Orbán Majkának és Azahriahnak is üzent a tusványosi nagyszínpadról: „A pénz nem lehet ilyen fontos”
A kormányfő szerint nem kellett volna meghívni a Kneecap nevű együttest. Tusványosi beszédében még Majka akcióját is szóba hozta, de Azahriah véglényezése is belefért.
Orbán Viktor szombati tusványosi beszédében szóba hozta azt is, hogy a választás előtti időszakban szerinte valami félrecsúszott a hazai showbizniszben. Úgy fogalmazott a kormányfő:
„Értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz nem lehet ennyire fontos.”
A miniszterelnök harmadik aktuális témaként említette, hogy kitiltották Magyarországról a Kneecap nevű együttest. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg őket, és nem hozzák ilyen helyzetbe Magyarországot.” A beszédben megemlítette Majka és Azahriah megnyilvánulását is.
Orbán Viktor szombati tusványosi beszédében szóba hozta azt is, hogy a választás előtti időszakban szerinte valami félrecsúszott a hazai showbizniszben. Úgy fogalmazott a kormányfő:
„Értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz nem lehet ennyire fontos.”
A miniszterelnök harmadik aktuális témaként említette, hogy kitiltották Magyarországról a Kneecap nevű együttest. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg őket, és nem hozzák ilyen helyzetbe Magyarországot.” A beszédben megemlítette Majka és Azahriah megnyilvánulását is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor tusványosi beszéde előtt Török Gábor a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy szerinte mit jelent majd be a miniszterelnök.
Az elemző a következőkre tippelt:
1. Találkozó Trump vagy Putyin elnökkel
2. Kormányátalakítás, személyi változások
3. Választással kapcsolatos változás (választási rendszer módosítása, előrehozott stb.)
4. Népszavazás a parlamenti választás napján (lásd 2022)
5. Valamilyen nagyívű jóléti intézkedés
6. Nem lesz semmilyen bejelentés.
Ezek közül végül egyikről sem beszélt a miniszterelnök, aki a beszédében egyébként azt jelentette be, hogy elindulnak a Digitális Polgári Körök.
Az új mozgalom meghirdetéséről szóló saját Facebook-bejegyzése alatt pedig még Töröknek is üzent egy kommentben.
Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor tusványosi beszéde előtt Török Gábor a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy szerinte mit jelent majd be a miniszterelnök.
Az elemző a következőkre tippelt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már megjelent a lista, kik Orbán első digitális polgári körének tagjai
A tusványosi bejelentés után a miniszterelnök a Facebookon tette közzé a részleteket. Az elsők között ott van Schmidt Mária, Rákay Philip és még Dopeman is.
Orbán Viktor a tusványosi beszédében jelentette be, hogy elindítja a digitális polgári köröket. A miniszterelnök a Facebook-oldalán azt írta: „A mai napon szövetségre léptem a civil szféra jeles képviselőivel, hogy közösen megalapítsuk az egyes számú Digitális Polgári Kört.”
„Megmaradni magyarnak a digitalizált világban is – ez a mi nemzeti algoritmusunk.”
Mint írta, a magyarságnak egy olyan immunrendszerre van szüksége az online térben, amely képes megvédeni kultúráját, nyelvét és identitását.
A Digitális Polgári Körök honlapján már látható az egyes számú kör tagjainak névsora. A lista szerint több ismert közéleti szereplő is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az egyes számú Digitális Polgári Kör tagjai a következők:
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
Miklósa Erika, opera-énekesnő
Nagy Elek, üzletember
Partos Bence, pszichológus
Baji Balázs, gátfutó
Nagy János, államtitkár
Lánczi András, filozófus
Dopeman, rapper
Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója
Máthé Zsuzsanna, újságíró
Bán Mór, író
Schmidt Mária, történész
Rákay Philip, producer
Balatoni Katalin, neveléstudományi kutató
Kavecsánszki Ádám
Orbán Viktor a tusványosi beszédében jelentette be, hogy elindítja a digitális polgári köröket. A miniszterelnök a Facebook-oldalán azt írta: „A mai napon szövetségre léptem a civil szféra jeles képviselőivel, hogy közösen megalapítsuk az egyes számú Digitális Polgári Kört.”
Tomboló széllel és jégesővel érkezett meg a hidegfront hazánkba, éjjel a fővárost is durva vihar érte el – fotók
Több helyen jégeső követte a heves záporokat, zivatarokat, de erős széllökések is előfordultak. Gárdonyban 98 km/h szél keletkezett a vihar kezdetekor.
Folyamatos morajlással és viharos kifutószéllel érkeztek meg a viharok az éjszaka folyamán, amelyeket rengeteg villám kísért – írja az Időkép. A lecsapók fénye időnként megvilágította a peremfelhőket, és voltak, akik fényképezőgépet ragadtak, hogy elkapjanak egy-egy villámot.
Gárdonyban a zivatar érkezésekor 98 km/órás széllökést mértek. Több helyen jégeső is kísérte a viharokat: jeget jelentettek Érdről, Zalából, Ajkáról és Kislődről is.
A legfeltűnőbb mégis az a sok, recsegős villám volt, amely több embert is felébresztett álmából.
Forrás: Időkép/Adrienn44
Az első cellák nem sokkal éjfél előtt jelentek meg a radaron. Hajnali 2-re már ellepték az Észak-Dunántúlt, 3 órára pedig a főváros térségét is elérték.
Forrás: Időkép/Géczi Roland
És így érkezett meg a vihar a fővárosba (Videó: Budapest - XI. webkamera):
Folyamatos morajlással és viharos kifutószéllel érkeztek meg a viharok az éjszaka folyamán, amelyeket rengeteg villám kísért – írja az Időkép. A lecsapók fénye időnként megvilágította a peremfelhőket, és voltak, akik fényképezőgépet ragadtak, hogy elkapjanak egy-egy villámot.
Buda Péter: A magyar kormánynak rég ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket
Buda szerint a grúziai háború előkészítése volt a későbbi ukrajnai háborúnak. Kérdés, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásra adott reakcióiban miért nem szerepel egyetlen szó utalás sem a korábbi orosz hamis zászlós műveletekre.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök 2013-ban arról írt, hogy a 21. században a háborúkat nem jelentik be, és nem hagyományos módon zajlanak. A politikai és stratégiai célokat sokszor nem katonai eszközökkel érik el, hanem például információs konfliktusokkal és különleges műveletekkel. A nyílt katonai beavatkozás csak egy bizonyos szakaszban történik, gyakran békefenntartásra vagy válságrendezésre hivatkozva.
Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak írt cikkében úgy fogalmazott: az orosz vezérkari főnök szavai alapján
Oroszország már régóta folytat háborút Európa ellen, nem katonai eszközökkel, hanem például információs eszközökkel és különleges műveletekkel.
Ilyen volt az Ukrajna elleni háború is, amit orosz kisebbségek védelmére hivatkozva indítottak, „békefenntartásként” tálalva. A szakértő szerint Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban is utalt erre.
Az interjúban Lavrov az orosz és magyar nemzeti kisebbségek védelme érdekében együttműködésre szólította fel Magyarországot. A TASZSZ külön hírt is készített erről. Kilenc nappal Lavrov felszólítása után felgyújtották a palágykomoróci templom ajtaját, és magyarellenes feliratot festettek. A magyar kormány azonnal reagált, Ukrajna ellen fordult, pedig ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket. A kárpátaljai eseményeket mégsem helyezték ebbe a szakmai kontextusba - jegyzi meg Buda.
A szakértő szerint Lavrov felhívása ugyanakkor nem új dolog. 2018-ban felgyújtották a KMKSZ ungvári irodáját, amit oroszbarát lengyel szélsőségesek követtek el. Az egyik elkövető szerint egy oroszpárti német újságíró finanszírozta őket, aki az AfD tanácsadójaként is dolgozott. Őt Alexander Dugin az „ideológiai fiának” tartotta. Később három ukrán állampolgár követett el újabb támadást, vezetőjük transznyisztriai útlevéllel rendelkezett. A transznyisztriai régiót Moszkva etnikai feszültségek gerjesztésével tartja ellenőrzés alatt. Az orosz média mindkét támadásról gyorsan beszámolt. Dmitro Tuzsanszkij szerint már 200 dollárért is lehet embereket találni propagandaakciókra, amiket az orosz média használ fel. A cél az ukrán-magyar viszony rombolása volt, hogy akadályozzák Ukrajna nyugati közeledését.
A szakértő szerint a magyar politikai vezetés tudhatott erről, mégis tovább fokozta a feszültséget. Orbán Viktor 2008-ban még felismerte, hogyan használja Oroszország a nemzetiségi feszültségeket háborús célokra. Akkoriban támadták meg Grúziát is, hasonló módszerekkel. Orbán akkor azt mondta, hogy Oroszország fenyegetést jelent minden volt szovjet országra, amely a Nyugathoz akar közeledni. Akkoriban még a NATO-bővítés gyorsítását és az EU-orosz stratégiai megállapodás felfüggesztését is javasolta. Azt is tudta, hogy Oroszország energetikai monopóliumra törekszik.
„A grúziai beavatkozás sikerén – és a hervatag nyugati reakciókon – felbátorodva, Moszkva 2014-ben már a Krímnek esett neki, ugyancsak az etnikai kisebbségek közti feszültségszítás hamis zászlós trükkjéhez folyamodva, hogy aztán 2022-ben szintén a nemzetiségi kártyát kijátszva elinduljon az Ukrajnával szembeni »speciális katonai művelet«.
A forgatókönyv olyannyira ugyanaz volt, mint az Orbán Viktor által még élesen elítélt grúziai beavatkozás esetében, hogy annak a hivatalos nyilatkozatnak a szövege, amellyel Moszkva 2022-ben elismerte az ukrajnai Donyeck és Luhanszk Ukrajnától való elszakadását, szó szerint ugyanaz volt, mint amellyel a 2008-ban Grúziától – szintén orosz hamis zászlós művelet keretében – elszakított grúziai területeket ismerte el”
- fogalmazott a szakértő.
Megjegyezte, hogy a US Army War College online folyóiratának írása szerint
a grúziai háború előkészítése volt a későbbi ukrajnai háborúnak.
„A fenyegető párhuzamra az USA grúziai nagykövetsége is külön figyelmeztetett az Ukrajna ellen 2022. februárjában indított orosz agresszió előtt egy hónappal. A nagykövetségi közlemény a 2008-as grúziai események hasonlóságára utalva tette közzé a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatát, hogy információik szerint »Oroszország már előre elhelyezett egy operatív csoportot, hogy hamis zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában«”.
Ukrajna emlékszik ezekre, és tudja, hogy Oroszország hogyan próbált feszültséget szítani a magyar kisebbséggel kapcsolatban is. Buda Péter szerint így „nem csoda, hogy nem kerülte el figyelmét azon magyar kormánypárti sajtómunkások kárpátaljai tevékenysége sem, akik nyilvánvalóan nem magyar kormányzati háttér nélkül szaglásznak háborús helyzetben minden országban szenzitívnek számító információk (mint például az elesettek tényleges száma) után Kárpátalján”.
Ebbe a háttérbe illeszkedik az a kémbotrány is, amely során magyar hírszerzőket lepleztek le Kárpátalján. Ők egy lehetséges magyar katonai akció előkészítéséhez gyűjtöttek információkat. Geraszimov írásából tudható, hogy az ilyen békefenntartó műveletek mögött más szándékok is lehetnek. Az ukránok ezzel tisztában vannak - jegyzi meg a szekértő.
„Mindezeknek a figyelembevételével sajnos egyre inkább szűkül a lehetséges magyarázatok lehetősége annak kapcsán, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásra adott reakcióiban miért nem szerepel egyetlen szó utalás sem a fentebb említett orosz hamis zászlós műveletekre és arra, hogy érdemes legalábbis erős fenntartásokkal viszonyulni a magyarokkal szembeni állítólagos ukrán nacionalista támadásokról szóló hírekhez”
- fogalmaz Buda Péter.
A szakértő azt is megjegyzi, hogy mindeközben a Magyar Nemzetben rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek Ukrajnát hibáztatják a háború eszkalálásáért.
„Amíg így kommunikál a kormánypárti lap, addig sajnos még kevésbé hihető, hogy a magyar kormány elfogulatlan kívülálló ebben a háborúban”
- fogalmazott Buda.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök 2013-ban arról írt, hogy a 21. században a háborúkat nem jelentik be, és nem hagyományos módon zajlanak. A politikai és stratégiai célokat sokszor nem katonai eszközökkel érik el, hanem például információs konfliktusokkal és különleges műveletekkel. A nyílt katonai beavatkozás csak egy bizonyos szakaszban történik, gyakran békefenntartásra vagy válságrendezésre hivatkozva.
Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak írt cikkében úgy fogalmazott: az orosz vezérkari főnök szavai alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
