prcikk: Orbán: „A magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német” | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Orbán: „A magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német”

A kormányfő a postoj.sk című szlovák hírportálnak adott nagyinterjút, amiben többek között az elmúlt évtizedek történései, az Európai Unió és Közép-Európa jövője, a migráció, a vakcinapolitika és a magyar sajtó helyzete is szóba került.


A postoj.sk című szlovák hírportálnak adott nagyinterjút nemrég Orbán Viktor. A miniszterelnök időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról egyaránt nyilatkozott, köztük az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról is.

A miniszterelnök egy az "illiberális országépítés" kapcsán neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta:

ma nem létezik liberális demokrácia, csak "liberális nem-demokrácia", mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket.

"Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén"

- mutatott rá Orbán Viktor.

A kormányfő a magyar sajtószabadság helyzetéről is kapott kérdéseket. Orbán ennél a résznél közölte, hogy a szlovák közszolgálati tévét nem ismeri, de a német és a brit közszolgálati televíziót igen.

"Biztosan merem állítani, hogy a magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német"

- fogalmazott.

De a kormányfő részletesen beszélt arról is, hogy mennyivel több liberális kiadvány van Magyarországon, mint konzervatív. És szóba került az is, hogy Magyarországon miért nem engedték, hogy az újságírók a kórházakból tudósítsanak a COVID-helyzettel kapcsolatban.

"Nem az újságíróknak adtuk utasításba, hanem a kórházaknak. Utasításba adtuk, hogy az újságírók sem mehetnek be a kórházakba. Számos ország járt el hasonlóan. Világosan meghatároztuk, hogy a védekezésért felelős személyek megadnak minden információt minden nap a sajtónak. De amíg a kórházakban járványhelyzet van, addig oda senki sem teheti be a lábát. Ha nem mehetnek oda a rokonok, miért mehetnének be az újságírók?"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában.

"Meg akarjuk változtatni Brüsszelt"

- szögezte le a téma kapcsán Orbán Viktor. Kifejtette: Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem.

"Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre"

- fűzte hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor a migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta: a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre. Rámutatott: ő nem hisz ebben, mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák jöhetnek létre. "Én ezt nem kívánom a saját hazámnak" - szögezte le Orbán Viktor.

A miniszterelnök egy az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldal az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja. A téma kapcsán rávilágított:

"a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?

Az unió lehetséges jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Orbán Viktor azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra "nem jön létre semmilyen európai nép" s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e "a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak" egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök kiemelte: sokkal jobban meg van győződve Közép-Európa jövőjéről.

"Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában"

- szögezte le Orbán Viktor.

Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU ebben a viszonylatban "csak igent vagy nemet képes mondani." Ezzel kapcsolatban rámutatott: "nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt."

"Tehát ha katonailag nem vagyunk versenyképesek az oroszokkal, akkor veszélyt fognak ránk jelenteni. Másrészről a gazdaságban együtt kell működni. Csakhogy mi pont a fordítottját csináljuk, a szankciók politikájával gazdaságilag erőt demonstrálunk, katonailag meg puhák vagyunk. Pont fordítva kellene csinálni"

- fogalmazott.

A miniszterelnök a Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre azt mondta:

már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni.

Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.

Orbán Viktor a 2022-es választásokkal kapcsolatban is kérdezték. A miniszterelnök azt mondta:

"Győzelemre készülök. Mi egy nagy párt vagyunk, amely mögött kultúra van, programok, víziók, és a magyarok többsége valami olyasmit érez és kíván, amit mi képviselünk. Az már más kérdés, hogy szerintük jól képviseljük-e őket".

A teljes interjút ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 23.



Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.

„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.

Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.

Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.

„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”

– vázolta fel a jövőképet.

Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.

„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”

– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.

A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.

„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”

– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.

A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.

„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”

– jelentette ki.

Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.

Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.

A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.

„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.

Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.


A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.

Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,

amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.

A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.

A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:

a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.

A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.

A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.

A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a nyíregyházi drónfelvételekről: Orbán Viktor a saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány a rendőrséget használta fel egy hamis drónfotó elkészítésére a hétfői nyíregyházi gyűlésről. Az ügyben hivatali visszaélés gyanúja merült fel.


Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.

A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.

Magyar Péter kedden további részleteket ígért, és közleményében részletesen kifejtette a vádjait.

„Orbán Viktor miniszterelnök egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére katonai légtérzárat rendelt el. Majd feltölt az oldalára egy olyan drónképet, amit a nyíregyházi rendezvényünk előtt készíttetett.

A saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel. Ez hivatali visszaélés. A gazdák nem permetezhetnek, a miniszterelnök pedig utasítja a rendőrséget, hogy készítsenek neki egy kamu fotót a TISZA rendezvényéről” – áll a közleményben.

A drónrepülési tilalmat február végén vezették be a teljes vármegyére, az ukrán határ közelségére és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.

A korlátozás a mezőgazdasági munkákat is érinti, a helyi gazdálkodók ugyanis még permeteződrónokat sem használhatnak a tilalom miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Választás 2026: Több mint 78 ezer magyar tűnt el a postás elől, te is köztük lehetsz
A Nemzeti Választási Irodához csaknem 80 ezer választási értesítő érkezett vissza kézbesíthetetlenül. Az érintetteknek a szavazás előtti csütörtökig kell bejelenteniük a lakcímváltozást.


Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint egy százaléka, összesen több mint 78 ezer darab érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához – közölte a hivatal az MTI-vel. Az ok, hogy a Magyar Posta a központi névjegyzékben szereplő címen nem találta a választópolgárt.

Az iroda február 20-ig küldte ki a névre szóló küldeményeket a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választónak.

Az értesítőben szerepel, hogy a címzett melyik választókerülethez tartozik, és hol adhatja le a voksát. A levél azonban csupán tájékoztató jellegű, a szavazáshoz nem szükséges bemutatni. A részvételhez idén már elég egy érvényes személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt vinni, és a korábbi választásokkal ellentétben már lakcímkártyát sem fognak kérni a szavazókörben.

A kézbesítetlenül visszaküldött értesítők hátterében vélhetően az áll, hogy a választó időközben elköltözött, de ezt nem jelentette be a hatóságoknál.

Azok a választók, akiknek a levele visszakerült az irodához, a névjegyzék zárásáig, vagyis a szavazás előtti csütörtökön 16 óráig tehetik meg a lakcímváltozással kapcsolatos bejelentésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: