HÍREK
A Rovatból

Orbán: 200 ezer forintos minimálbér a cél

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a gyereket nevelő szülők visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót.


Orbán Viktor, Matolcsy György, Áder János és Varga Mihály is beszélt a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján szerdán Budapesten.

Matolcsy György kijelentette: már júniusban kamatemelés jöhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély.

Megjegyezte: az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik lemagasabb lenne az Európai Unióban. Nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni - tette hozzá.

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet. Szerinte a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik.

Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak, tette hozzá.

Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.

Varga kritizálta a globális minimumadóról szóló elképzelést, emlékeztetett, hogy Magyarország társasági adószintje a legkedvezőbb az unióban, a magyar kormány hibának tartaná, ha az adóversenyt kiiktatnák a globális gazdasági versenyből.

A költségvetési hiány 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a 3 százalékos hiányt egy lépésben, jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet "aligha bírnánk ki".

Hozzátette: egyetért Matolcsy György jegybankelnökkel, aki szerint el kell kerülni a "poszt-covid szindrómát" a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium, óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése - fűzte hozzá.

A kormányfő kijelentette: kétszázezer forintos minimálbérnek kell lennie a horizonton.

Azonban ha "rázúdítunk" egy lépésben egy 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható - magyarázta.

Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk - 200 ezer forintot egy vagy két lépésben - akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével - mondta.

A jelenlegi helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni, mert akkor nem lesz gazdasági újraindítás - szögezte le a miniszterelnök.

"Válságból nekem újat senki nem tud mutatni", de ez a világjárvány most mindenki számára teljes új helyzet - mondta.

Lezárul a gazdaságvédelem szakasza, és a gazdaság újraindításának szakasza jön, két új operatív törzs jön létre - jelentette be a miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével létrejön a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

Hozzátette: el kell térni a szereplők azonos kezelésének elvétől és azokat kell különösen és másképpen kezelni, akik vagy a legtöbbet szenvedtek, vagy legtöbbet tudják nyújtani a válságból történő kilábaláshoz.

A globális vállalati adóról elmondta: a munkahelyek megvédése miatt kell ellenezni. Orbán szerint az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: a külkapcsolatokban nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keleti irány is fontos, ez gazdaságpolitikai tény. A világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, ehhez nekünk alkalmazkodni kell - mutatott rá.

Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül. Ez nem lesz versenyképes - hangsúlyozta.

Kifejtette: nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy "mellőzze a saját polgárait".

Orbán Viktor szerint Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Ehhez egy turisztikai üzleti modellváltást kell végrehajtani - közölte.

Arról is beszélt: Magyarországon nagyok a területi egyenlőtlenségek, ezért ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni. Nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják "megavárosokká" átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat és a városokat - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval” – nem volt hajlandó kézbesíteni a Bors háborús különszámát egy idős lapkihordó Somogyban
Az idős asszony azt mondja, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.


Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.

„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”

– írta a posztban.

A Somogyi Hírlapot terjesztő nyugdíjas nőt a szerdai posztja után kereste meg a Népszava. A nő a lapnak elmondta, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.

„Idős asszony vagyok, de van annyi eszem, ha elfajul az orosz-ukrán háború, és akárcsak az egyik NATO-országot megtámadja az orosz vagy az ukrán hadsereg, akkor a szerződés szerint minden NATO-tagnak be kell avatkoznia. Éppen ezért furcsa, bár már évek óta háborús vészhelyzet van Magyarországon, semmilyen tájékoztatás nem hangzott el, mit tegyünk, ha kitör a háború. Emlékszem rá, az »átkosban« még voltak légvédelmi oktatások a tanácsok közreműködésével, pedig nem volt háborús vészhelyzet”

– magyarázta a lapkézbesítő.

A 16 oldalas, ingyenesen terjesztett Bors-különszámot a kormányközeli Mediaworks Zrt. adja ki. A lap cikkeinek központi témája, hogy Európa vezetői és a Tisza Párt háborút akarnak, ami világháborúhoz vezethet. A kiadványt Somogy előtt már Baranya több falujában is postaládákba dobálták.

A kézbesítő elmondta, a posztja után senki sem kért tőle az újságból, és az állásával kapcsolatban sem kapott jelzést a munkáltatójától.

„Itt van mind a 850 példány. Amúgy sem értem, nem vagyok Fidesz-aktivista, amúgy tiszás sem, miért kellene nekem az egész faluban ingyen, szívességből kihordanom egy kampányterméket? Vigyék ki azok, akik milliós fizetéseket vesznek fel propagandistaként!”

– tette hozzá.

A Bors kiadója a Mediaworks, amely a kormányhoz kötődő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozik. A kormánypárti média kommunikációjában és online hirdetéseiben is hangsúlyos a „béke vagy háború” keretezés. Egy idei összesítés szerint a Bors Online a legnagyobb politikai-közéleti témájú Facebook-hirdetők között szerepelt. A Mediaworks korábban is adott ki ingyenes, erősen kormánybarát tartalmú kiadványokat, amelyeket jellemzően egyes településeken terjesztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter odaszúrt a kormánynak: a rögtönzött hajvágásáról készült videót többen látták, mint Orbán ATV-s interjúját
A TISZA Párt elnöke szerint az a videója is népszerűbb a kormányfő interjújánál, amelyikben sükösdi tamburás gyerekek zenéltek neki. Külön posztban élcelődött azon is, hogy Menczer Tamás piliscsabai fórumára állítása szerint sokkal kevesebben mentek el, mint az ő kalocsai eseményére.


Magyar Péter egy Facebook-posztban írt arról, hogy a napokban közzétett két videóját is többen látták, mint Orbán Viktor múlt heti ATV-s interjúját.

„A fideszes propagandisták győzelmi jelentésként hirdették mindenhol, hogy Orbán Viktor kínos ATV interjúját 1 millióan látták. Csak szólok, hogy a sükösdi tamburás srácokkal készült videómat egy nap alatt összesen 2,5 millióan, a jánoshalmai hajvágásomat pedig 3 millióan”

– olvasható a bejegyzésében.

Orbán Viktor november 11-én adott hosszabb interjút Rónai Egonnak az ATV YouTube-on futó Mérleg című műsorában, ahol szó esett a washingtoni útról, az amerikai szankciók alóli mentességről és a TISZA Párt körüli ügyekről is. A miniszterelnök később maga is posztolt arról, hogy „1 millió Rónai néző nem tévedhet”, a nézettségi adatot pedig több kormánypárti médium is közölte. A YouTube-videó jelenleg is valamivel több mint 1 millió 30 ezer megtekintésnél jár.

Magyar Péter csütörtökön osztott meg egy videót a Sükösdi Danubia Tamburazenekar tagjairól, akik egy kis koncerttel lepték meg a pártelnököt.

A politikus haját pedig Jánoshalmán vágták le az ottani fórumát követően, miután meghívták őt egy helyi barber shopba.

Magyar Péter egy másik posztjában Menczer Tamás Piliscsabán tartott fórumán is élcelődött, ahol állítása szerint sokkal kevesebben voltak, mint az ő kalocsai eseményén.

„Miközben mi tegnap este a valaha volt talán legnagyobb politikai rendezvényt tartottuk 2000 fő részvételével Kalocsán, addig Menczer Tamás mintegy 30 embert tudott összehívni egy félig üres terembe Piliscsabán”

– írta a TISZA vezetője, hozzátéve, hogy már érti, miért nem hívta meg a fideszes politikus Bujdosó Andreát is a fórumra. „Vele együtt akár harmincegyen is lehettek volna” – szúrta még oda a politikus.

Menczer Tamás nem hagyta ezt szó nélkül. Egy videót osztott meg Facebook-oldalán, amelyben megköszönte Magyar Péternek, hogy reklámozz a fórumát és a választókörzete fejlesztéseit. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt néhány hétben 600 millió forintnyi fejlesztést jelentett be Piliscsabán, Solymáron és Pilisszentivánon. Jövő héten pedig Zsámbékon tart fórumot, ahová várja Bujdosó Andreát, a tiszásokat és Magyar Pétert is. Azt is hozzátette, hogy „a tiszások beszartak, veled az élen, Peti”.

„Gratulálok, Peti! Kösz a reklámot. Nagy politikai zseni vagy”

– írta a rövid videóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kisiklott egy mozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, amit még át sem adtak
A mozdony tolatás közben futott le a sínről Szabadszállásnál. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben, a jármű nem borult fel.


Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.

„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”

– írták a Telex megkeresésére.

A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.

A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk