KULT
A Rovatból

"A közönségtől kapott szeretetből építkezünk" – interjú a 15 éves Ocho Machóval

Megjárták a Sziget nagyszínpadát, legnépszerűbb daluk 25 millió lejátszásnál tart a YouTube-on, most pedig felejthetetlen születésnapi koncertre készülnek.


Május 12-én tartja 15. születésnapi buliját a Barba Negra Trackben az Ocho Macho zenekar. A nyolctagú csapat folyamatos építkezéssel jutott el mostani népszerűségéig, de a Nagy-Szín-Pad verseny három évvel ezelőtti megnyerése különösen nagyon lendített rajtuk.

Erről is mesélt Kirchknopf Gergő frontember, valamint szóba került az is, mitől válhatott legnagyobb slágerükké a Jó nekem, vágynak-e spanyol nyelvterületre, és alapvetően bulizenét játszó együttesként mekkora szerintük a szövegeik jelentősége.

– Hogyan alakult ki a zenekar fúvósokkal és latin életérzéssel felturbózott hangzásvilága? Milyen hatások értek benneteket, kik voltak az előképeitek?

– 2003-ban Kőszegen, egy családi ház pincéjében, egy baráti társaság zenélgetett céltalanul a saját örömére. Amikor én is odatévedtem megbeszéltük, hogy megtanulunk kb. 40 dalt mindenki ízlésvilágából. Így lett a nagy eklektika, amit a mai napig viszünk tovább, hiszen még mindig hisszük, hogy a zene nem akar kategorizálódni a mi életünkben. 

– A szombathelyi származásotok mennyire hangsúlyos számotokra, milyen erős szálakkal kötődtök a városhoz?

– Mára már azt kell mondjam, nagyon "innational" a zenekar, ami alatt azt értem, hogy anno Kőszegen alakultunk, de ma már a tagok fele Budapesten száll be a buszba, annak ellenére, hogy zalaegerszegi, zalalövői, hajdúszoboszlói. A másik fele pedig Kőszeg-Szombathelyről indul. Mégis mindannyian kötődünk Kőszeghez és Szombathelyhez, itt vagyunk igazán otthon.

Barátaink pontosan tudják, mennyi nehézségen vagyunk túl, mennyi munkával jár a “siker”. Persze ezek édes gondok, de a nehézségek okoztak azért borús időszakokat is bőven. Ettől függetlenül hiszünk a szamárlétrában és alázattal dolgozunk tovább.

– Három éve nyertétek meg a Nagy-Szín-Pad versenyt. Visszatekintve mennyit lendített a karriereteken ez a győzelem?

– Nagyon örömteli érzés volt szembesülni az általunk sem ismert ténnyel, hogy mennyien szavaztak ránk, mennyien szeretik a zenénket. A médiamegjelenések löktek egy nagyot, az – amúgy már egész jól működő – gépezeten, új erőre kaptunk. A Nagy-Szín-Pad miatt az ország olyan szegleteibe is eljutott a zenekar híre, ahol korábban nem ismertek bennünket.

– Milyen sarokpontokat tudnál még kiemelni az elmúlt 15 évből, aminek eredményeképp ma ott tartotok, ahol?

– Ahogy már említettem, ránk nem jellemző a siker megfogalmazása és üldözése, inkább a munkába, a zenélésbe vetett hit. Természetesen azért így is begyűjtöttük a pofonokat, de ezekből tanulva igyekszünk tudatosan tervezni a jövőnket. Fontos állomás volt minden hazai és külföldi fesztivál is.

Például amikor 2011-ben a SZIN-ről mentünk Ausztriába a Sunsplash (Wiesen) fesztiválra, ahol Gentleman előtt játszhattunk, megérte a sok kilométert. Vagy amikor egy erdélyi koncert után színpadról le és utazás Sopronba a Volt fesztiválra.

Előfordul, hogy négy bulink van egymás után az ország különböző szegletében. Az ilyen „túrákon” kifacsaródunk, nagyon elfáradunk, de minden percét élvezzük és feltölt minket a közönségtől kapott energia!

– A Jó nekem a mai napig a legnépszerűbb slágeretek, a YouTube-on összesen már 25 millió megtekintés felett jár. Mit gondolsz mit tud ez a dal, ami miatt eljuthatott erre a szintre?

– Azt szoktam mondani, hogy ez a dal már önálló életet él. A mai napig kapjuk a feldolgozásokat, amit csak azért nem hallgatok meg, mert szeretném az eredeti dal lelkületét megőrizni magamban és úgy színpadra vinni. Sokat köszönhetünk a Jó nekemnek, kétségtelen, hogy viszi a zenekar hírét és hozza az embereket a koncertekre. Pedig ez egy egyszerű dalocska, de talán ez a titka is egyben. Nem kell mindig túlmagyarázni a dolgokat. Hiszem, hogy ez a dal fentről jött és velünk, rajtunk keresztül üzen valamit.

– Mennyire lebeg azóta előttetek, amikor új számokat írtok, hogy ezt a sikert meghaladjátok? Célotok egyáltalán?

– Soha meg sem fordult a fejünkben. Hála Istennek, a 90 perces koncerteken a közönség velünk énekli a többi dalt is és bizony mára már jól át kell gondolnunk, hogy mi fér bele az adott esti repertoárba és mi nem. Így viszont tudunk akár 4 állomáson keresztül egyfajta megújulásban, frissességben maradni.

Ha újat alkotunk, nem szeretnénk hasonlítani egyetlen korábbi dalunkhoz sem. Minden dal születése egy különleges élmény, mi csak segítjük a világrajövetelét.

– Nyolcan vagytok a zenekarban, mennyire demokratikus a közös munka? Kompromisszumos döntéseket hoztok, vagy frontemberként te mondod ki a végső szót, ha valamiben nem juttok közös nevezőre?

– Mára már elfogadtuk egymást és megvannak a feladatkörök. Úgy szoktam fogalmazni, hogy demokratikus diktatúra van, hiszen vannak helyzetek, amikor az idő nem engedi meg, hogy nyolcan döntsünk. Szerencsére a többiek megbíznak bennem és a tudásom legjavával próbálok ilyenkor dönteni. 

– Alapvetően bulizenét játszotok, mekkora jelentősége van ezt figyelembe véve a szövegeknek? Fontosnak tartod, hogy a közönség ne csak táncoljon a dalaitokra, de azonosuljon is azok mondanivalójával?

– A vidám zenei stílus nem jelenti azt, hogy ne figyelnénk és reagálnánk a környezetünkre, a világunkra. Azt gondolom, az elmúlt években a négy nagylemezen több komolyabb témát is boncolgattunk. A legjobb ihlet pedig mindig a MOST és a jelen történések. Mindig kint van egy antenna, ami ezeket az adásokat fogja.

Az évek során nagyobb hangsúlyt fektettünk a dalszövegeinkre, szeretnénk üzenni ezeken keresztül, de a zenénkhez hozzátartozik a kikapcsolódás, az önfeledt szórakozás is.

Az emberek túl vannak terhelve, jár nekik is az igényes élőzenére táncolás. Minket maximálisan feltölt a közönség mosolya és a tőlük kapott szeretet. Mi ebből építkezünk.

– Volt már alkalmatok spanyol nyelvterületen zenélni? Ha nem, szerepel a terveitek között akár egy spanyolországi, akár egy latin-amerikai turné?

– Igen, volt szerencsénk Madridban koncertezni a Pancho (Puskás Ferenc emlékére írt) dalunk kapcsán. Egy madridi zenekar talált akkor ránk a myspace-en és így hoztunk össze egy spanyol-magyar bulit. Óriási volt. Természetesen örömmel mennénk latin-amerikai turnéra, de azt gondolom, hogy nekünk elsősorban itthon van dolgunk. Még rengeteg mosolyt szeretnénk begyűjteni... :-)

– Mire számíthat a közönség a május 12-i jubileumi koncerten? 

– A felejthetetlen, egyedi koncertélmény mellett különleges hangzással, látványos fénytechnikai- és látványelemekkel, vendégfellépőkkel (többek közt Deniz, KRSA, Dannona) és további meglepetésekkel kedveskedünk majd a vendégeknek. Rég nem játszott dalokra, áthangszerelt slágerekre, leporolt és felújított dallamokra lehet számítani ezen az estén, de természetesen az új, Dönts! című lemezünkről is játszunk majd, amely időközben aranylemez lett.

– A Sziget nagyszínpadát már kipipálhattátok, ez alighanem a hazai zenekarok jó részének legnagyobb álma. Vannak még ehhez hasonló ambícióitok? El tudjátok képzelni magatokat például az Arénában?

– Így van, a Sziget nagyszínpadán állni egy óriási, fenomenális, felejthetetlen élmény volt.

Ha egyszer eljutunk az Arénába egy önálló koncerttel, akkor az lesz az az este, amikor beteljesedik a legnagyobb álmom.

De már most szólok, hogy utána minimum egy héten belül a próbatermeben szeretnék lenni és további dalokon dolgozni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Isztriai tengerparti hangulat a Városmajorban – különleges színházi est vár Budapesten
Igazi horvátországi tengerparti hangulat lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház kiváló színészei jóvoltából!


Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!

Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.

Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.

Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.

Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”

És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...

Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET: