Egy kétgyerekes anyának 1,1 millió forintot jelentene az Orbán Viktor által ígért adómentesség, persze csak a következő választások után

Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.

Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.

A programot a munkáltatói kölcsönökre is kiterjesztették, feltéve, hogy a munkáltatóval az írásbeli megállapodás január 26-ig létrejött, és a kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ilyen célú hitel kiváltása.

A munkáltatóknak az igénybejelentéseket február 25-ig kell benyújtaniuk. Ezek alapján a Magyar Államkincstár március 15-ig folyósítja a fedezetet, a munkáltató pedig március 30-ig utalja a 2026. évi teljes keretösszeget a jogosultaknak. Ha valakinek a hátralévő teljes törlesztőrészlete ennél kevesebb, akkor azt az összeget kapja meg. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vezénylésben dolgozók a fogadó szervnél is benyújthatják az igénylésüket.

A rendelet mellett kormányhatározat is született a program finanszírozásáról. Míg korábban évi 100 milliárd forint körüli összegről volt szó, a kormány most 180 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról döntött a Gazdaságfejlesztési Keretből. Ez alapján úgy számolnak, hogy 180 ezren élhetnek a támogatás lehetőségével.

A program védelmében a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is felülírta.

„Az Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár” – áll a jogszabályban. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a végrehajtás a támogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettséget biztosítja

Nem kívánta kommentálni a MÁV vonatainak tisztítását végző B+N-csoport Lázár János kijelentését, amelyben arról beszélt, hogy a vonatvécék takarítására a cigányság köréből kellene munkaerőt toborozni. A kijelentést számos roma szervezet és közszereplő elítélte, és bár a miniszter először kiállt a szavai mellett, 41 órával később, a szombati DPK-gyűlésen már bocsánatot kért.

A Telexnek adott válaszában a vonatvécék takarítását végző B+N Csoport ugyanakkor felhívta a figyelmet a 2020-ban indított „Vedd észre!” kampányukra, amely a mindennapi tisztaságért dolgozók szakmai és társadalmi megbecsülését hivatott erősíteni.

Válaszában a cég kifejtette, hogy

Érdekes kivételként Olaszországot említették, ahol a tapasztalataik szerint a szakmában dolgozók megbecsültsége magas, ezért alacsony a fluktuáció és könnyebb a toborzás. A munkaerőhiány enyhítésére és a munkakörülmények javítására fejlesztették ki a ROBIN nevű takarítórobotot, ami szerintük „jelentősen javítja a munkavégzés körülményeit és hatékonyságát is”.

és a munkatársak reakcióiról is csak annyit közöltek: „Minden kollégánknak joga van a saját véleményhez, de elsődleges célunk, hogy olyan munkakörnyezetet biztosítsunk, ahol a fókusz a feladatok magas színvonalú ellátásán van és nem a közéleti témákon.”

A 2011-ben alapított B+N Referencia Zrt. az elmúlt években több százmilliárd forintnyi takarítási közbeszerzést nyert el. A cég takarít számos magyarországi kórházban, közintézményben, a Volánbusznál, kártevő-mentesítést végez a készenléti rendőrségnél, és tavaly óta az ő feladatuk a MÁV InterCity vonatainak tisztán tartása is.

Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.

Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.

„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.

Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.

Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.

„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.

A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”

A posztjában azt írja,

„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.

Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.

A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.