Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”
– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.
Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.
„A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”
„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.
De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”
– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:
„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”
Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:
Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”
– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a kormány: már többen jogosultak az ingyenpénzre
A kabinet újabb rendeletével az önkormányzati tűzoltók és a hitoktatók is jogosulttá váltak az évi nettó 1 millió forintos támogatásra. Az igénylést február 15-ig lehet benyújtani.
Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.
Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.
Bővült a jogosultak köre is: mostantól az önkormányzati tűzoltóságoknál dolgozók, a parlamenti képviselők és nemzetiségi szószólók alkalmazottai, valamint a bevett egyházaknál dolgozó hitoktatók is igényelhetik a támogatást.
A programot a munkáltatói kölcsönökre is kiterjesztették, feltéve, hogy a munkáltatóval az írásbeli megállapodás január 26-ig létrejött, és a kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ilyen célú hitel kiváltása.
A munkáltatóknak az igénybejelentéseket február 25-ig kell benyújtaniuk. Ezek alapján a Magyar Államkincstár március 15-ig folyósítja a fedezetet, a munkáltató pedig március 30-ig utalja a 2026. évi teljes keretösszeget a jogosultaknak. Ha valakinek a hátralévő teljes törlesztőrészlete ennél kevesebb, akkor azt az összeget kapja meg. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vezénylésben dolgozók a fogadó szervnél is benyújthatják az igénylésüket.
A rendelet mellett kormányhatározat is született a program finanszírozásáról. Míg korábban évi 100 milliárd forint körüli összegről volt szó, a kormány most 180 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról döntött a Gazdaságfejlesztési Keretből. Ez alapján úgy számolnak, hogy 180 ezren élhetnek a támogatás lehetőségével.
A program védelmében a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is felülírta.
A módosítás szerint mától az otthontámogatás teljes összege mentes a végrehajtás alól.
„Az Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár” – áll a jogszabályban. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a végrehajtás a támogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettséget biztosítja
Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.
Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elmarasztalta Magyarországot az EU Bírósága, mert a kannabisz-ügyben nem úgy szavazott a kormány, mint az unió
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot egy 2020-as ENSZ-szavazáson. Az ítéletet haladéktalanul teljesíteni kell, különben a Bizottság pénzügyi szankciót kérhet.
Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.
2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.
Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.
Magyarország azonban később, az ENSZ-szavazáson is a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. Emiatt indult kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bizottság 2023-ban pert indított az ügyben.
„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.
Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.
Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.
2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.
Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt: 15–20 MRI gépet vagy több ezer protézisműtétet lehetett volna finanszírozni abból a pénzből, amit a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra költöttek
A Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa szerint egy ország nem plakátoktól, hanem egészséges emberektől lesz erős. Hegedűs Zsolt úgy véli, ezért kell a rendszerváltás.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.
Szerinte ugyanez az összeg 15–20 darab MRI gépet jelentett volna az egészségügynek, vagy több mint 4 000 csípő-, vagy térdprotézis-műtétet, ami állítása szerint gyakorlatilag egy teljes évnyi várólista eltüntetését jelentené ezen a területen.
A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”
A posztjában azt írja,
a hazugságok finanszírozása helyett befektetésre van szükség az emberekbe, az egészségbe és a jövőbe.
„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.
Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.
A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz gáz: 285 milliárddal fizethetett többet Magyarország a tőzsdei árnál 2021 óta, már szinte minden EU-ország olcsóbban kapja, mint mi
A Eurostat adatai szerint Magyarország novemberben 122 forintos áron vásárolt orosz gázt, ami 2%-kal drágább a tőzsdei szintnél. A 2021 óta tartó szerződés így jelentős többletkiadást okozhat.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
A lap kétféle módszerrel is megbecsülte a 2021-es gázszerződés életbe lépése óta felhalmozódott potenciális veszteséget.
Az egyik számítás szerint a teljes időszak alatt 285 milliárd forintot fizethettünk pluszban, míg a másik, a két hónapos árelcsúszást figyelembe vevő modell 236 milliárdos többletkiadást mutat.
Ez a felár arra a novemberben beérkezett 679 millió köbméterre is rárakódott, ami egyébként 10 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszaki mennyiségnél. Az év első 11 hónapjában beérkezett 7 milliárd köbméter ugyanakkor megfelel az időarányos terveknek.
Az uniós összevetés sem fest kedvező képet. Az Eurostat adatai szerint
novemberben 11 tagállam vásárolt orosz földgázt, és közülük csupán Szlovákia fizetett többet a nyersanyagért Magyarországnál.
Többek között Litvánia, Észtország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia és Olaszország is olcsóbban jutott orosz gázhoz.
A kép ennél árnyaltabb, hiszen Magyarország nem kizárólag Oroszországból vásárol: a 122 forintos átlagár a 88 uniós államközi ügylet között felső-közepesnek számít. Érkezett gáz Ausztriából valamivel olcsóbban, Kazahsztánból kissé drágábban, de román, szerb, horvát és francia források is szerepeltek a palettán. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a holland tőzsdei árak a közelmúltban ismét emelkedni kezdtek, ami a magyar-orosz szerződés két hónapos késleltetett árkövetése miatt a következő hónapokban drágulást vetít előre a hazai importárban.
A jelenlegi helyzetet a 2021 szeptemberében aláírt, 10+5 éves időtartamra szóló, évi 4,5 milliárd köbméterről rendelkező magyar-orosz gázszerződés alapozta meg. Ezzel éles ellentétben áll az Európai Tanács január 26-i döntése, amely egy lépcsőzetes menetrend szerint, 2027 őszére teljesen betiltaná az orosz földgáz behozatalát az unióba.
A kormányzati kommunikáció és a független szakértői vélemények homlokegyenest eltérnek egymástól. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint „Putyin 30 százalékos gázárkedvezményt ad”, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy orosz gáz nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, ami „kétszeres-háromszoros-négyszeres” lakossági díjemelést hozna. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste és a Portfolio elemzői is úgy vélik, hogy az orosz gáz kiváltása legfeljebb néhány százalékos költségnövekedéssel járna.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
