HÍREK
A Rovatból

Orbán a bombafenyegetésekről: Az állam a helyén van

A miniszterelnök szerint az állam jól vizsgázott a fenyegetés idején is, de fel kell készülni arra, hogy egy bolond százat csinál. De a reggeli interjújában Donald Trump, az orosz-ukrán háború és a migráció is szóba került.


Dolgozik a belügyminisztérium, nyomozati munkát végeznek, magam is bizonytalan vagyok ennek a kimenetelét illetően - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hozzátette: nem a rendőrök munkájában nem bízik, hiszen az állam a helyén van, jól vizsgázott a fenyegetés idején is, "hamar úrrá lettünk a fenyegetésből származó bizonytalanságon és káoszon". Azért bizonytalan, mert nem Magyarország az egyetlen, ahol ez megtörtént.

"Könnyen lehet, hogy ez nem magyar területen elkövetett bűncselekmény, hanem valami nemzetközi központban, oda meg még nem ér el a kezünk"

- mondja Orbán, aki kiemelte, a munka továbbra is folyik.

Az élet visszatért a normális kerékvágásba, arra viszont szerinte fel kell készülnünk, hogy "egy bolond százat csinál"

- fogalmazott a kormányfő, aki szerint lehetnek olyan esetek, hogy valaki kedvet kap a hasonló provokációkra.

Ezért a belügyminisztériumtól azt kérte, hogy készüljenek fel a hasonló esetekre.

Orbán szerint normális esetben, ha vállrándítással nem is, de egy tudomásvétellel el lehetne intézni. Amiért ezt nem tehetjük meg, az szerinte az, hogy Nyugat-Európában rendszeresek a terrorcselekmények.

"Ezért itt még a fenyegetést is komolyan kell venni" - mondta a miniszterelnök, aki szerint ha beengedtük volna a migránsokat, akkor nem terrorfenyegetés, hanem terror lenne itthon is.

A műsorvezető kérdésére, miszerint milyen intézkedéseket kell megtenni, Orbán azt mondta, hogy a figyelési, az észlelési képességet kell erősíteni.

Orbán Viktor kitért arra, hogy az európai terrorcselekmények tanulsága mindig ugyanaz: ha a migránsokat beengedtük volna Magyarországra, akkor itt sem csak terrorfenyegetések lennének, hanem terrorcselekmények, és nemcsak fenyegetnék az emberek életét, hanem el is vennék.

Ezért a legfontosabb téma a magyar jövő szempontjából és a magyar biztonság szempontjából a migráció: a migránsokat nem szabad beengedni - jelentette ki, rámutatva, hogy ez a kérdés a magyar politikában választóvonal.

A kormánypártok minden eszközzel elutasítják a migrációs paktumot, és nem hajlandóak beengedni migránsokat, bár vannak olyan politikai erők Magyarországon, akik a brüsszeli migrációs paktum végrehajtását követelik a magyar kormánytól - közölte.

Az Egyesült Államok új elnökének hivatalba lépése kapcsán Orbán Viktor azt mondta, Magyarország az amerikai elnök hivatalba lépése óta nem elszigetelt, kiszorított, hanem visszatért a történelem főutcájára, "a nyugati világban mi vagyunk a többség".

A miniszterelnök kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy nyert Donald Trump, aki jó időszakot hoz el Magyarországnak, hanem a győzelem után be is tartja, meg is csinálja, amit ígért. Rámutatott: az intézkedései pontosan azok, amiket egyébként mi már megcsináltunk és ami miatt Magyarországot a baloldal és Brüsszel folyamatosan próbálta elszigetelni.

A Trump-féle intézkedések után nyugodtan mondhatjuk, hogy az elszigetelni kívánt Magyarország az elnök hivatalba lépése óta nem elszigetelt, kiszorított, oldalra szorított, hanem "mi vagyunk a főáram", visszatértünk a történelem főutcájára - közölte.

"Mi vagyunk a mainstream a nyugati világban, mi vagyunk a többség"

- fogalmazott, hozzátéve: az amit mondanak és amit az amerikaiak csinálnak, az a többségi álláspont.

A furcsaság az, hogy bár többségben vannak, de még mindig lázadni kell - mondta.

Ugyan Washingtonban megtörtént a váltás, de Brüsszelben nem, ott még a munkát el kell végezni, ott még lázadni kell, mert egyébként a brüsszeliek ránk fogják erőltetni azokat a dolgokat, amelyeket Amerikában éppen megszüntet az amerikai elnök - fejtette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor értékelése szerint jól dolgoztak az elmúlt időszakban a gyermekvédelem ügyében.

"Házasság egy férfi, egy nő, bingó. Az apa férfi, az anya nő, bingó"

- fogalmazott.

Kiemelte: az amerikai elnök tovább ment, és azt mondta, hogy két nem van, az ember vagy férfi, vagy nő. Ez még nincs benne a magyar alkotmányban - jegyezte meg, hozzátéve: van még dolog, de a pálya, amin haladunk, az amerikaiak, meg mi, az jól láthatóan egybeesik.

A miniszterelnök szerint még fontosabb, hogy az amerikai elnök elzárta a pénzcsapokat. A demokrata nagykövet távozása előtt még vagy 150-200 millió forintot szétosztottak a baloldali civil szervezetek és a baloldali média, a kormány ellen dolgozók között, de most ennek vége van, a guruló dollárok most már nem tudnak jönni Washingtonból - közölte.

Most már csak Brüsszelből jönnek - jegyezte meg, hozzátéve: ez még felháborítóbb, mert a magyarok befizetett pénzéből fordítanak ilyen rossz célokra.

Kijelentette: nem fogadható el, hogy a tagállamok által befizetett pénzeket arra fordítják, hogy valamilyen politikai erőt támogassanak valamelyik tagállamban.

Összegzése szerint a guruló dollárok ügye most már Washingtonból Brüsszelbe került. A kétfejű sárkány Soros-birodalom egyik fejét Washingtonban levágták, most a brüsszelit kell.

Kitért arra is, hogy harapófogóba fogták őket, egyik oldalról az amerikaiak, a másik oldalról meg a közép-európaiak. Nem vagyunk egyedül, a szlovákok pontosan azt csinálják, mint mi. A lengyeleket elvesztettük, de ők majd vissza fognak térni, ez csak idő kérdése, jön vissza Babis és mindjárt megalakul az osztrák kormány. Ők mind azt gondolják, amit mi - mondta.

Kiemelte: az nem lehetséges, hogy Brüsszelből a baloldali liberális erőket támogassák a mi saját országainkban, Brüsszel ezt nem teheti meg, nem avatkozhat be.

Az is haszna Trump elnök győzelmének, hogy végre ki lehet mondani, miről szól a csata: a Brüsszelből nyakunkba ültetett bábkormány vagy nemzeti kormány. Ez volt a kérdés Amerikában is, liberális demokrata kormányzat vagy nemzeti kormány - mondta.

Orbán Viktor az Ukrajna által elzárt gázvezetékkel kapcsolatban elmondta: bár az ukránok "ki akarnak velünk babrálni", mi meg tudjuk magunkat védeni, ha egységfrontban maradunk a szerbekkel.

Ugyanis, szemben a korábbi állapotokkal, amikor a gáz csak Ukrajnán keresztül tudott Magyarországra jönni, a nemzeti kormány kiépített egy kerülőutat déli irányból, sőt még "szlovák barátainknak" is tudunk gázt adni - emlékeztetett.

Felidézte, hogy a 2010-es évek elején hatalmas vita volt arról, miért építi meg a magyar kormány a szlovák-magyar gázvezetékrendszert. Most ha az nem lenne, akkor Magyarország is, meg Szlovákia is bajban lenne - jelezte.

Szerinte ugyanez lesz a Budapest-Belgrád vasútvonallal is: "majd lesz egy pillanat, amikor kiderül, hogy geostratégiai, biztonsági szempontból az a vasútvonal lesz a köldökzsinórunk".

Az energiára visszatérve hangsúlyozta: amit az ukránok csinálnak, annak következtében felmennek az árak, Magyarország is drágábban jut energiához.

Brüsszel szankciókat vezetett be a háború kitörésekor azért, hogy ezzel megsegítse Ukrajnát; ezt mi sosem támogattuk, de nem vétóztuk meg - emlékeztetett.

Kiemelte: Magyarország az elmúlt három évben 19 milliárd eurót, azaz 7500 milliárd forintot veszített az Oroszország elleni szankciók miatt. Ez iszonyú összeg, jóval több, mint amit az összes magyar ember egy évben jövedelemadóként befizet az államkasszába - figyelmeztetett.

Hozzátette, most napirendre került a szankciók meghosszabbítása.

"És én behúztam a kéziféket, és azt kértem az európai vezetőktől, hogy ezt értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát", Ukrajna meg "kibabrál" velünk

- közölte.

Azt kérjük, hogy mondassák ki az ukránokkal: vissza fogják állítani a gázútvonalat. Ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat

- jelezte.

Kérésként fogalmazta meg azt is, hogy az ukránok ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol most hozzuk a gázt, továbbá adjanak garanciát, hogy ezt a "piszkosságot", amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal.

Hangsúlyozta: Ukrajna uniós tagjelölt, Szlovákia és Magyarország ellenben tagországok, Brüsszel ezért a mi érdekeinket kell, hogy képviselje.

Hozzátette, a brüsszelieket ezért arról próbálja meggyőzni, hogy ne Ukrajna érdekét képviseljék Magyarországgal szemben, hanem a közép-európai országok érdekét érvényesítsék Ukrajnával szemben.

"Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét"

- fogalmazott.

Azt mondta, szankciós fék nélkül előbbre jutna Magyarország és gazdasága.

Orbán Viktor elmondta, 2025-ös esztendő az előrelépésről fog szólni, fantasztikus év lesz, "olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt". Hozzátette, a harmadik és a negyedik negyedévben már a négy százalékhoz közelíti majd a gazdasági növekedés "és megyünk fölfele" 2026-ra.

Hangsúlyozta: Magyarország kezében van az Oroszország elleni szankciók megállításának lehetősége, de ha ezt megtesszük, "leszakad ég meg föld Brüsszelben".

Felidézte: 2023-ban egy százaléknál kisebb mértékben, de csökkent a hazai bérek vásárlóértéke, ezt tavaly sikerült kijavítani egy tíz százalék közeli növekedéssel, és "2025-nek már arról kell szólnia, hogy hogyan lépünk előre".

Megemlítette, csaknem 900 ezer ember kapja az állampapírjai kamatát; "izmos középosztályunk van", százezerszámban mérhető azon családoknak a száma, ahol állampapírban elhelyezett megtakarítások vannak.

Hozzátette: mindez csak az összes magyar pénzügyi megtakarítás 12 százaléka, összességében nagyságrendileg 90 ezer milliárd forintnyi pénzügyi megtakarításuk van a magyar családoknak.

Orbán Viktor megemlítette, miközben a "károgó ellenzékiektől" azt hallani, hogy Magyarország Európa legszegényebb állama, a tartozások levonása utáni nettó megtakarítások terén, uniós összehasonlításban, a 13. helyen állunk.

Szólt arról is: decemberben 544 ezren látogattak meg hazai szálláshelyet, 212 ezren repültek külföldre, és csak az év végi hosszú hétvégén közúton, valószínűleg turisztikai céllal, 418 ezer hazai rendszámú jármű ment ki az országból.

Ez egy óriási szám - jelentette ki a kormányfő, arra bíztatva, hagyjuk abba ezt a "szerencsétlenkedést", hogy Magyarország Európa legszegényebb állama, "mert ez csak a kétségbeesést hozza", hiszen az országnak vannak komoly adui, mint a lakosság pénzügyi megtakarítása.

Van erő az országban - fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva, a kormány döntése alapján az egyéni vállalkozók kedvezményes adózásának mértékét 12-ről 18 millió forintra emelik, munkáshitel indult, valamint a Demján Sándor Program.

Dolgozni kell a kormánynak, nem külföldre mutogatni, nem az ukránokról beszélni, nem a szankciókról, azzal majd együtt élünk, ha elég erősek leszünk hozzá, akkor meg is akasztjuk, és kitöröljük a szankciós rendszert az európai gazdaságpolitikából - jelentette ki.

Az öt évvel ezelőtt kitört koronavírus-járványról szólva megemlítette, köszönet illeti az akkor hivatalban lévő, egészségügyért felelős tárcavezetőt, mert Kásler Miklós volt az, aki minden európai minisztertársát megelőzően riasztotta a kormányt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem elég a 37 fokos hőség, a hétvégén viharos széllel és jégesővel csapnak le a zivatarok
A hétvégi kánikula tetőpontján hirtelen érkezhetnek heves zivatarok, amiket felhőszakadás és jégeső is kísérhet. A legveszélyesebb időszak vasárnap várható, amikor a csapadék után hirtelen lehűlés jöhet.


A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.

Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.

Vasárnap a megnövekvő gomolyfelhőkből már több helyen fordulhat elő csapadék, a záporokat és zivatarokat viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti. A hőmérséklet vasárnap hajnalban 15-23, délután 31-37 fok között alakul, de a zivatarok mögött hirtelen több fokkal visszaeshet.

Hétfőn a többórás napsütés mellett ismét intenzív lesz a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan újabb záporok, zivatarok jöhetnek. Az északi-északkeleti szél többfelé élénk, nyugaton és északkeleten helyenként erős lesz, zivatarok idején pedig viharos lökések is lehetnek. Több helyen számíthatunk trópusi éjszakára, a legalacsonyabb hőmérsékletek 16 és 23 fok között várhatók. Délután 30-35 fok valószínű.

Kedden a napos időt már csak kevés gomolyfelhő zavarhatja, és csapadék is csak néhol fordulhat elő. Napközben 30-34 fok közötti csúcshőmérsékletre kell készülni.

Miközben itthon 35 fok körül tetőzik a kánikula, Nyugat-Európában ennél jóval durvább a helyzet. A hétvégén az Ibériai-félszigeten és Franciaországban egyre többfelé emelkedhet 40 fok közelébe vagy fölé a hőmérséklet.

Spanyolországban és Portugáliában a jövő hét elején helyenként a 45 fok sem kizárt, Franciaország egyes részein pedig 40–42 fokos maximumokat is jeleznek az előrejelzések.

A rendkívüli forróság Belgium és Németország nyugati része felé is terjeszkedik, ahol többfelé 31–38 fok várható, de Anglia déli részén is több helyen átlépi a hőmérséklet a 30 fokot. A legmelegebb térségekben az éjszakák sem hoznak majd komoly felfrissülést, a nagyvárosokban és a tengerpartokon 20–25 fok között maradhatnak a minimumok. A hőhullám várhatóan nem ér véget gyorsan, a magasnyomású helyzet június hátralévő részében is fennmaradhat, tovább fokozva a szárazságot és az erdőtüzek veszélyét.

A jelenség hátterében egy Északnyugat-Afrika felől terjeszkedő, erős magassági gerinc áll. Az úgynevezett hőkupola alatt tartósan megreked a forró légtömeg, a leszálló légmozgások pedig tovább növelik a felszín közelében a hőmérsékletet. A magasnyomású zóna alatt egyre szárazabbá válik a felszín, és mivel kevesebb nedvesség tud elpárologni, csökken a párolgás hűtőhatása, így a napsütés energiája még inkább a levegő felmelegítésére fordítódik.

Európa már a szezon elején megtapasztalt egy szokatlanul korai, erős hőhullámot, amelyben a kontinens több pontján májusi melegrekordok dőltek meg. A hőkupola-jelenség akkor is a forró, északnyugat-afrikai eredetű levegőt zárta kalitkába Nyugat-Európa felett, a nagyvárosokban pedig tartós, 20 fok fölötti éjszakákkal növelte a hőstresszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk