Operatív törzs: Lehet ballagásokat tartani, de a szülők ne menjenek be az iskola épületébe
A pénteki tájékoztatón szóba került a betegség földrajzi és életkor szerinti eloszlása, a vírus jövőbeli esetleges visszatérése és a környékbeli országokba utazás lehetősége is.
Az osztályok a megfelelő távolságtartással végigjárhatják az osztálytermeket, de Müller arra kéri az iskolákat, hogy a diákok tartsák be a szabályokat. A szülőknek nem javasolják, hogy bemenjenek az épületekbe, maradjanak az udvaron vagy a kerítésen kívül.
A tisztifőorvos szerint nincs arról biztos információnk, hogy a koronavírus a jövőben szezonális lesz. A betegség "jövője" nagyban múlik a környezeti hatásokon is.
Kiss Róbert rendőr alezredes elismételte, hogy a magyar, a cseh, az osztrák és a szlovák állampolgárok minden korlátozás nélkül utazhatnak egymás országainak területeire, nem kell ezentúl sem negatív koronavírusteszt, és karanténba sem kell vonulni az Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába történő utazás, valamint az ezen országokból történő hazatérés esetén sem.
Horvátországból Magyarországra viszont csak úgy jöhet be magyar állampolgár, hogy a határon szűrést csinálnak rajta, majd kéthetes házi karantént kap. A magyar–román határátkelőkön a magyar állampolgárok átjöhetnek Magyarországra személyforgalomban, teherforgalomban a kijelölt átkelőket lehet használni. Azok a román állampolgárok jöhetnek be Magyarországra, akik az agrárágazatban dolgoznak.
Az operatív törzsnek hétvégén nem lesz tájékoztatója, a legközelebbire hétfőn kerül sor.
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján a koronavírus aktuális hazai számainak ismertetésekor kifejtette,
minden 100 ezer emberre 40 fertőzött és 5 halott esik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos balesetet szenvedett a volt miniszterelnök az otthonában: azonnal operálni kellett a 83 éves Medgyessy Pétert
Medgyessy Péter otthona kertjében szenvedett bokatörést, miután elcsúszott a jégen. A volt kormányfőre az orvosok szerint hathetes, fájdalmas gyógyulási időszak vár.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy
a baleset szinte banális volt: rosszul lépett, a jégen pedig kifordult a lába. A felépülés várhatóan hosszú lesz. „Hosszadalmas lesz a felépülés, hat hetet mondanak az orvosok”
– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”
A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,
szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.
A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.
A határozat legfontosabb pontja egyértelműen fogalmaz a pénzügyekről, kimondva, hogy „az Alapokmányhoz való csatlakozás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.
Ez az állítás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert több amerikai és izraeli forrás is arról számolt be, hogy a testület állandó tagságához egy egymilliárd dolláros hozzájárulás is társulhat. A magyar kormányhatározat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a belépésnek nincsenek anyagi feltételei.
A Béketanács Donald Trump kezdeményezése, amely eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött volna létre, de mandátuma mára globális konfliktuskezeléssé szélesedett. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott a testületbe, amit Trump szerint el is fogadott.
A magyar kormány a béke melletti elköteleződésként kommunikálja a lépést, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban megtisztelőnek nevezte a felkérést. A kritikusok ugyanakkor aggályosnak tartják Putyin bevonását, és attól tartanak, hogy a testület megkerülheti vagy gyengítheti az ENSZ-t, miközben túlzott kontrollt biztosít Trumpnak. A következő lépésként a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csatlakozásról szóló törvényt.
Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,
szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.
A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.
A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.
Amikor arról beszélt, milyen jó volt a megítélése Európában, azt mondta: „amíg nem szólaltam meg Izlandról az elmúlt napokban, addig imádtak.”
Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”
A sok elszólásnak az is lehetett az oka, hogy az amerikai elnök többször jégdarabként (piece of ice) hivatkozott Grönlandra, Izland angol neve (Iceland) pedig szintén tartalmazza a jég (ice) szót.
Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.
A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezek az országok csatlakoztak eddig Trump Béketanácsához – Az elnök már Putyinról is beszélt, de a Kreml gyorsan helyesbített
„Meghívtuk, elfogadta” – mondta Trump arról, hogy Putyin is elfogadta a meghívást, a Kreml azonban tisztázta a helyzetet. Mutatjuk a listát azokról az országokról, amelyek eddig jelezték csatlakozási szándékukat.
Újabb hét ország, köztük Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom jelezte, hogy csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, amelyhez Izrael már korábban nyilvánosan csatlakozott – írta a BBC.
Trump szerdán a svájci Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta a meghívást.
„Meghívtuk, elfogadta. Sokan elfogadták” – mondta Trump. A Kreml azonban gyorsan reagált: a Reuters jelentése szerint a meghívást még tanulmányozzák, de Oroszország kész 1 milliárd dollárt biztosítani befagyasztott vagyonából, és a testületet főként a Közel-Keleten tartja fontosnak.
Egy kiszivárgott dokumentum szerint a Béketanács alapszabálya akkor lép hatályba, ha három állam hivatalosan is elismeri annak kötelező érvényét. A tagállamok megújítható, hároméves mandátumot kapnának, míg azok, akik 1 milliárd dollárral járulnak hozzá a működéshez, állandó helyet szerezhetnek. Az alapszabály a testületet nemzetközi jogi felhatalmazással rendelkező békeépítő szervezetként határozza meg. Az elnöki tisztséget Trump töltené be, aki egyben az Egyesült Államok képviselője is lenne. Az ő hatáskörébe tartozna a Végrehajtó Testület tagjainak kinevezése és a testület alárendelt szerveinek létrehozása vagy feloszlatása.
A csatlakozási szándékukat már korábban jelezte Magyarország mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Marokkó és Vietnam is. Kanada és az Egyesült Királyság egyelőre nem reagált a meghívásra. A Vatikán megerősítette, hogy a pápa megkapta a felkérést, de időre van szüksége a döntéshez. Robert Golob szlovén miniszterelnök ugyanakkor visszautasította a meghívást, mert szerinte a testület „veszélyesen beleavatkozik a tágabb nemzetközi rendbe”.
Bár eredetileg úgy vélték, a tanács célja az Izrael és a Hamász közötti, két éve tartó gázai háború lezárása és az újjáépítés felügyelete, a javasolt alapszabály nem említi a palesztin területet, és úgy tűnik, az ENSZ egyes funkcióinak kiváltására tervezték.
A most csatlakozó muszlim többségű országok – Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom, Jordánia, Indonézia, Pakisztán és Katar – ugyanakkor azt közölték, hogy támogatják a gázai tartós tűzszünet megszilárdítását, az újjáépítést és egy „igazságos és tartós béke” előmozdítását.
A Fehér Ház múlt pénteken megnevezte az alapító Végrehajtó Testület hét tagját, köztük Marco Rubio amerikai külügyminisztert, Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottat, Trump vejét, Jared Kushnert és Tony Blair volt brit miniszterelnököt.
Izrael elégedetlen a fejleményekkel.
Benjámin Netanjahu hivatala szombaton közölte, hogy a gázai Végrehajtó Testület összetételét „nem egyeztették Izraellel, és az ellentétes Izrael politikájával”.
Az izraeli média szerint Törökország és Katar bevonása – akik az októberi tűzszünetet is segítettek tető alá hozni – „Izrael feje fölött” történt.
A béketerv első szakasza szerint a Hamász és Izrael megállapodott a tűzszünetben és a túszcserében: a Gázában fogva tartott élő és elhunyt izraeli túszokat izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra cserélnék. A megállapodás része a részleges izraeli kivonulás és a humanitárius segélyszállítmányok növelése is. A második szakasz az újjáépítést és a leszerelést foglalná magában, de Izrael közölte, hogy ebbe csak akkor léphetnek tovább, ha a Hamász átadja az utolsó elhunyt túsz holttestét. A tervet komoly kihívások nehezítik: a Hamász korábban elutasította fegyvereinek leadását egy független palesztin állam létrehozása nélkül, Izrael pedig nem kötelezte el magát a teljes kivonulás mellett.
A tűzszünet törékeny: a gázai, Hamász által irányított egészségügyi minisztérium szerint a hatálybalépése óta több mint 460 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben az izraeli hadsereg szerint ugyanebben az időszakban három katonáját ölték meg palesztin támadások. A háborút a 2023. október 7-én Dél-Izrael ellen végrehajtott, a Hamász által vezetett támadás váltotta ki, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, és további 251-et túszul ejtettek. Izrael válaszul katonai hadműveletet indított Gázában, amelynek a terület egészségügyi minisztériuma szerint több mint 71 550 halálos áldozata van.
Újabb hét ország, köztük Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom jelezte, hogy csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, amelyhez Izrael már korábban nyilvánosan csatlakozott – írta a BBC.
Trump szerdán a svájci Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta a meghívást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
