HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Nem vagyok bolond, hogy elzárjam magam az utazástól”

A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában többek között arról beszélt, hogy szerinte a keleti vakcinákkal is lehet majd utazni.


Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában elmondta, az elmúlt napon 25 ezer első, és 117 ezer második oltást adtak be. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

hosszú idő után 1000 alá csökkent a kórházban lévők száma, 121-en vannak lélegeztetőgépen.

Csökkent az aktív fertőzöttek száma is, 84 719 ember fertőzött jelenleg.

Orbán hosszasan beszélt arról, hogy szerinte, akik nem oltatják be magukat, azok sem jó kedvükből hárítják el az oltást. Attól tart, hogy kialakult egy tévképzet, sokan azt gondolják, hogy ha elérjük a nyájimmunitást, akkor ez őket is megvédi.

"Ez a vírus nem fog elmenni, ez itt marad, előbb-utóbb mindenkit meg fog találni, aki nem védett"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is megjegyezte, hogy ő nem szeretné "lottókkal, szerencsejátékokkal csalogatni az embereket".

Arról is beszélt, hogy az oltás megszervezése hatalmas kihívás a kormány, az orvosok, ápolók, a szállítást végzők számára, ezért van jelentősége, hogy például az első oltások tekintetében az USA-nál is jobb eredményeket érünk el. A második oltás tekintetében utolértük az Egyesült Királyságot.

Az interjúban a vírusvariánsok is szóba kerültek. Orbán azt mondta, mindenki félt az indiai mutánstól, ezért ő is konzultált a szakemberekkel.

"Most az a szakmai álláspont, hogy azok az oltások, amiket itthon használnak, kivétel nélkül mind alkalmasak arra, hogy az indiai mutánst legyőzzék"

- mondta a miniszterelnök.

A műsorvezető arra is kitért, hogy a WHO után az amerikai orvosi kamara is megosztotta, hogy a kínai Sinopharm-oltás biztonságos és hatékony, ennek ellenére több uniós ország azt mondja, nem biztos, hogy beengedik azt, aki keleti vakcinát kapott. Orbán szerint ez meg fog változni.

Hozzátette, őt is kínai vakcinával oltották be.

"Nem vagyok bolond, nem estem a fejemre, hogy elzárjam magam az utazástól"

- fogalmazott a kormányfő, aki szerint nekünk ez napi téma, de "a nyugati világban még nem erről beszélünk", ott még javában korlátozások vannak és nincsenek védettségi igazolványok sem.

"Mi azt hisszük, hogy ők is ott tartanak, ahol mi, de ez nem így van"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy júliustól lesz közös EU-s kártya, így kötelező lesz elfogadni az EMA által elfogadott oltásokat, és ami nem az EMA által jóváhagyott, azt pedig elfogadhatják az országok. Nincs olyan ország, ami elzárná magát a turistáktól, ezért ő is bizakodó.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy most a védekezésről át kell állni a gazdaság újraindítására. Amikor a járvány "csúcsra járt", a védekezés volt a fontos a gazdaságban is, meg kellett védeni a munkahelyeket, a fizetést, de most, hogy a harmadik hullámot "leszorítottuk a földre", már nem védekezni kell, hanem újraindítani a gazdaságot - fogalmazott. Hozzáfűzte: a 2022-es költségvetés is erről fog szólni.

„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom”

- fogalmazott a miniszterlenök.

Orbán megjegyezte: a 2. negyedév számai már biztató eredményeket mutathatnak.

A kormányfő a napokban megtartott EU-csúcsról elmondta: a klímavédelmet mindenki fontosnak tartja, de a terhek szétosztása tekintetében eltérnek az álláspontok. Az országok nem tudnak ugyanannyi terhet viselni, és az a gondolat, hogy a klímaváltozás árát az emberekkel fizettessék meg, Nyugaton természetesnek tűnhet, mert ott a jólét hagy mozgásteret, de Magyarországon nem tudnak és nem akarnak emiatt adót fizettetni az emberekkel, itt évekig küzdöttek, hogy a rezsit leszorítsák - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a klímavédelem költségének szétterítése nem fogadható el; a közép-európai országok szerint a klímarombolást leginkább a nagy cégek végzik, ezért nem az emberekkel kell megfizettetni ennek az árát. A következő két-három év a klímavédelemről is szól majd, és a rezsiharcot is folytatni kell - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy csütörtökön a spanyol jobboldali VOX párt vezetőjével tárgyalt. Közölte: a járvány elleni védekezés miatt hátra sorolt régi témák megint előkerülnek, ilyen a klímavédelem és az illegális bevándorlás. 2015-ben, amikor Magyarország a kerítés megépítése mellett döntött, a spanyol kormány is bírálta, de most magasabb kerítésük van a határukon - mondta. Hozzátette: egy feltörekvő, komoly párttal erősödött a bevándorlásellenesek csoportja.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy pénteken Londonban tárgyal Boris Johnson brit kormányfővel. Kifejtette: nem jó, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, mert sok dologban értettek egyet. Nagy-Britannia most alakítja a kétoldalú kapcsolatait, és Magyarországnak is ki kell építeni egy együttműködést az országgal, keresik ennek területeit - mondta.

Orbán Viktor az őszödi beszéd 15. évfordulóját illetően kiemelte: a történteket aligha lehet elfelejteni, emlékszik, amikor kitörtek a lázadások miatta. Hangsúlyozta: mindig megdöbben az ember, nem is azon, hogy mindez megtörtént, hanem azon, hogy aki miatt megtörtént, az ugyanúgy ott van a magyar politikában, mintha mi sem történt volna. Senki nem vállalta a felelősséget, nem kért bocsánatot, és most ugyanezzel az emberrel harcol, hiszen "ő a főnök a másik oldalon" - fogalmazott. Hozzátette: a Városházán is feltűnnek olyan emberek, akiket a Gyurcsány-kormányból ismer, "a főpolgármester háta mögött szinte újjáalakult a Gyurcsány-kormány". Közölte: a fiataloknak a szüleik mondhatják el, mi történt.

A gyermeknapról Orbán Viktor azt mondta: a járványhelyzet a gyermekeket is megviselte, és remélhetőleg szebb ünnep vár rájuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vadászgépet kellett riasztani egy Magyarországról Dublinba tartó repülő miatt Ausztriában
Az osztrák vadászgépek perceken belül a levegőbe emelkedtek. Két utasszállító is „néma” maradt a rádióhívásokra, a hatóságok azonnal léptek.


Nem sikerült rádiókapcsolatot létesíteni egy Magyarországról Dublinba tartó Boeing 737-essel, amikor az Ausztria légterébe ért.

Emiatt 11:50-kor két Eurofighter vadászgépet riasztottak

– erről Michael Bauer, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője számolt be az X-en. A gépek felszálltak, de 11:57-kor helyreállt a kapcsolat, így a riasztást visszavonták.

A Krone arról írt, hogy 14:44-kor ismét be kellett vetni a vadászgépeket, mert nem tudták elérni egy Antalyából Amszterdamba tartó Boeing 737-es pilótáit. Végül ebben az esetben is sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot.

A szóvivő szerint ilyen helyzetekben az egyik Eurofighter a civil repülőgép mellett repül, a másik pedig hátulról biztosítja. Ha a gép továbbra sem válaszol, kényszerleszállásra kötelezhetik, de eddig ilyenre még nem volt példa.

Az osztrák légierőnél nem számítanak ritkának az ilyen riasztások: általában hetente egyszer, legfeljebb tíznaponta emelkednek a levegőbe, ha egy repülőgép gyanúsan viselkedik vagy nem válaszol a hívásokra.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.


Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.

A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.

„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”

„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”

Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.

A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: