Orbán: A magyarok önképének fontos része, hogy „mi kultúrnemzet vagyunk”

„Hoppá, a kastély főkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát” – írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.

A független képviselő közlése szerint Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik egy Suzukival együtt üldözte a politikust „Pusztaverszáj” mellett.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult. Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Múlt héten viszont a Gulyáságyú Média arról írt, hogy a rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

A kertész vallomása azért jutott Hadházyhoz, mert sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző nyomozás iratat.

„A vezetőm Budapesten van, az ottani irodában. Én vagyok kint Hatvanpusztán folyamatosan. A pick-up gépkocsi, amivel voltam az eset napján, az is a céghez tartozik. Ez egy Nissan Navara, fekete színű. A biztonsági őrökhöz nekem semmi közöm, azok más cég” – olvasható a vallomásban.

Hadházy Ákos így foglalta össze azt, hogy mit lehet tudni a hatvanpusztai Orbán-birtokról:

• papíron Orbán apjáé,

• de elismerték, hogy Orbán felesége is gyakran kint van, “segít”, amennyit tud a munkákban (azaz utasítgatja a melósokat),

• mostantól tudjuk, hogy Tiborz cégének alkalmazottai a gondnokok, kertészek, szerelők,

• régóta tudjuk, hogy Mészáros 10 év alatt kifizette a terület teljes vételárát “bérleti díjként” úgy, hogy soha nem használta a “majorságot”,

• Mészáros cége építette a kastélykomplexumot,

• Mészáros másik cége vállalt garanciát, hogy ha Orbán papa nem fizet, majd ő állja a számlát,

• Mészáros cégének biztonsági őrei őrzik a kastélyt.

Igaz, ezt már Orbán Győző is elismerte egyrészt egy interjúban, másrészt azzal, hogy bepanaszolt az általam bemutatott dokumentumok miatt” – írja posztjában a politikus.

Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek –  erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.

Az ügyet Ezio Gavazzeni olasz újságíró robbantotta ki, aki szerint a nyugati országok minden tájáról érkeztek emberek, akik nagy összegeket fizettek azért, hogy odavigyék őket és civilekre lőjenek. Azt állítja, az olaszokon kívül németek, franciák és angolok is részt vettek a lövöldözésekben, melyeknek nem volt sem politikai, sem vallási motivációjuk.

– mondta Gavazzeni, aki szerint azonosított több olasz állampolgárt, akik állítólag Szarajevóba utaztak, hogy emberekre lőjenek.

Az állításokat alátámasztja John Jordan, egy volt amerikai tengerészgyalogos 2007-es hágai vallomása is. Jordan az ENSZ önkéntes tűzoltójaként szolgált a háború alatt, és tanúskodott arról, hogy „lövöldöző turisták” voltak jelen a városban.

– vallotta a Nemzetközi Törvényszék előtt.

Jordan szerint ezek a „civil-katonai” ruházatot viselő, a városban teljesen járatlannak tűnő emberek azért voltak ott, hogy „saját kedvtelésükre civilekre lövöldözzenek”. Hozzátette, hogy vadászfegyvereket hordtak, nem pedig olyan felszerelést, amelyet egy háborús övezetben várna az ember. Bár Jordan azt is elmondta, hogy soha nem látta, hogy ténylegesen rálőttek volna valakire, nyugtalanítónak nevezte, hogy helyiek vezették körbe ezeket a fegyvereseket.

A boszniai háború alatt Szarajevó négyéves ostrom alatt állt, melynek során több mint 11 000 ember halt meg a városban. A teljes konfliktus, melyet tömeges nemi erőszak, etnikai tisztogatás és népirtás is kísért, becslések szerint mintegy 100 000 áldozatot követelt. Szarajevó fő sugárútja a „Mesterlövész-sikátor” gúnynevet kapta, mivel a háború egyik leghalálosabb helyszínévé vált.

A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:

– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.

Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.

A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.

– zárta posztját Orbán Viktor.

Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.

Hónapokkal a tervezett bevezetés után is lényegében áll az állami kórházakba szánt, arcfelismerésen alapuló beléptetőrendszer ügye.

Jóval több helyen, köztük a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben, a Bajcsy-Zsilinszky, az Uzsoki, a Heim Pál és a Szent János Kórházban ugyan már állnak a kapuk, de ezeknél jelenleg csak mágneskártyás azonosítás zajlik. Több kórház pedig még az eszközök telepítésére vár – írta a Népszava.

Révész János országos kórházi főigazgató a Magyar Kórházszövetség zártkörű fórumán arról beszélt, hogy a rendszert továbbra is pilotként kezelik, és jelenleg semmilyen munkajogi következménye nincs, ha egy dolgozó nem használja.

A rendszerrel szembeni ellenállásnak kézzelfogható következményei is vannak: a Népszava szerint a kórházakból kisebb munkaerő-vándorlás indult meg az önkormányzati szakrendelők irányába, ahol nem alkalmazzák ezt az azonosítási módot. Révész János ezzel kapcsolatban közölte: ha Pintér Sándor belügyminiszternek lenne is ilyen szándéka, az önkormányzati szakrendelőknél ennek jelenleg nincsenek meg a törvényi feltételei.

A rendszert egy 2024 nyarán elfogadott salátatörvény tette lehetővé, amelynek hivatalos indoklása szerint a cél az, hogy „ellenőrizzék az alkalmazottak munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését”.

Később az Országos Kórházi Főigazgatóság már a vagyonvédelmet és a bűnmegelőzést is a célok közé vette. A bevezetés a kezdetektől heves ellenállásba ütközött. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a megoldás jogsértő, álláspontjukat pedig az adatvédelmi hatóság (NAIH) egy korábbi állásfoglalására alapozzák, amely szerint a biometrikus azonosítás munkaidő-nyilvántartásra alapjogsértő.

Az eredetileg júniusra időzített élesítés gyakorlatilag egy nap alatt összeomlott. Számos intézményben, leglátványosabban a Manninger Jenő Baleseti Központban, a dolgozók megtagadták a rendszerhez szükséges kötelező fotózást. Egy orvos akkor úgy reagált a helyzetre: „A legutóbbi ügyeletben féltucat beteget operáltam, este tízkor kezdtem és hajnalra fejeztem be. És akkor azt mondják ennyi év után, hogy azzal fogják a betegellátást javítani, hogy azt ellenőrizik, mikor jövök-megyek?” A tiltakozások nyomán az OKFŐ az élesítés másnapján körlevélben tájékoztatta a kórházakat, hogy a rendszer egyelőre csak tesztüzemben működik, az általa rögzített adatok pedig nem számítanak hivatalos munkaidő-elszámolásnak.

Címképünkön: Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára az Észak-budai Szent János Centrumkórház Kútvölgyi Tömbjében.