Az Index interjút készített a miniszterelnök politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal, aki szerint nemzetstratégiai cél, hogy a térségben gazdasági együttműködések jöjjenek létre. Jelenleg inkább a K8-ra, azaz a Kárpát-medence önálló gazdasági egységére fókuszálnának. Ennek tagja Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria.
„A V4-es együttműködés terhelt, mivel azok a pártok, amelyek ezt az együttműködési formát támogatják, a csoporton belül ellenzékben vannak”
- magyarázta meg Orbán Balázs azt, miért változott az eddigi stratégia és miért a K8 kapott szerepet. Ettől függetlenül a V4-et sem hanyagolná, hanem párhuzamosan építené a kettőt.
Szerinte a szerb kormánnyal való együttműködés az elmúlt 12 év legnagyobb eredménye, ami stratégiailag fontos is számunkra.
„Most az a feladat, hogy ezeket az együttműködéseket mind több területen elmélyítsük. Azt látjuk, hogy az osztrákok is nagyon hasonlóan gondolkodnak több szakterületen”
A kritikus infrastruktúrák védelmét a kormányfő politikai igazgatója szerint kiemelten kell kezelni, amihez viszont nemzetközi együttműködésre van szükség. Az Északi Áramlatot ért támadások rávilágítottak arra, hogy elengedhetetlen a vezetékek védelmének biztosítása.
„Ha a Török Áramlattal történik valami, az az egész régiós gazdaságot tönkreteheti. A kormány az országgal szembeni terrortámadásnak tekinti, ha valaki megtámadja a Török Áramlatot.”
Orbán Balázs úgy véli, a magyar baloldal hozta a szokásos formáját, mert láthatóan európai kampányt indítottak annak érdekében, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.
Arra a kérdésre, hogy mi hangzott el Orbán Viktor és Angela Merkel múlt heti találkozóján, a politikai igazgató annyit árult el az Indexnek, hogy hosszasan nosztalgiáztak.
„Elég sokat dolgoztak közösen, és Orbán Viktor volt az, aki – noha rengeteg vitájuk volt – korábban hosszú éveken keresztül, a nyilvánosság előtt bevallottan megpróbálta Merkelt rábeszélni, hogy ne vonuljon vissza. Nem feltétlenül azért, mert mindenben egyetértettek volna, hanem mert nyilvánvaló volt, hogy a német kancellár távozása esetén hatalmi vákuum fog kialakulni. Sajnos ez be is következett”
– mondta a lapnak Orbán Balázs.
Az Index interjút készített a miniszterelnök politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal, aki szerint nemzetstratégiai cél, hogy a térségben gazdasági együttműködések jöjjenek létre. Jelenleg inkább a K8-ra, azaz a Kárpát-medence önálló gazdasági egységére fókuszálnának. Ennek tagja Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria.
„A V4-es együttműködés terhelt, mivel azok a pártok, amelyek ezt az együttműködési formát támogatják, a csoporton belül ellenzékben vannak”
- magyarázta meg Orbán Balázs azt, miért változott az eddigi stratégia és miért a K8 kapott szerepet. Ettől függetlenül a V4-et sem hanyagolná, hanem párhuzamosan építené a kettőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogyan korábban mi is megírtuk, szombaton még kitart a kánikula, de estére már érezhető lesz a változás. A Dunántúl északi részén erősödik az északnyugati szél, és helyenként záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Vasárnap országszerte felfrissül az idő, írja az Időkép.
Az északi, északnyugati szél többfelé élénk, erős lesz, a hőmérséklet pedig 4–9 fokkal mérséklődik a szombati értékekhez képest.
A maximumok 28 és 33 fok között alakulnak.
Éjjel még több helyen trópusi melegre számíthatunk, de
napközben már mindenütt enyhül a forróság. Szórványosan előfordulhatnak záporok, zivatarok, melyeket helyenként felhőszakadás és 1–2 centiméteres jégeső is kísérhet.
Hétfőn is élénk, keleten erős északias szél fúj majd. Napos, gomolyfelhős, száraz idő várható, a délutáni csúcshőmérséklet 26 és 31 fok között lesz.
Ahogyan korábban mi is megírtuk, szombaton még kitart a kánikula, de estére már érezhető lesz a változás. A Dunántúl északi részén erősödik az északnyugati szél, és helyenként záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Gaal Gergely, a KDNP korábbi országgyűlési képviselője feljelentést tett Semjén Zsolt ellen a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, írja a 24.hu. A politikus aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértéssel vádolja a párt elnökét, és magánvádas eljárást indított ellene.
A beadvány szerint Semjén egy tévés interjúban úgy beszélt Gaal távozásáról, mintha valójában el kellett volna távolítani a KDNP-ből valamilyen „csalárd, tisztességtelen cselekedet” miatt. A tusványosi találkozón az RTL Híradója kérdezte a politikust a kettejük közötti viszonyról, amire Semjén úgy reagált:
„Ameddig én vagyok a KDNP elnöke, addig itt korrupció nem lesz.”
„Mindenkinek felelnie kell a kijelentéseiért! Miniszterelnök-helyettesként meg még inkább!”
Hozzátette, hogy a riportot nézők tízezrei láthatták, ezért pártjának tagsága is fontosnak tartotta a nyilatkozat tisztázását. Először levélben kereste Semjént, de választ nem kapott. Szerinte a KDNP vezetésének problémája valójában az volt, hogy ő kritikát fogalmazott meg a párt belső működésével kapcsolatban, majd kilépése után új pártot alapított.
Gaal május 22-én mondott le az országos elnökségi tagságáról. Akkor azzal indokolta döntését, hogy az ülésen rákérdezett: a párt a kampányban tervez-e önálló stílussal, karakterrel és témákkal előállni. Állítása szerint Semjén érdemi válasz helyett „megdöbbentően indulatosan, magából kikelve, kontrollt vesztve, szerepéből kiesve személyes vagdalkozásba kezdett”.
A lemondás után nyilvános vita alakult ki közte és a párt vezetése között, majd Gaal kilépett a KDNP-ből. Júliusban MERJ Magyarország Párt néven új politikai szervezetet alapított. A politikus korábban miniszteri biztosként is dolgozott.
Gaal Gergely, a KDNP korábbi országgyűlési képviselője feljelentést tett Semjén Zsolt ellen a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, írja a 24.hu. A politikus aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértéssel vádolja a párt elnökét, és magánvádas eljárást indított ellene.
A beadvány szerint Semjén egy tévés interjúban úgy beszélt Gaal távozásáról, mintha valójában el kellett volna távolítani a KDNP-ből valamilyen „csalárd, tisztességtelen cselekedet” miatt. A tusványosi találkozón az RTL Híradója kérdezte a politikust a kettejük közötti viszonyról, amire Semjén úgy reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Készen állunk fenntartani a nyomást Oroszországon” – Az európai vezetők közös nyilatkozatban értékelték a Trump–Putyin-csúcsot
A nyilatkozatot Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Friedrich Merz, Keir Starmer, Alexander Stubb, Donald Tusk és António Costa írta alá.
Az alaszkai csúcstalálkozó után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amiben arról egyeztettek, hogy hétfőn az ukrán delegáció Washingtonban találkozik Trumppal. Az ukrán elnök ezután nem sokkal, szombaton napközben az X-en arról írt, hogy szerinte Donald Trumpnak szigorítania kell az Oroszország elleni szankciókat – adta hírül a BBC. Hangsúlyozta, hogy minden Ukrajnát érintő kérdést az ország részvételével kell megvitatni, és nem lehet dönteni nélküle, különösen a területi ügyekben. Kiemelte:
„Valódi békét kell elérni, amely tartós lesz, és nem csak egy újabb szünet az orosz inváziók között”.
Az ukrán elnök bejegyzésében a harcok leállítását, a földi és légi tűzszünetet, az ukrán hadifoglyok szabadon engedését, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartását sürgette. Úgy fogalmazott: „A biztonságot megbízhatóan és hosszú távon kell garantálni, Európa és az Egyesült Államok bevonásával”.
Donald Trump a Truth Social-ön arról írt, hogy szerinte Oroszország és Ukrajna háborújában békemegállapodásra van szükség, nem fegyverszünetre, ezért ő erre összpontosít.
Közben az európai vezetők közös nyilatkozatban értékelték az alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozót. Kiemelték, hogy
készen állnak fenntartani a nyomást Oroszországon, és hangsúlyozták: további egyeztetésekre van szükség Putyinnal és Zelenszkijjel is.
A közlemény szerint az európai politikusok együtt kívánnak működni az amerikai és az ukrán elnökkel egy háromoldalú csúcstalálkozó megszervezésében.
A nyilatkozatot Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Friedrich Merz, Keir Starmer, Alexander Stubb, Donald Tusk és António Costa írta alá.
Az alaszkai csúcstalálkozó után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amiben arról egyeztettek, hogy hétfőn az ukrán delegáció Washingtonban találkozik Trumppal. Az ukrán elnök ezután nem sokkal, szombaton napközben az X-en arról írt, hogy szerinte Donald Trumpnak szigorítania kell az Oroszország elleni szankciókat – adta hírül a BBC. Hangsúlyozta, hogy minden Ukrajnát érintő kérdést az ország részvételével kell megvitatni, és nem lehet dönteni nélküle, különösen a területi ügyekben. Kiemelte:
„Valódi békét kell elérni, amely tartós lesz, és nem csak egy újabb szünet az orosz inváziók között”.
Az ukrán elnök bejegyzésében a harcok leállítását, a földi és légi tűzszünetet, az ukrán hadifoglyok szabadon engedését, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartását sürgette. Úgy fogalmazott: „A biztonságot megbízhatóan és hosszú távon kell garantálni, Európa és az Egyesült Államok bevonásával”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
