Kamuzott másfél éve az Országos Mentőszolgálat, igazolták a statisztikus becsléseit a most kiadott adatok

Szombaton tetőzik a hőség, az ország nagy részén 36 és 39 fok közötti csúcshőmérséklet várható. Napos, száraz időre kell készülni, estére azonban az északnyugati országrészben egy szélfordulás és egy-egy elszigetelt zivatar is változást hozhat.

A reggeltől még délies szelet késő délutántól, estétől az ország északnyugati harmadában északnyugatira forduló légmozgás váltja fel, amelyet időnként élénk, helyenként erős lökések is kísérhetnek. A HungaroMet előrejelzése szerint a legnagyobb esély egy-egy zivatargóc besodródására az északnyugati határszélen van, ahol a fő kísérőjelenség a szélerősödés lehet. A hőmérséklet csúcsértékei 36 és 39 fok között alakulnak, késő estére pedig 23 és 31 fok közé hűl le a levegő.

Az éjszaka folyamán többnyire derült vagy felhőtlen lesz az ég, csapadék sehol sem valószínű, bár északnyugaton lehetnek kissé felhősebb körzetek. A nyugati határ mentén az északnyugati szelet élénk lökések kísérhetik, sőt, a Dunántúl északnyugati részén az esti órákban egy-egy erős széllökés sem kizárt.

A minimumhőmérséklet jellemzően 17 és 22 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken ennél hűvösebb, míg a nagyobb városokban, vízpartok közelében és a magasabban fekvő helyeken melegebb lehet a hajnal.

Magyar Péter miniszterelnök egy szombat délelőtti Facebook-videóban jelentett be rendkívüli intézkedéseket, miután a Duna alacsony vízállása miatt tovább kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.

A miniszterelnök szerint a helyzet miatt a MAVIR, mint a villamosenergiarendszer irányítója, „életbe léptette a villamosenergiarendszer jelentős zavara esetére kialakított protokolt”. A kormány éjszakába nyúlóan ülésezett, és több azonnali döntést hozott az ország energia- és ivóvízellátásának biztosítására. A bejelentés szerint Magyarország összes rendelkezésre álló kisegítő erőműve, köztük a „régóta használaton kívüli és rendkívül rossz állapotban lévő” létesítmények is működnek vagy készenlétben állnak. Azt is közölte, hogy a Dunamenti Erőmű kiesett 400 megawattos egységének javítása folyamatban van, és „a jelenlegi állás szerint vasárnaptól újra termelhet ez az erőmű”. A legnagyobb ipari fogyasztók önkéntes korlátozásokat vállaltak, amelyek révén már „mintegy 240 megawatt már mérhető terhelést vesznek le a hálózatról”. Mivel ez egy további paksi kiesés esetén már nem lenne elegendő, új kormányrendelet lép hatályba, amely megváltoztatja a korlátozások eddigi rendjét. Először önkéntes, majd szükség esetén kötelező korlátozást rendelhetnek el a nagyfogyasztóknál, és „aki vállalást tesz, és azt nem tartja be, szankcióra számíthat”.

A kormányfő ezt a gyakorlatban megvalósuló rendszerváltásnak nevezte, szembeállítva az „előző rezsim” automatizmusaival, amely szerinte súlyos energiahiány esetén a lakosság ellátását korlátozta volna. Az új rendelet átmenetileg azt is lehetővé teszi, hogy a háztartási napelemes rendszerek szélesebb körben termelhessenek vissza a hálózatba.

A jövő hét első három napjára pedig otthoni munkavégzést rendelnek el az államigazgatásban, és erre kérik a piaci szereplőket is. Minden állami intézmény díszkivilágítását lekapcsolják. A vízbiztonsággal kapcsolatban Magyar Péter elmondta, Ausztria és Szlovákia nem vezet be olyan korlátozást, amely csökkentené a Dunán érkező vízmennyiséget. A Duna apadását a vízgyűjtő területeken elmaradó csapadék okozza. A vízügyi szerveket felkérték a harmadfokú vízkorlátozás elrendelésére ott, ahol az indokolt. Ez locsolási tilalmat jelent, és a nem létfontosságú vízfelhasználás korlátozását. „Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni, díszfelületeket mosni, vagy látványelemeket működtetni, vagy éppen medencéket feltölteni, mert minden csepp víz számít” – fogalmazott. A miniszterelnök az előző kormányt hibáztatta egy „sérülékeny, drága és kiszolgáltatott rendszer” örökségéért, megemlítve a paksi szivattyúfejlesztés késedelmét, a tárolókapacitások hiányát és az elhanyagolt vízügyi rendszert. Felszólította a „politikai élet bukott szereplőit”, hogy hagyjanak fel a dezinformációk terjesztésével, végül pedig köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek.

Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, szombat hajnalban leállították a paksi 1-es blokk egyik egységét a Duna alacsony vízállása miatt. Az erőmű közleménye szerint mindez hajnali 5 óra 45 perckor történt.

Szombat reggel Magyar Péter rövid posztban reagált a lépésre.

- olvasható a miniszterelnök oldalán.

Péntek este a Magyar Közlönyben megjelent a 2026/2027-es tanév hivatalos rendje, ezzel véglegessé vált, hogy több ponton is változik az eddig megszokott menetrend. A rendelet bevezeti a „Gyerekek és diákok hangja” elnevezésű projektnapot, egyszerűsíti a kompetenciaméréseket, és digitális hét megtartását is lehetővé teszi a középiskolákban.

A rendelet egyszerűsíti a kompetenciamérések rendszerét: ezek a jövőben csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb területre terjednek ki - írja az MTI. Új elem, hogy a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán 2027. május 3. és 7. között az igazgató döntése alapján tantermen kívüli, digitális munkarendet is elrendelhet. A nevelőtestületek a tanév során öt tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel, ezek közül egynek a programjáról – a tanárok véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönthet.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a rendelet kapcsán arról beszélt, hogy a diákok véleményének meghallgatása és a részvételre nevelés a cél.

A köznevelésben a tanév 2026. szeptember 1-jén, kedden kezdődik és 2027. június 18-án, pénteken ér véget, a tanítási napok száma 180 lesz. A végzős középiskolásoknak 2027. április 30-án lesz az utolsó tanítási nap.

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22., a szünet utáni első pedig november 2. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18., a szünet utáni első január 4. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24., az utána következő első pedig április 5. A szakképzésben a tanév 177 napos lesz, és 2027. június 15-én zárul.