A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként segíti a jövőben az MTÜ célkitűzéseinek megvalósítását – adja hírül Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató bejelentését a a Turizmus.com.
Zsófi feladata, hogy vendégeket hozzon, Ivett dolga a szakmai terület irányítása lesz
– magyarázta a két helyettes munkáját Guller hozzátéve, hogy Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként.
Konkrétabban: Bődi Ivett felügyeli a turizmusszakmai igazgatóságot, benne a termékfejlesztést, a minősítéseket, a vendéglátást, a Tourinfom-koordinációt, továbbá a turisztikai üzletfejlesztés szakterületet. Jakab Zsófiához tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások – teszi hozzá a portál.
Bődi Ivett közel húsz éve dolgozik a szakmában, ebből 13 évig a Mellow Mood Hotelsnél szerzett szakmai tapasztalatokat különböző területeken, majd a Ramada by Wyndham Budapest City Center szállodaigazgatója lett. 2021-ben került a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, ahol eddig a szálláshely és vendéglátás igazgatóságot vezette programigazgatóként.
Jakab Zsófiáról a 24.hu megjegyzi, hogy 2018-ban őt helyezték a magyar divatipar élére a Magyar Divat és Design Ügynökség vezetőjeként. Jakab a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a barátnője, egykori évfolyamtársa. A divatügynökség egyébként az irányításával egy év alatt több mint a duplájára növelte a költségvetését.
A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként segíti a jövőben az MTÜ célkitűzéseinek megvalósítását – adja hírül Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató bejelentését a a Turizmus.com.
Zsófi feladata, hogy vendégeket hozzon, Ivett dolga a szakmai terület irányítása lesz
– magyarázta a két helyettes munkáját Guller hozzátéve, hogy Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A korábbi független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt fordul a hatóságokhoz. Állítása szerint a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződései túlárazott kőszállításokat tettek lehetővé állami beruházásokhoz.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
„Az állatorvosi rendelőmbe befújt a szél (vagy egy kiscica behozta, ki tudja, hogy történt?) Orbán papa és Mészáros Lőrinc cégei közötti szerződéseket és egy kimutatást a tavaly leszállított mennyiségekről.”
Három fő pontban foglalja össze a dokumentumok tartalmát. Az első szerint
a szerződések alapján Orbánék a piaci árnál drágábban, bizonyos tételeket akár kétszeres áron adhattak el követ állami építkezésekhez. Ezt azzal támasztja alá, hogy a szerződések részletes árlistát tartalmaznak.
„Talán a »legszebb« összehasonlítás akkor tehető, ha az Orbán bányáinak NYILVÁNOS ÁRLISTÁJÁVAL vetjük össze a LŐRINCNEK ADOTT ÁRAKAT” – fogalmazott.
Második pontként azt emeli ki, hogy
a keretszerződések lehetővé teszik a havi áremelést, „ha úgy gondolja, hogy az eleve magas árakon nem lehet eleget keresni”.
A harmadik pontban egy táblázatos összesítésre hivatkozik, amely szerinte a lehívott mennyiségeket mutatja. A poszt szerint 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1-es autópálya bővítésére, valamint az iváncsai akkumulátorgyár vasútépítéséhez ment. Hozzáteszi, a táblázat számainak valódiságáról nem tud meggyőződni, azt a hatóságoknak kell majd ellenőriznie, de a szerződéseket és a bennük lévő számokat valódinak tartja.
A posztban az áll, hogy a tavalyi 5,9 milliárdos forgalom és az „1.33 milliárdos nyereség” nagy része a Mészáros Lőrinc cégétől érkező, túlárazott megrendelésekből jött össze.
A nyilvános cégadatok szerint a Dolomit Kft. 2025-ös nyeresége 2,61 milliárd forint volt, ebből vehet ki Orbán Győző 1,33 milliárd forint osztalékot.
A képviselő, aki korábban belső információkat is felhasznált, a posztját azzal zárja, hogy Orbán Viktor felelősségre vonása elkerülhetetlen, mert amíg szabadlábon van, „igenis tud még ártani a hergelésével”. A politikus szerint a Fidesz nem párt, hanem egy bűnszervezet, a volt miniszterelnök mentelmi jogáról való lemondása pedig felgyorsíthatja az elszámoltatását.
Március végén a Telex írta meg a 444 drónfelvételei alapján, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítanak követ. Akkor a beruházó MKIF azt közölte, hogy ők közvetlenül nem vásárolnak építőanyagot, a kivitelező V-Híd pedig üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a beszerzéseiről. Áprilisban szintén a Telex számolt be arról, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésénél minőségi kifogások merültek fel a Dolomit Kft. által szállított kőanyaggal kapcsolatban. Május 31-én derült ki a cégbírósági adatokból, hogy a Dolomit Kft. 2025-ben 5,96 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az M1-es projekt közben halad, tegnap adták át a biatorbágyi felhajtó bővítését.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Posta megszüntetett egy olcsó szolgáltatást, sokaknak duplájára nőhet a díj
A Magyar Posta módosította a feltételeit, májustól külföldre már csak dokumentumot lehet feladni ajánlott levélként. Emiatt az apróbb árucikkeket már csak csomagként lehet postázni, ami akár 100 százalékkal is drágább lehet.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a méret- és súlyhatárok betartásával kisebb tárgyakat, például CD-ket vagy más apróbb árucikkeket is a csomagoknál jóval kedvezőbb levéldíjjal lehessen célba juttatni.
A változás különösen az Európai Unión belüli másodlagos e-kereskedelmet érinti érzékenyen, ahol a kisebb, de értékesebb használt cikkek postázása eddig viszonylag olcsón megoldható volt.
A májusi áremelések után egy 2 kilogramm alatti nemzetközi postacsomag díja célországtól függően legalább 8–10 ezer forintra nőtt. Ha a szigorítás nem lépett volna életbe, a levelekre érvényes díjszabással ez körülbelül a felébe kerülne, vagyis a feladók sok esetben 100 százalékos költségnövekedéssel szembesülnek. Ez pedig számos, kevésbé értékes árucikk esetében gazdaságtalanná teheti a küldést.
A vállalat a nemzetközi szabályozás változásaival és a belső folyamatok átalakulásával indokolta a szigorítást.
Az utóbbi években az e-kereskedelem terjedésével jelentősen megnőtt az árut tartalmazó levelek mennyisége, miközben a feldolgozás egyre inkább automatizált lett.
A sima, hajlítható levelekre tervezett gépekre nem akarják ráengedni a keményebb, törékenyebb tárgyakat tartalmazó borítékokat. Csomagok esetében a felelősség megállapítása is egyszerűbb, és a magasabb díjak a kártérítésre is nagyobb fedezetet biztosítanak.
A Magyar Posta a díjszabás kialakításáról azt közölte, hogy
„a tarifák meghatározásakor a nemzeti posták a saját mikro- és makrokörnyezetüket (költségeket, inflációt stb.) veszik figyelembe”.
Bár korábban felmerült, hogy a szomszédos országokból, például Szlovákiából megérheti feladni a küldeményeket, ez a lehetőség mára nagyrészt bezárult. Szlovákiában már januártól életbe lépett a magyarországihoz hasonló változás, azaz általánosságban már ott sem lehet ajánlott levélként árut feladni.
A dokumentumok küldésére alternatívát jelenthet a Digitális Állampolgárság Program, amelynek részeként a magánszemélyek díjmentesen használhatnak hiteles elektronikus aláírást, így számos hivatalos iratot már e-mailben is továbbíthatnak.
A drágulás és a szolgáltatások átalakítása egy olyan időszakban éri a Magyar Postát, amelyet belső átszervezések és elbocsátások jellemeztek. A közelmúltban országszerte postafiókokat zártak be, a vállalat egy vitatott logisztikai beruházás miatt nyomozás középpontjába is került, és nemrég távozott a cég elnök-vezérigazgatója is.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt: A szívhangrendelet egy kormányzati megrendelés volt
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán bírálta a rendeletet. Szerinte a jogszabályt nem szakmai evidencia, hanem politikai elvárás alapján a Belügyminisztériumban írták.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.
A bejegyzés szerint
a valódi kérdés az, létezik-e bizonyíték arra, hogy a magzati szívműködés Dopplerrel történő hallhatóvá tétele befolyásolja a várandós döntését a terhességmegszakításról,
és ha igen, milyen szakmai, bioetikai és betegjogi kockázatokkal jár ez. A poszt szerint a „szívhangrendelet” erre az előfeltevésre épült.
„A normaszöveg a Belügyminisztériumban, kormányzati megrendelésre készült.”
Vagyis előbb megszületett egy politikai-jogi elvárás, és csak ezután próbálták azt szakmai keretbe illeszteni – állítja a miniszter. Hegedűs szerint ez a történet egyik legfontosabb pontja.
Hozzáteszi, nem a szakma állította elő az ezt megalapozó evidenciákat, és nem készült előzetes bioetikai, betegjogi, emberi jogi vagy hatásvizsgálati elemzés. A szakma egy kész politikai döntéssel szembesült, amelyet utólag kellett beilleszteni egy szakmai ajánlásba.
Kiemeli a különbséget, hogy a magzati szívműködés képi megállapítása és a „szívhang” hallhatóvá tétele nem ugyanaz. Míg előbbi ultrahangos módszerekkel is megállapítható, a hallhatóvá tétel Doppler-technikát jelent, amelyre a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (ISUOG) biztonsági állásfoglalása szerint az első 13+6 hétben külön óvatossági szabályok vonatkoznak.
A poszt idézi az ajánlást, miszerint ez „nem rutinszerűen, hanem klinikai indikációval, alacsony expozícióval és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható a potenciális magzati biofizikai kockázat miatt.”
A kérdés az, hogy „szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni.”
Hegedűs szerint a szakma végül próbált kárt mérsékelni, és az egyik kulcspont az lett, hogy bekerült: orvosi ellenjavallat esetén a Doppler-vizsgálatot nem kell elvégezni. „Ez nem technikai apróság. Ez volt az a szakmai menekülőút, amely lehetővé tette, hogy a politikailag kikényszerített szabály legkárosabb végrehajtását sok esetben el lehessen kerülni.”
Így előállhatott az a helyzet, hogy a politikusok learatták az ideológiai-politikai babérokat, miközben erősen kérdéses, hogy a rendelet lényegi eleme a gyakorlatban hányszor valósult meg. A poszt legfontosabb tanulságaként azt vonja le, hogy a szívhangrendelet politikai döntésként született meg, amit utólag próbáltak szakmai ajánlásként működtetni egy abortusz témájában.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.
A bejegyzés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pokoli éjszaka Ukrajnában: Oroszország nagyvárosokat támadott rakétákkal és drónokkal, legalább kilencen meghaltak
Oroszország az éjszaka folyamán több ukrán várost is támadott, Kijevben két magas épületet is találat ért. A fővárosban legalább négyen meghaltak, és több tucatnyian megsebesültek.
Hajnalban több ukrán nagyvárost értek orosz rakéta- és dróntámadások: Kijevben két magas lakóépületet ért súlyos találat, emberek rekedhettek a romok alatt. Dnyipróban és Harkiv térségében is súlyos a helyzet, a hatóságok tömeges sérültekről és halálos áldozatokról számoltak be, a főváros-szerte keletkezett tüzek és a jelentett áramkimaradások közepette a kijevieket óvóhelyre szólították, írta a BBC.
A fővárosban legalább négy ember meghalt és 51-en megsebesültek, közülük 35-en kórházba kerültek.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint egy 24 és egy 9 emeletes lakóházat ért találat, a hatóságok attól tartanak, hogy többen a romok alatt rekedtek. A mentés folyamatos. A helyszíni beszámolók szerint a városban ezrek kerestek menedéket a metróállomásokon.
A kijevi katonai vezetés megerősítette, hogy a támadók a legpusztítóbb fegyverek közül is bevetettek.
„Az ellenség ballisztikus rakétákkal támad” – közölte Tymur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
Miközben a főváros a legnagyobb csapást nyelte be, más nagyvárosokban is súlyos veszteségeket jelentettek.
Dnyipro városában öt halálos áldozatról és 25 sérültről lehet tudni. Az északkeleti Harkiv régióban Ihor Terekhov polgármester közlése szerint a drón- és rakétatámadásokban összesen tízen haltak meg, és egy gyerek is megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként már hétfőn figyelmeztetett egy esetleges nagyszabású orosz támadásra, és felszólította a lakosságot, figyeljenek a légiriadókra.
Moszkva a múlt héten lengette be, hogy „szisztematikus támadásokat” indít Ukrajna ellen, válaszul a Luhanszki régióban történt ukrán akcióra.
Moszkva nyilvánosan „szisztematikus csapásokat” helyezett kilátásba az ukrán főváros döntéshozói és védelmi célpontjai ellen, miközben Kijevet már korábban is súlyos támadások érték: egy korábbi kijevi rakétatámadás során egy lakóépület lépcsőháza teljesen összeomlott.
Párhuzamosan Ukrajna is kiterjesztette műveleteit Oroszország belső területeire: stratégiai olajkikötőket és energetikai létesítményeket ért dróntámadások sora okozott károkat és tüzeket több régióban. A támadás–ellentámadás spirálja Kárpátaljáig is elért: a magyar határ közelében is becsapódtak orosz drónok, amit a magyar kormány elítélt. A mostani hajnali csapássorozat így egy olyan időszakban következett be, amikor mindkét fél a frontvonalakon túl is igyekezett nyomást gyakorolni a másik hadigazdaságára és moráljára.
Hajnalban több ukrán nagyvárost értek orosz rakéta- és dróntámadások: Kijevben két magas lakóépületet ért súlyos találat, emberek rekedhettek a romok alatt. Dnyipróban és Harkiv térségében is súlyos a helyzet, a hatóságok tömeges sérültekről és halálos áldozatokról számoltak be, a főváros-szerte keletkezett tüzek és a jelentett áramkimaradások közepette a kijevieket óvóhelyre szólították, írta a BBC.
A fővárosban legalább négy ember meghalt és 51-en megsebesültek, közülük 35-en kórházba kerültek.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint egy 24 és egy 9 emeletes lakóházat ért találat, a hatóságok attól tartanak, hogy többen a romok alatt rekedtek. A mentés folyamatos. A helyszíni beszámolók szerint a városban ezrek kerestek menedéket a metróállomásokon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
