HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak nem. Miért kéne összeállni velük?”

A kormányfő szerint mi ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben, ezért csak rosszul járnánk azzal, ha az Európai Unióval közösen vásárolnánk gázt.


Mindenki idegesebb volt a szokásosnál a múlt heti EU-csúcson Brüsszelben, minden országban nő a feszültség - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Úgy véli, mindenki bajban van az energiaválság és az infláció miatt, ezért világos, hogy valami megoldást kellene találni erre a helyzetre.

„A józan ész előbb-utóbb teret nyer” - mondta a miniszterelnök, aki arra számít, hogy végül a tűzszünet és a béketárgyalások melletti közvélemény erősödni fog minden európai országban.

Szerinte Magyarországon eleve ez volt a kiindulópont, mert itt „józan emberek élnek”. Ugyanakkor még mindig vannak olyan vélemények Európában, amelyek szerint a háborút végig kell vinni, és akkor ér véget, ha valamelyik fél győz. A kormányfő úgy gondolja, hogy ez azt jelentené, hogy még hosszú évekig háború lenne.

Arról is beszélt, hogy „Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható”, szerinte nem lehet mérget venni arra, ha az Unióban mondanak egy összeget valamire. Orbán úgy látja, három nagy kiadás körvonalazódik most a háború ügyében. Finanszírozni kell

– a háború költségeit (fegyverek, eszközök, gazdasági kiadások)

– Ukrajna újjáépítésének költségeit (ezek beláthatatlan számok a kormányfő szerint, de az biztos, hogy komoly teher lesz az adományozó országoknak)

– az Ukrajna működéséhez szükséges költségeket (havonta 5 milliárd euró).

Orbán szerint legutóbbi a leginkább kínzó kérdés. Szerinte Ukrajna már a háború előtt is működésképtelen állam volt, most pedig még inkább az: nem tudja működtetni a gazdaságát, nem tud annyi pénzt előállítani, amennyi az állami feladatok (nyugdíj, közbiztonság, oktatás, egészségügy) ellátásához kellene. A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy az Ukrajna működéséhez szükséges havi 5 milliárd eurót ki fogja biztosítani, hogyan osszák meg a terheket Európa és az Egyesült Államok között. Mint mondta, Magyarországnak is döntenie kell arról, hogy adjon-e pénzt Ukrajnának, és ha igen, mennyit és milyen formában (az EU-val közösen, vagy külön, adományként vagy kölcsönként). Ebben a kérdésben a következő 2-3 hónapban látunk majd tisztán Orbán szerint.

Az interjúban szó volt az energiaárakról, illetve a gázbeszerzésről is. A kormányfő elmondta, hogy ma kevesebb energia érkezik az Európai Unió területére, mint amennyit egy évben el szoktunk fogyasztani. Két lehetőség van a hiányzó mennyiség pótlására: kevesebbet fogyasztunk, vagy máshonnan hozunk be, ennek viszont fizikai korlátai vannak.

„Macron elnök azt mondta, az nem barátság, ha az amerikaiak négyszer olyan drágán adják a gázt. Jól látszik, hogy mindenki megpróbálja kihasználni Európa szorult helyzetét”

- véli a miniszterelnök.

Elmondta, egyetlen megoldás van a magas energiaárakkal szemben: ha minél több gázt szállítunk be. Szerinte most átmeneti nyugalom van, aminek az az oka, hogy most mindenki feltöltötte a gáztárolóit. Amikor viszont a tél folyamán kitárazzuk a bepakolt mennyiségeket, akkor megint megindulnak felfelé az árak.

Orbán azonban megnyugtatott mindenkit: Magyarország olyan hosszú távú szerződést kötött Oroszországgal, ami garantálja, hogy a gázellátásunk rendben legyen. Az Északi Áramlat vezetékét „terroristák tönkretették”, de a déli vezeték működik, Magyarország pedig nem fogja hagyni, hogy azzal bármi történjen.

„Érkezik a gáz folyamatosan Magyarországra, nem lesz ellátási hiány. Télen fűteni kell, az iparnak működnie kell, ennek a feltételei adottak”

- mondta a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy az EU-csúcson felmerült, hogy a tagállamok közösen vásároljanak gázt. Magyarország azonban nem akar részt venni ebben.

„Mi ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben, ha önállóan lépünk, mintha másokra várnánk. Semmi okunk feladni ezt a képességünket egy reménybeli közös képességért cserébe, amelynek a létezéréséről egyáltalán nem vagyunk meggyőződve. Ma Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak nem. Miért kéne összeállni velük, hogy közösen szerezzünk be? Azzal mi csak rosszul járnánk”

- véli Orbán.

Azt is elmondta, hogy sikerült elérni azt, hogy ne legyen kötelező az uniós tagállamoknak beszállni a közös gázvásárlásba, önkéntesen csatlakozhassanak, ha akarnak. Magyarország számára ez így már elfogadható.

Mint mondta, Magyarország igyekszik kivonni magát a rossz uniós döntések következményei alól, de ha az EU-ban romlik a helyzet, azt mi is megérezzük a közös piac miatt, valamennyit mi is elszenvedünk belőle. Ismét elmondta, hogy azért magas az energia és a gáz ára Európában, mert szankciókat vezettünk be, ezért most szankciós felárat fizetünk.

Beszélt arról is, hogy mivel rengeteg pénz mozog a háttérben, megjelentek a spekulánsok is. Szerinte minden ország mögött ott vannak azok a spekulánsok, akik úgy gondolják, hogy ebben a zavaros helyzetben extra profitra tehetnek szert. „Emiatt a hnagulat még inkább ködös, rosszkedvű” - mondta a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István elhagyta az országot
A politikus információ szerint a miniszterelnök lánya és veje délután indultak el Milánóból. Az korábban sem volt titok, hogy Amerikába költöznek.


Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjában Magyar Péter.

Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.

Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”

Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.


A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: