„Olyan volt, mint Párizs felszabadítása 1944-ben” - bejutottak az első újságírók Herszonba
Az oroszok által csaknem 9 hónapig megszállás alatt tartott városba, ahol az ukrán egységeket hősként fogadták. A hangszórókból ukrán dalok harsogtak, amiket az orosz megszállás alatt tilos volt hallgatni. Az utcákat dudáló autók lepték el. Az emberek a kijárási tilalom ellenére még a hétvégén is késő éjszakáig ünnepeltek, a zseblámpáik és az autóik fényszóróinak fényében táncoltak és énekeltek. Sokan ukrán zászlóba burkolták be magukat, és minden katonát megöleltek, aki az útjukba került.
Olyan volt, mint Párizs felszabadítása lehetett 1944-ben - így jellemezte a New York Timesnak egy ukrán katona, mit tapasztaltak.
Az ukrán hadsereg közzétett egy videót arról, hogyan fogadták parancsnokukat a város főterén.
Egy másik felvételen egy térden álló nagymamát mutatnak, aki sírva öleli meg a felszabadítók egyikeként érkező unokáját.
A CNN városba érkező stábja is eufórikus hangulatról számolt be. A helyiek a nemzeti himnuszt énekelték, míg mások azt kiabálták: „Dicsőség Ukrajnának!” Többen felmásztak a főtéren lévő épületek tetejére, köztük a mozira, hogy ukrán zászlókat tűzzenek ki. Az áthajtó katonákat ujjongás fogadta, és olyanok is voltak, akik aláírást kértek az ukrán zászlókra. A világsajtót bejárta egy felvétel, amin a tömeg épp egy plakátot tépett le, amelyen az állt: „Oroszország örökre itt lesz.”
Herszon felszabadulása a háború kitörése óta nem látott örömöt, büszkeséget váltott ki Ukrajna többi városában és az ukrán diaszpórában egyaránt. Kijevben, Lvivben valóságos utcai népünnepélyek zajlottak, az emberek lerohanták a katonákat, ölelték, csókolták őket, a kezüket szorongatták. A Lengyelországba és Németországba menekültek nagy társasági eszem-iszomokon fejezték ki örömüket. Az esemény megünneplésére az ukrán posta külön bélyeget adott ki a Herszon körüli mezőgazdasági terület legnépszerűbb termékének, a görögdinnyének a képével. A kormányszervek lecserélték hivatalos logóikat, hogy azokon is szerepelhessen a dinnye.
Az oroszok már a korábbi visszavonulások után is cirkálórakétákkal és drónokkal bombázták az ukrán városokat, katonai elemzők szerint hasonló lépések most sem kizártak. Elképzelhető, hogy a folyón túli új pozícióikból készítenek elő ellencsapásokat, éppen ezért a kijevi kormány figyelmeztette azokat, akik korábban elhagyták a várost, hogy egyelőre ne térjenek vissza.
Ha ez nem is történik meg, Herszon hatalmas humanitárius kihívásokkal néz szembe a következő napokban. A városban a legtöbb helyen nincs fűtés, áram és folyóvíz. Hiánycikk a gyógyszer és az élelmiszer. Nem működnek a mobiltelefonok. A városi infrastuktúrát az oroszok megrongálták, és sok helyen alá is aknázták. Az aknamentesítő munka hétfőn kezdődhet el.
Az ukrán hatóságok arra kérték a helyieket, hogy ne gyűljenek össze nagyobb számban a forgalmas helyeken és a belvárosban. Biztonsági intézkedésként este 17 óra és reggel 8 óra közt kijárási tilalmat rendeltek el, és a várost elvileg le is zárták, csak külön engedéllyel lehet ki- vagy bejutni. A külvárosban még mindig harcok folynak. Az ukrán hadseregnek hatalmas területet kell átfésülnie, hogy kiderüljön, bujkálnak-e még esetleg orosz katonák az épületekben.
A világsajtóban már több olyan értékelés is megjelent, amely egy-egy háború fordulópontját jelentő történelmi visszavonuláshoz hasonlítja azt, ami történt. Volt köztük olyan is, amely Napóleon 1812-es oroszországi kudarcával, vagy az amerikaiak 1975-ös saigoni evakuálásával hozta párhuzamba a mostani eseményeket.
A New York Times emlékeztet rá, hogy Vlagyimir Putyin még alig néhány héttel ezelőtt is arról beszélt, hogy a herszoni körzet immár örökre Oroszország része lesz.
Közben az oroszok a most történteket igyekeznek az otthoni közvélemény felé úgy eladni, mint egy okos lépést, amellyel megvédhették a csapataikat és megszilárdíthatták a helyzetüket. Tény, hogy azzal, hogy az orosz hadsereg átvonult a Dnyeper keleti partjára, ahol hetek óta építettek ki új védelmi állásokat, a télre valószínűleg elejét veszik a további ukrán előrenyomulásnak.
Herszon volt a legnagyobb, oroszok által elfoglalt ukrán település, igaz, a háború előtti több mint negyedmilliós lakosságából mostanára legfeljebb 30-60 ezren maradtak. Stratégiai fontosságát is nehéz lenne alulbecsülni, a város volt az egyik legfontosabb láncszem a Fekete-tenger déli partvidékének orosz ellenőrzéséhez.
A megszállás hónapjai alatt a Kreml által kinevezett hivatalnokok mindent megtettek azért, hogy az ukrán civileket átállítsák az orosz életmódra és kultúrára. Az iskolákban csak oroszul folyhatott oktatás, orosz nyelvű újságokat jelentettek meg, és telerakták a falakat és hirdetőtáblákat orosz propagandaplakátokkal. Kijárási tilalmat vezettek be, és megszegőit lelövéssel fenyegették. Sokakat elhurcoltak, olyanok is voltak, akik örökre eltűntek.
Moszkva még egy álnépszavazást is tartott szeptember elején, sok helyi lakost fegyverrel kényszerítettek a voksolásra. Putyin októberben írta alá a terület annektálásáról szóló törvényt.
A valóságban azonban nagyon is sok minden megváltozott. Herszon elvesztése újabb kellemetlen kudarc Oroszország számára, Kijev tavaszi, majd a harkivi régió szeptemberi feladása után. Mindez tovább rombolja az orosz haderőről alkotott képet, amely amúgy is logisztikai hibák egész sorát követte el, ráadásul felkészületlen és motiválatlan katonákat küldött a háborúba.
Az ukrán oldalon pedig megerősítheti azokat, akik szerint egyelőre nincs itt az ideje, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, ahogy azt egyes amerikai vezetők tanácsolták. Ők úgy látják: amíg az orosz haderő hátrál, inkább a katonai nyomás a célravezető.