoron több kis párt jelöltjeinél találtak halottakhoz köthető ajánlásokat. 2019-ben Zuglóban vizsgáltak „passzív” státuszú személyek nevére szóló ajánlásokat. 2022-ben Óbudán egy jelölt ajánlásai között 12 elhunyt személy neve is szerepelt, ami miatt nyomozás indult. 2024-ben pedig az ügyészség vádat emelt egy 2022-es jelölttel szemben hamis ajánlások miatt, aki 13 halott személy nevét is feltüntette az íveken.
Feltehetően halottak nevében is adtak le ajánlásokat a Mi Hazánk józsefvárosi jelöltjének, ezért a választási bizottság feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A jelöltet ugyanakkor – mivel az érvényes ajánlások száma elérte a küszöböt – mégis nyilvántartásba vették.
A Budapest 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület választási bizottsága február 27-én, pénteken döntött a lépésről, miután a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjének ívein feltűnően sok hibás vagy érvénytelen ajánlást találtak – írja a Telex. A párt jelöltje, Kvacskay Károly összesen 113 ajánlóívet adott le február 21. óta. Az ellenőrzés 508 érvényes és 396 érvénytelen aláírást állapított meg. Az érvénytelenek között nyolc olyan ajánlás szerepelt, amely esetében a rendszer „SZL-passzív” jelzést adott. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy elhunyt, nem magyar állampolgár vagy egyéb okból nem rendelkezik szavazati joggal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Transparency: Bűncselekményt követhet el Orbán Viktor, ha nem tesz feljelentést az állítólagos ukrán fenyegetés miatt
Ligeti Miklós jogi igazgató szerint Orbán Viktort kétszeres feljelentési kötelezettség is terheli: egyrészt hivatalos személyként a törvény kötelezi erre, másrészt állam elleni bűncselekményeknél mindenkit terhel a feljelentési kötelezettség.
Bűncselekményt követhet el Orbán Viktor, ha nem tesz feljelentést az általa bejelentett ukrán fenyegetés miatt – erre a jogi következményre figyelmeztet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. A miniszterelnök február 25-én arról beszélt, hogy információi szerint az ukránok a hazai energiarendszer megzavarására készülnek, ezért készültséget rendelt el. Ha az információ valós, akkor azt büntetőeljárásban kell tisztázni.
„Ha igaz, amit állít, és nem egy politikai lózung, akkor az a ritkán előforduló állam elleni bűncselekmény, rombolás gyanúját kelti, ami a kritikus infrastruktúra körébe tartozó vagyonelemet az alkotmányos rend megzavarása céljából működésképtelenné tételével valósul meg” – fejtette ki Ligeti Miklós a 24.hu-nak.
A jogász szerint Orbán Viktort kétszeres feljelentési kötelezettség is terheli: egyrészt hivatalos személyként a törvény kötelezi erre, másrészt állam elleni bűncselekményeknél mindenkit terhel a feljelentési kötelezettség, aminek elmulasztását a törvény külön bünteti. Ha pedig a miniszterelnök nem tesz feljelentést, ellene kell büntetőeljárást indítani, amire az ügyészségnek van hatásköre.
A bejelentést követően a Magyar Honvédség február 27-én húsz helyszínen jelent meg, a következő hét elején pedig további negyvennél lesznek ott, hogy megvédjék a kritikus infrastrukturális létesítményeket. Nyomozásról egyelőre nincs hír; sem a Miniszterelnökségi Kabinetiroda, sem az Országos Rendőr-főkapitányság nem reagált arra a kérdésre, hogy tettek-e feljelentést az ügyben.
A kormányzati álláspont szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok értékelése alapján Ukrajna „további akciókra készül”, ezért indokolt a védelem megerősítése. Nemzetbiztonsági szakértők ugyanakkor az ukrán támadás valószínűségét kizárják, és legfeljebb orosz, hamis zászlós támadás lehetőségét tartják elképzelhetőnek.
A helyzet hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli vita áll. A magyar és a szlovák kormány szerint Ukrajna politikai okokból tartja fenn az „olajblokádot”, míg az ukrán fél azt állítja, hogy a szállítások egy orosz dróntámadás okozta műszaki hiba miatt álltak le. Budapest a vita részeként jelezte, hogy blokkolni fog egy 90 milliárd eurós EU-hitelcsomagot Ukrajna számára, amíg az orosz olajszállítások nem indulnak újra.
Bűncselekményt követhet el Orbán Viktor, ha nem tesz feljelentést az általa bejelentett ukrán fenyegetés miatt – erre a jogi következményre figyelmeztet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. A miniszterelnök február 25-én arról beszélt, hogy információi szerint az ukránok a hazai energiarendszer megzavarására készülnek, ezért készültséget rendelt el. Ha az információ valós, akkor azt büntetőeljárásban kell tisztázni.
„Ha igaz, amit állít, és nem egy politikai lózung, akkor az a ritkán előforduló állam elleni bűncselekmény, rombolás gyanúját kelti, ami a kritikus infrastruktúra körébe tartozó vagyonelemet az alkotmányos rend megzavarása céljából működésképtelenné tételével valósul meg” – fejtette ki Ligeti Miklós a 24.hu-nak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter üzent a Fidesznek, a választás után a rendőrség és az igazságszolgáltatás az utolsó választási bűncselekményt is fel fogja tárni
Magyar Péter a Vas megyei Uraiújfalun tartott kampányfórumán beszélt a választási visszaélésekről. A TISZA miniszterelnök-jelöltje kijelentette: „Lehet, hogy 2022-ben, vagy 2018-ban nem volt ennek következménye, de most lesz. Ezt tudom üzenni”.
A kistelepülések polgármestereinek is üzent Magyar Péter a 850 fős Vas megyei Uraiújfalun tartott pénteki kampányfórumán – írta a Telex. A Tisza Párt alelnöke a beszéde végén azt mondta, nem szeretne olyat hallani a következő hetekben, hogy a polgármesterek azzal fenyegetik az embereket, hogy nem kapnak tűzifát, nem vehetnek részt a közmunkában vagy elvesztik az önkormányzati munkájukat, ha nem a Fideszre szavaznak.
„Nem szeretnék olyat hallani, hogy választási csalást szerveznek, hogy önkormányzati forrásokat használhatnak fel fideszes politikusok, vagy éppen láncszavazást szerveznek, vagy fizetnek a szavazatokért”
– mondta Magyar, majd kijelentette: „Lehet, hogy 2022-ben, lehet, hogy 2018-ban nem volt ennek következménye, de most lesz. Ezt tudom üzenni”. Azt ígérte, a választás után a szabad és független nyomozó hatóság és igazságszolgáltatás az utolsó választási bűncselekményt is fel fogja tárni, történjen az Vas megyében vagy a határon túl. Hozzátette: „Mindenkinek azt tudom mondani, akit zsarolnak, fenyegetnek, hogy ne engedjen.”
Uraiújfalu a sárvári központú, Vas megye 2-es választókerületéhez tartozik, ahol 2022-ben a fideszes Ágh Péter a szavazatok 64,38 százalékával nyert. Akkor itt volt az egész országban a harmadik legnagyobb különbség a kormánypárti és az ellenzéki jelölt között. Magyar Péter ezzel kapcsolatban közölte: feltett szándéka, hogy Vas megye mind a három választókerületében a Tisza Párt jelöltjei nyerjenek. Abban egészen biztos, hogy a szombathelyi és a sárvári körzetben győzni fognak, és keményen dolgoznak azért, hogy a szentgotthárdi körzetet is megszerezzék.
Az EBESZ 2022-es jelentése szerint a választásokat „jól szervezték”, de „nem volt egyenlő versenyfeltétel” a kormányzati és kormánypárti erőforrások kampánybeli összemosódása, valamint a torz médiakörnyezet miatt. A Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek számít, ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel vagy pénzzel befolyásolja a szavazókat, vagy meghamisítja a választás eredményét. A kormánypárti oldalon a választási csalás emlegetését az ellenzék részéről a várható vereség magyarázgatásának tartják. Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter ezzel „vereségre készül”. Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választást.
A kistelepülések polgármestereinek is üzent Magyar Péter a 850 fős Vas megyei Uraiújfalun tartott pénteki kampányfórumán – írta a Telex. A Tisza Párt alelnöke a beszéde végén azt mondta, nem szeretne olyat hallani a következő hetekben, hogy a polgármesterek azzal fenyegetik az embereket, hogy nem kapnak tűzifát, nem vehetnek részt a közmunkában vagy elvesztik az önkormányzati munkájukat, ha nem a Fideszre szavaznak.
„Nem szeretnék olyat hallani, hogy választási csalást szerveznek, hogy önkormányzati forrásokat használhatnak fel fideszes politikusok, vagy éppen láncszavazást szerveznek, vagy fizetnek a szavazatokért”
– mondta Magyar, majd kijelentette: „Lehet, hogy 2022-ben, lehet, hogy 2018-ban nem volt ennek következménye, de most lesz. Ezt tudom üzenni”. Azt ígérte, a választás után a szabad és független nyomozó hatóság és igazságszolgáltatás az utolsó választási bűncselekményt is fel fogja tárni, történjen az Vas megyében vagy a határon túl. Hozzátette: „Mindenkinek azt tudom mondani, akit zsarolnak, fenyegetnek, hogy ne engedjen.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robert Fico: Bezárhat a szlovákiai Samsung-gyár – 800 dolgozó veszítheti el a munkáját
A szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a Samsung a tévépiac visszaesése miatt leállíthatja a termelést a galántai gyárában. Az intézkedés után csak a cég logisztikai központja maradna az országban.
A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.
A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.
A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy
a cég a gyártást valóban beszünteti, és csak a logisztikai központ marad az országban.
Úgy tudják, a koreai tulajdonos régóta panaszkodik a drága energiaárakra és az egyre dráguló munkaerőre. A Samsung Electronics Slovakia egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.
A Samsungnak nem ez az első gyárbezárása az országban, másik, vedrődi üzemét már 2018-ban bezárta, a termelést akkor Galántára vonták össze. A mostani döntés közvetlenül körülbelül 800 embert érinthet a galántai gyárban, amely a szlovák elektrotechnikai ipar egyik legnagyobb szereplője volt, és az előző évben 1,7 milliárd euró feletti árbevételt ért el.
A szlovák miniszterelnök a várhatóan munka nélkül maradóknak átképzést vetett fel. Lehetőségként a Nagysurányban épülő kínai Gotion akkumulátorgyárat említette, amely a tervek szerint kezdetben 1300, később pedig akár 3500 embernek adhat munkát. Az ellenzék, például a Progresívne Slovensko, már korábban is bírálta a kormányt az ipari leépítések miatt, szerintük a romló üzleti környezet és a cégeket sújtó pluszterhek, mint a tranzakciós adó, rontják az ország versenyképességét.
A gyártás leállítása után a Samsung nem vonul ki teljesen Szlovákiából: a Galánta melletti Gányban működő logisztikai központja, amely nagyjából 700 embert foglalkoztat, európai elosztási csomópontként tovább működik.
A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.
A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.
A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
