HÍREK
A Rovatból

Orbán: a magyar lecke az, hogy nincs csodafegyver, „csak meló van”

– Magyarország az a laboratórium, ahol a progresszív dominancia ellenszereit kikísérleteztük – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a CPAC Hungary konferencián csütörtökön Budapesten.


A kormánypártok zsinórban negyedik választási győzelmére utalva a kormányfő kijelentette: "Magyarország megkapta a negyedik dózist, és jelentem, a beteg teljesen meggyógyult".

Azt mondta, a progresszív dominancia ellenszerére a recept "nyílt felhasználású, szabadon elvihető". Ezeket beszédében 12 pontban foglalta össze.

Kifejtette: a magyar recept első pontja, hogy "a saját szabályaink szerint kell játszani, győzni csak úgy lehet, ha nem fogadjuk el a mások által kínált megoldásokat és utat"; aki az ellenfelei szabályai szerint játszik, veszíteni fog.

Közölte: a második pont nemzeti konzervativizmus a belpolitikában, mert "a nemzet ügye nem ideológia, de még csak nem is hagyomány kérdése". A választók oldalán kell maradni, és "azért döntöttünk úgy, hogy megállítjuk a migrációt és felépítjük a falat a déli határon, mert a magyar emberek azt mondták, nem akarnak illegális bevándorlókat". A progresszívek a vágyálmaikat akarják rákényszeríteni a társadalomra, de a fontos kérdésekben az emberek nem szeretik a baloldali lázálmokat - mondta.

Harmadik pontként a nemzeti érdeket nevezte meg a külpolitikában. Kijelentette: a nemzet az első, "Hungary first, America first", érdekalapú külpolitikára van szükség.

Az ukrajnai háborút illetően elmondta: "Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat, elítéljük a támadót, a megtámadottat pedig segítjük". A magyarok szívesen segítenek, de "a háború árát nem akarják ők fizetni, mert ez nem az ő háborújuk" - magyarázta.

Közölte: a háborúval jönnek a szankciók, elszabadul az infláció, stagnál a gazdaság, és a háború elszegényíti az embereket. "A mi célunk a béke helyreállítása, nem pedig a háború folytatása, mert ez a mi nemzeti érdekünk" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor negyedikként a média jelentőségére hívta fel a figyelmet. "A progresszív baloldal őrültségeit csak akkor tudjuk bemutatni, ha van média, ami segít ebben" - mondta. Hozzátette: a baloldali vélemény csak azért tűnhet többségének, mert a média segít nekik felerősíteni a hangjukat, a modern nyugati média a baloldali állásponthoz igazodik.

Ötödik pontként említette az ellenfelek szándékának leleplezését. A média megléte szükséges, de nem elégséges feltétele a győzelemnek, tabudöntögetőnek is kell lenni - emelte ki.

Azt mondta: "mi itt Magyarországon ezt úgy csináljuk, hogy már azelőtt napvilágra hozzuk, mire készül a baloldal, még mielőtt megtennék", és "először tagadni fogják, de aztán még nagyobb lesz a siker, amikor kiderül, végig nekünk volt igazunk".

Megjegyezte: itt van például a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda, "ez itt nálunk még új dolog, de mi már most megsemmisítettük, mi ezt az ügyet napvilágra hoztuk, és népszavazást tartottunk róla", és a gyermekek érzékenyítését a magyarok elsöprő többsége elutasította. Azzal, hogy "korábban fedtük fel, mire készül a baloldal, védekezésre kényszerítettük őket, és végső soron el kellett ismerjék, hogy valóban ez a tervük, hiszen támadták a mi kezdeményezésünket" - fogalmazott.

A miniszterelnök hatodikként a gazdaságot emelte ki. "Amikor hatalomra kerültünk, eldöntöttük, hogy csak olyan gazdaságpolitikát szabad csinálni, ami a választópolgárok többségének hasznos" - jelentette ki.

Megjegyezte: "velünk még az is jól jár, aki nem ránk szavaz", ami az ellentéte a progresszíveknek, "akikkel még azok is rosszul járnak, akik rájuk szavaztak".

Kiemelte: az emberek nem gazdasági elméleteket, hanem munkát akarnak, előre akarnak jutni az életben és jobb életet szeretnének a gyermekeiknek, mint amilyen nekik jutott. Ha egy jobboldali kormány mindezt nem tudja szállítani, bukásra van ítélve - mutatott rá.

Hetedik pontként hangsúlyozta: "ne szorulj ki a szélére!" Lehet, hogy "az internetes fórumokon hatalmas népszerűségre teszünk szert, ha hirdetünk összeesküvés-elméleteket", de "a szavazók nagy részét valójában eltávolítjuk magunktól, kiszorulunk a szélére, és a végén veszítünk" - magyarázta.

Orbán Viktor nyolcadikként a mindennapos olvasást említette, mondván, a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél még nem találtak fel jobb eszközt.

Közölte: a kilencedik pont, hogy "legyen hited", a hit hiánya veszélyes. "Ha valaki nem hiszi, hogy lesz egyszer végelszámolás, és a tetteiért majd felelnie kell az Úristen előtt, akkor úgy van vele, bármit megtehet, ami hatalmában áll" - mondta.

A kormányfő tizedik pontként a barátok keresését jelölte meg. "Ha a politikában boldogulni akarunk, soha ne azt nézzük, miben nem értünk egyet a másikkal, hanem azt keressük, hogy hol vannak a közös pontok" - mutatott rá.

Kitért rá: a tizenegyedik pont a közösségek építése, ugyanis nincs konzervatív politikai siker működő közösségek nélkül. Minél kevesebb a közösség, és minél magányosabbak az emberek, annál több szavazó megy a liberálisokhoz - mondta.

Utolsó pontként az intézmények építéséről beszélt. Közölte: a sikeres politikához intézményekre és intézetekre van szükség. A politikusok "jönnek-mennek, de az intézmények generációkon át velünk maradnak", és az intézmények képesek intellektuálisan megújítani a politikát - tette hozzá.

Beszéde végén Orbán Viktor sorsdöntőnek nevezte a 2024-es évet, mert akkor az Egyesült Államokban elnök- és kongresszusi választások lesznek, Európában pedig európai parlamenti választások. Ez a két helyszín ki is jelöli a nyugati civilizációért folytatott harc két frontját - fogalmazott.

Azt mondta, "ma egyik sincs a kezünkben, pedig mind a kettőre szükségünk van". Két év van felkészülni - jelezte Orbán Viktor, hozzátéve: a magyar lecke az, hogy nincs csodafegyver, "csak meló van".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elsírta magát a Szőlő utcai javítóintézet volt dolgozója, amikor Juhász Péter Pál hatalmáról beszélt
A férfi szerint többször pofonokat kaptak a gyerekek. A Dobrev Klárának adott interjújában anonimitást kért, mert szerint még mindig nagyon nagy hatalommal rendelkezik az intézet korábbi igazgatója.


Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.

A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint

aki eddig megpróbált fellépni ellene, mindig a másik szorult ki a szakmából. A férfi azért kért anonimitást, mert szerinte Juhásznak akkora hatalma volt és van, hogy „még most is félelmet tud tenni az emberre, hogy mit kockáztat, ha beszél”.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, a rendőrségtől már átvették az iratokat. A Juhásznál tartott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, lőfegyvernek minősülő légpuskát is találtak. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását november 29-ig meghosszabbította. A gyanú eredetileg emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés volt, amit azóta kiegészítettek a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hamis magánokirat felhasználásának gyanújával is.

A botrány heves politikai vitákat váltott ki, ugyanis a kormányoldal szerint az ellenzék rágalomhadjáratot folytat. „Kiskorú érintettsége nem merült fel, ezért az ügyben elkövető sincs” – jelentette ki szeptemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a szerinte hamis vádakra utalva azt írta: „Igen, meg fogjuk torolni.” Ezzel szemben Dobrev Klára az Európai Unióhoz fordult.

„Ha a magyar kormány nem hajlandó megvédeni a gyermekvédelemben élő gyerekeket, akkor az Európai Uniónak kell minden eszközt bevetnie”

– mondta. A DK politikusa emellett fejenként 5 millió forint nyomravezetői díjat is felajánlott annak, aki bizonyítékkal szolgál az ügyben érintett két, eddig meg nem nevezett politikus kilétéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a TISZA jelöltállításáról: Délig a jogosultak majd 25 százaléka leadta már a szavazatát
Az elsőkörös szavazás november 23-24-én, míg a második forduló november 25-től 27-ig tart. Az eredményeket november 30-án jelentik be.


Magyar Péter Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik a szavazás a TISZA Párt jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Azt írta:

„Zajlik a szavazás a TISZA jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Délig a jogosultak majd 25%-a leadta már a szavazatát.”

A TISZA párt a 2026-os parlamenti kampányra készülve többkörös jelöltállítási folyamatot indított. A párt nyári kongresszusa után közölték, hogy választókerületenként három jelöltet állítanak, akikről először a közösség, majd egy szélesebb körű, nyílt szavazás dönt. A tervek szerint a 106 egyéni jelöltet november 30-án mutatják be.

A szavazás technikai lebonyolítását a párt a nemzethangja.hu felületen végzi, a korábbi online konzultációik mintájára. A menetrend szerint a belső, közösségi szavazás november 23–24. között zajlik, ezt követi a nyílt voksolás november 25. és 27. között, az eredményhirdetés pedig november 30-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk