HÍREK
A Rovatból

Orbán: Európa jövője nem az iparban, a zöldítésben, a digitalizációban van, hanem a gyerekben

A szokásos péntek reggeli interjújában a kormányfő beszélt a Demográfiai Csúcsról, a magyar családpolitikáról, az adóvisszatérítésről, a 13. havi nyugdíjról és a járványról is.


"Nagy forgalom van Budapesten és nemcsak a közutakon, hanem a politikában is" - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában a Demográfiai Csúcsra utalva, majd hozzátette: "eljöttek a barátaink, egymásnak adják a kilincset tudósok és politikusok".

A kormányfő az interjúban kifejtette, hogy elindult egy vita Európa jövőjéről, aminek szerinte az a legfőbb kérdése, hogy lesz-e gyerek.

"Európa jövője nem az iparban, a zöldítésben, a digitalizációban van, ezek is fontosak, de a jövő a gyermekekben van"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint "ezért nem szabad elfogadni, hogy saját gyermekek helyett Európa migrációval és migránsokkal akarja pótolni a hiányzó gyermekeket".

Orbán arról is beszélt, hogy a Nyugat nem képes saját magát fenntartani.

A kormányfő azt is kifejtette, hogy szerinte a magyar családpolitika különleges és kilóg a sorból, ugyanis mi költjük a legtöbbet családpolitikára. Szerinte ugyanakkor ahhoz, hogy ez kifejtse a hatását, egy-két évtizednyi változatlan családpolitika kell.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy megérti azokat az embereket, akik más életformát választanak, mint a hagyományos, így az LMBTQ csoportba tartozókat is, de "nem követelhetik, hogy ők legyenek az általános szabályozás alapjai". Orbán szerint gondolni kell arra, hogy "ők a kivételek".

"Kérem, elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban nem részesítő politikában és lehetőségekben van részük Magyarországon, de ne akarják megmondani, mi hogy éljünk, és hogyan neveljük a gyerekeinek"

- fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gyerekvállaláshoz kell a gazdasági motiváció is. Szerinte a magyar családpolitika öt pillérre épül, de a legfontosabb az, hogy ha "gyereked van, jobban élj". A gyermekvállalás a miniszterelnök szerint sokaknak inkább gond, mint öröm, és ő csodálja azokat a nőket, akik próbálkoznak azzal, hogy dolgoznak és gyereket is nevelnek.

"A gyerek az gond, költséggel is jár, erőfeszítést is igényel, nem lehet egyszerre otthon is lenni a gyerekkel meg dolgozni is, vagy legalábbis ez nagyon nehéz, a nők próbálkoznak ezzel, de nem sikerül mindenkinek. A gyereknevelés mellett jól megfizetett munkahelyet találni, összeegyeztetni karrierszempontokat a családdal, az rendkívül nehéz dolog. Én csodálattal nézem a hölgyeket, akik ezzel próbálkoznak"

- fogalmazott Orbán, aki szerint ugyanakkor, ha a kormány nem segít abban, hogy a gyermeket vállaló nők ne tudjanak jobban élni, akkor a család "mögötti gazdasági motívum el fog tűnni". Orbán azt szeretné elérni, hogy a család gazdasági előnyökkel is járjon embereknek.

Az adóvisszatérítéssel kapcsolatban azt mondta, "2021 egy nagyon nehéz év volt, mindenkit meggyötört a pandémia, de a legnehezebb azoknak volt, akik gyereket is neveltek". A kormányfő szerint ugyan családról beszélünk, de a család az anya körül szerveződik. "Előbb utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja" - fogalmazott Orbán, aki megjegyezte: "le a kalappal" az édesanyák előtt, akik otthon próbálták segíteni gyermekeiket, a digitális tanulást.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy sikeres a gazdaságpolitika, a növekedés 5,5 százalék fölé érhet, így az államnak többletbevétele lesz, és mivel a legnagyobb terhet a családok vitték, így nekik adnák vissza azt az adót, amit ők befizettek.

Az interjú során szóba került a minimálbér-emelés is. A kormányfő megjegyezte: a minimálbérről nem a kormány dönt, hanem a munkaadó a munkavállalóval, és ha nem tudnak megegyezni, akkor jön a kormány.

"Most nagyot akarunk lépni, majdnem 20 százalékos minimálbér-emelésről lenne szó"

- mondta Orbán, aki szerint ekkora béremelés gondot okozna a kis- és középvállalkozóknak, ezért a kormány adót fog csökkenteni. Ennek a mértéről viszont még nem döntöttek.

A miniszterelnök azt is hozzátette: a garantált bérminimum is jócskán fog emelkedni.

"Azt a jóvátételt, amelyet a Gyurcsány-Bajnai kormányok rombolása után megígértünk, azt most teljesítjük a munkavállalóknak" - fogalmazott Orbán. A kormányfő szerint ugyanakkor a nyugdíjasoknak még tartoznak, de harcol azért, hogy a következő választás előtt már úgy álljon a az emberek elé, hogy visszaadta a 13 havi nyugdíjat is.

A koronavírussal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy lesz negyedik hullám, de kulcskérdés, hogy mi ismerjük-e jobban a vírust, vagy a vírus minket. A miniszterelnök szerint

"a baj azokkal van, akik nem oltották be magukat", mert ők súlyos betegségnek vannak kitéve.

Ezért arra biztatta azokat, akik eddig még nem tették meg, hogy oltassák be magukat, ezzel pedig csökkentsék a saját életüket érintő kockázatot, és védjenek másokat is.

Az oltás kötelezővé tételével kapcsolatban azt mondta, túl nagy ellenállásba ütközne, szerinte az emberek még nem fogadják el azt, hogy a koronavírus elleni oltás is kötelező legyen.

Az interjúban Orbán arra is kitért, hogy nem híve a lezárásoknak, mert az igazságtalan azokra nézve, akik beoltatták magukat.

"Azokat kell inkább korlátozni, akik nem oltatták be magukat, és azokat viszont védeni, akik felelősségteljesen viselkedtek, és beoltatták magukat"

- fogalmazott, majd hozzátette: szerinte a méltányosság elve ezt diktálja. Ezért - hacsak a szakemberek mást nem javasolnak - a kormány nem tervez újabb lezárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk