Egy új kőolajvezeték építéséről állapodott meg Orbán Viktor a szerb elnökkel - írja a Világgazdaság Aleksandar Vučić szombati bejelentése alapján.
A feltehetően Újvidék és Algyő között húzódó vezeték becsült értéke százmillió euró - jelenlegi árfolyamon számolva több mint 42 milliárd forint.
A cikk szerint a szerb kőolajipari vállalat, a NIS jelenleg a Janaf vezetéken keresztül egy horvát terminálról kapja a tankereken odaszállított orosz kőolajat, de ez a szankciók miatt valószínűleg nem lesz lehetséges a jövőben.
Annak már korábban is felvetődött a lehetősége, hogy Magyarország felől is hoznának olajat a szerbek, hogy ne függjenek a Horvátországon keresztüli szállítástól. Vucic szerint most meg is született a megállapodás, és
legfeljebb két év alatt meg is építenék a 128 kilométeres vezetéket, amely feltehetően Újvidék és Algyő között húzódna.
Vučić arról is beszélt, hogy szeretnének megépíteni egy másik, Észak-Macedónián keresztül húzódó és az albániai Durresig futó vezetéket is.
Egy új kőolajvezeték építéséről állapodott meg Orbán Viktor a szerb elnökkel - írja a Világgazdaság Aleksandar Vučić szombati bejelentése alapján.
A feltehetően Újvidék és Algyő között húzódó vezeték becsült értéke százmillió euró - jelenlegi árfolyamon számolva több mint 42 milliárd forint.
A cikk szerint a szerb kőolajipari vállalat, a NIS jelenleg a Janaf vezetéken keresztül egy horvát terminálról kapja a tankereken odaszállított orosz kőolajat, de ez a szankciók miatt valószínűleg nem lesz lehetséges a jövőben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem engedték oda Orbánhoz a TEK-esek az RTL riporterét: Utoljára egy Tankcsapda-koncerten könyököltek úgy a bordáim közé, mint most
Zalavári Noémi videójából kiderül, hogy a sajtó képviselőinek esélye sem volt a miniszterelnök közelébe kerülni. Az Orbánt védő TEK-esek folyamatosan távolabb tolták az operatőröket és riportereket.
„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint
nagyon erős biztonsági intézkedések mellett zajlott a rendezvény, rengeteg rendőrt lehetett látni, a tetőkön mesterlövészek voltak. A helyszínre érkezett Hajdú János, a TEK főparancsnoka is.
A tér negyede szinte az utolsó pillanatig le volt zárva egy fekete szalaggal. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt.
A fórum után sem engedtek akárkit Orbán Viktor közelébe. A sajtó képviselőit a biztonsági őrök folyamatosan távolabb tolták a miniszterelnöktől. Mások mellett Zalavári Noémi, az RTL riportere is szeretett volna kérdéseket feltenni, de ellenállásba ütközött.
„Ne szorítson! Engedjen el azonnal! Azonnal engedjen el!”
– hangzik el abban a videóban, amit a rendezvény után az Instagram-oldalán osztott meg.
A kérdésére, miszerint mi garantálja azt, hogy a Fidesznek meglesz a 3 millió szavazó a választáson (amiről Orbán a Kossuth téren beszélt március 15-én), nem kapott választ. Pedig szinte kiabálva próbált szólni Orbán Viktorhoz, mivel nem engedték a közelébe. A kormányfő hallotta is őt, mert a videóban hallható, hogy amikor a riporter bemutatkozott, Orbán így reagált: „Örülök, hogy látom, csókolom!” A feltett kérdésre viszont nem válaszolt.
„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pócs János mellett állva parodizálta ki Orbán Viktort a jászberényi polgármester – így reagált a fideszes politikus
A jobbikos Budai Lóránt a jászberényi kolbásztöltő fesztiválon egy színlelt telefonhívással parodizálta ki a kormányfő fenyegetésekről szóló videóját. A térség fideszes képviselője láthatóan nem örült ennek, később egy Facebook-posztban üzent a városvezetőnek.
A kolbásztöltő fesztivál színpadán parodizálta ki Orbán Viktort Jászberény ellenzéki polgármestere, miközben mellette állt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János. Budai Lóránt, a város jobbikos vezetője köszöntőbeszédét egy színlelt telefonhívással szakította félbe – vette észre a Telex.
„Bocsánat, a kislányom az, fel kell venni. Szia kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok. Igen, idén töltünk is, igen pálinkát is kell innom, Hogy miért? Mert megfenyegettek. De ígérem, állom a sarat, ne aggódj értem, ha figyelni fogod a híreket, akkor tudni fogsz mindent”
– mondta a mikrofonba Budai.
A performansz alatt a háttérben álló Pócs János eleinte érdeklődve figyelte a jelenetet, majd amikor felismerte, hogy a polgármester a miniszterelnököt parodizálja, láthatóan egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Budai a beszédét azzal a mondattal zárta:
„Ne hagyjátok, hogy rajtatok kívül más is nevessen a végén”.
A polgármester később a Facebook-oldalán egy videót is közzétett az esetről, posztjában pedig azzal indokolta a paródiát, hogy a térség országgyűlési képviselője korábban kampányt csinált a kifejezetten politikamentes eseményből.
„Ez meghozta az ihletet. Gondoltam én is üzenek, csak én ennek a gőgös, a választókat rettegésben tartó hatalomnak. Szerintem átjött. Gondolom ezt abból, hogy a köszöntőmet óriási ováció fogadta, Pócs János pedig fülét-farkát behúzva, köszönés nélkül hagyta el a rendezvény helyszínét és valószínűleg a város határát is”
– írta a videóhoz.
Pócs János szintén megosztott egy hangulatvideót a rendezvényről, de abból a paródia kimaradt. Később egy Facebook-posztban reagált a polgármester akciójára.
„A politikát nem én kevertem bele a köszöntőbe – ezt az Ön videója alátámasztja. A helyszínről pedig nem »elmenekültem«, hanem mentem tovább az aznapi programjaimra. Önnel ellentétben nekem nem szokásom egész nap saját magammal foglalkozni” – írta a fideszes politikus. Ezután Budai lányáról írt hosszan, azt állítva, hogy eddig nem is állt szóba az apjával.
Budai Lóránt performansza Orbán Viktor egy héttel korábbi videójára utalt, amelyben a kormányfő telefonon értesíti családtagjait arról, hogy fenyegetések érték. Pócs János maga is ismert a politikai performanszairól. Országos visszhangot váltott ki korábban az a videója, amelyen egy levágott disznó tetemére az volt írva, hogy „Ő volt a soros”, de az is, amikor halottak napján egy temetőben, kisgyerekkel készített kampányvideót a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
A kolbásztöltő fesztivál színpadán parodizálta ki Orbán Viktort Jászberény ellenzéki polgármestere, miközben mellette állt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János. Budai Lóránt, a város jobbikos vezetője köszöntőbeszédét egy színlelt telefonhívással szakította félbe – vette észre a Telex.
„Bocsánat, a kislányom az, fel kell venni. Szia kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok. Igen, idén töltünk is, igen pálinkát is kell innom, Hogy miért? Mert megfenyegettek. De ígérem, állom a sarat, ne aggódj értem, ha figyelni fogod a híreket, akkor tudni fogsz mindent”
– mondta a mikrofonba Budai.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fővárosi Törvényszék fellázadt a kormány ellen, a szolidaritási hozzájárulás perei ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult
A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az eljárást a szolidaritási pereket lezáró kormányrendelet ügyében. Az eljárásokat a testület 90 napon belüli döntéséig nem folytatják, azt indítványozzák, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.
„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.
A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.
A Fővárosi Törvényszék háromtagú tanácsa, Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök vezetésével azonban a hétfői tárgyaláson nem szüntette meg a főváros által indított két pert
A bíróság egyedi normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, azt indítványozva, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.
A bíró hosszan sorolta az indokokat, Montesquieu-t idézve a hatalommegosztás elvéről. Kiemelte, hogy a kormány a rendelettel közvetlenül és visszamenőleges hatállyal avatkozott be a bírósági eljárásokba, miközben alperesként maga is érintett a perekben. A bíróság szerint a rendelet sérti a jogállamiság, a bírói függetlenség és a jogbiztonság elvét, a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz fordulás jogát. A bíróság a rendeletet úgy értékelte, mint „a jogállamiság érvényesülésének normatív tagadását”.
Nem ez az egyetlen bíróság, amely szembement a kormányzati utasítással. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós perét nem szüntette meg, hanem elhalasztotta május 19-re, és felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt.
A rendeletet jogi szakértők, a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírói Tanács is élesen kritizálta, utóbbi szintén az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítéséért. Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult, a testület pedig már vizsgálja a jogszabályt.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a Fővárosi Törvényszék indítványáról. Addig a felfüggesztés csak azokra a perekre vonatkozik, amelyek ennél a bírói tanácsnál indultak. A bíróság kiemelte, hogy az ügy túlmutat a szolidaritási hozzájáruláson, hiszen ha az állam peres félként bármikor megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, azzal alapvető jogállami garanciák sérülnek.
„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.
A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump fenyegetésére kőkemény német nem érkezett, repedezik a NATO a Hormuzi-szoros miatt
Friedrich Merz német kancellár Berlinben elutasította a Hormuzi-szoros katonai biztosítását. A döntés tovább mélyíti a transzatlanti feszültséget, miután az EU is óvatosságra intett.
Új fejezet nyílt a NATO-n belüli bizalmi válságban, miután Berlin hétfőn nyíltan szembement Donald Trumppal. A német kormány határozottan elutasította az amerikai elnök azon követelését, hogy a szövetségesek vegyenek részt a Hormuzi-szoros védelmében – írta a Politico Europe. Friedrich Merz német kancellár kormánya szerint a NATO-nak nincs helye ebben a konfliktusban, mivel a szervezet kizárólag védelmi célokat szolgál.
„A NATO egy védelmi szövetség, nem egy intervenciós. És pontosan ezért a NATO-nak itt nincs semmi keresnivalója”
– szögezte le Merz.
A német álláspont egyértelművé teszi, hogy a háború folytatódása alatt nem hajlandók részt venni semmilyen katonai akcióban a térségben. A döntést megelőzően Donald Trump vasárnap figyelmeztette a szövetségeseket, hogy „nagyon rossz jövő” vár rájuk, ha nem támogatják az amerikai erőfeszítéseket. A Fehér Ház is egyértelművé tette az elvárásait: szóvivőjük szerint a szövetségeseknek „fel kell lépniük, és meg kell tenniük a helyes dolgot”.
Berlin szerint a feszültséget növeli, hogy az Egyesült Államok és Izrael a konfliktus kezdetén nem kérte ki az európai szövetségesek véleményét, és kijelentették, hogy nincs szükségük európai segítségre.
Merz kancellár, aki kezdetben támogatta a teheráni rezsim megdöntését célzó lépéseket, mostanra a háború elhúzódása és annak gazdasági következményei miatt egyre nyíltabban bírálja az amerikai stratégiát, különösen Trump kilépési tervének hiányát.
A konfliktus február 28-án kezdődött, azóta a Hormuzi-szoros körüli incidensek egyre súlyosbodtak, ami felhajtotta az energiaárakat és fennakadásokat okoz a globális szállítmányozásban. Az Európai Unió külügyminiszterei is nagyobb átláthatóságot kérnek az amerikai háborús célok kapcsán, és jelezték: nincs „étvágy” az unió saját tengeri missziójának kiterjesztésére a térségben.
Más európai államok is óvatosak. Keir Starmer brit miniszterelnök közölte, hogy az Egyesült Királyság „nem sodródik bele a szélesebb háborúba”, és bármilyen beavatkozáshoz kidolgozott tervet és jogalapot tart szükségesnek. Franciaország szintén csak „megfelelő körülmények” között venne részt egy misszióban. Ezzel szemben Lengyelország jelezte, hogy komolyan mérlegelné a részvételt, ha a kérés a NATO hivatalos csatornáin keresztül érkezik.
Új fejezet nyílt a NATO-n belüli bizalmi válságban, miután Berlin hétfőn nyíltan szembement Donald Trumppal. A német kormány határozottan elutasította az amerikai elnök azon követelését, hogy a szövetségesek vegyenek részt a Hormuzi-szoros védelmében – írta a Politico Europe. Friedrich Merz német kancellár kormánya szerint a NATO-nak nincs helye ebben a konfliktusban, mivel a szervezet kizárólag védelmi célokat szolgál.
„A NATO egy védelmi szövetség, nem egy intervenciós. És pontosan ezért a NATO-nak itt nincs semmi keresnivalója”
– szögezte le Merz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
