HÍREK
A Rovatból

Nyugdíjreform: fokozatosan 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt a kormány 2030-ig Franciaországban

Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen. A szélsőséges pártok igyekeznek is kihasználni a helyzetet.


A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.

"Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasoljuk, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a döntést hozta meg valamennyi európai szomszédunk is"

- mondta élő televíziós beszédében a kormányfő, mielőtt bejelentette a reform legfőbb javaslatát, a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelését 64 évre 2030-ig.

"Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nyugdíjrendszerünk fejlesztése félelmeket és kérdéseket vált ki a franciákból. Válaszolni kívánunk ezekre, és meg akarjuk győzni az embereket" - hangsúlyozta Élisabeth Borne, kiemelve, hogy a kormány igazságosságra törekszik a reformmal.

A nyolc legfőbb szakszervezet tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden jelezte, hogy a reformon a kormány kész változtatni a lojális és konstruktív parlamenti vitában, amely februárban kezdődik.

Marine Le Pen, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország "súlyos társadalmi regressziónak" minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az "igazságos reformot".

"Visszaérünk oda, amit a nagyszüleink megéltek: azaz munka után a temető következik"

- jelentette ki Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője. A francia statisztikai hivatal adatai szerint a legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, s valamennyit jelentős szociális tiltakozó megmozdulások kísérték.

Minden 65 évnél idősebb franciára jelenleg 2,6 20 és 64 év közötti jut, de 2030-ban már csak 2,25-en lesznek, 2040-ben pedig már csak ketten, ami a felosztó-kirovó nyugdíjrendszermodell fenntarthatóságát fenyegeti. Ebben a rendszerben a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat.

A kormány javaslata szerint a teljes összegű nyugdíjhoz már 2027-től legalább 43 év szolgálati időre lesz szükség az eredetileg tervezett 2035 helyett. Cserébe a kormány minden kisnyugdíjas havi nyugdíjának összegét megemelné a miniszterelnök szerint.

Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen:

a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A közvéleménynek kedden bemutatott javaslatot január 23-i ülésén vitatja meg a kormány, de az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES már január 17-re tüntetést hirdetett, az összefogást vezető Engedetlen Franciaország pedig január 21-én is tiltakozó nagygyűlést tart.

A törvénytervezetet január 30-tól vizsgája meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azonnali hatállyal felmentette Nagy Mártont
A kormányváltás ellenére formálisan még mindig Nagy Márton képviselte az országot a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). A posztot a Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András kapja.


A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint csütörtöktől Kármán András pénzügyminiszter lett Magyarország úgynevezett helyettes kormányzója a Nemzetközi Valutaalapnál. Magyar Péter miniszterelnök ezzel egyidőben felmentette a tisztségből az előző kormány miniszterét, Nagy Mártontírja a 24.hu.

A döntésről Orbán Anita külügyminiszternek kell hivatalosan tájékoztatnia a nemzetközi szervezetet.

A 24.hu szerint a kormány döntése formalitás.

A Nemzetközi Valutaalap legfőbb döntéshozó testületében, a kormányzótanácsban minden tagállamot egy kormányzó és egy helyettes képvisel.

Magyarországon a kialakult gyakorlat szerint a kormányzói posztot a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a helyettesi tisztséget pedig a mindenkori költségvetésért felelős miniszter tölti be. Mivel az MNB elnöke Varga Mihály, az ő pozíciója nem változott, viszont a kormányváltással a költségvetésért felelős miniszter személye igen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Csődbe ment az utazási iroda, ami nemrég SMS-ben közölte az ügyfelekkel, hogy nem tudja hazahozni őket
Fizetésképtelenséget jelentett a bolgár bejegyzésű Robinson Tours utazási iroda. A károsult magyar utasoknak az Axiom Insurance nevű bolgár biztosítónál kell benyújtaniuk a kárigényüket, angolul.


Fizetésképtelenséget jelentett a bolgár bejegyzésű Robinson Tours, amely felszámolási eljárás megindítását kérte maga ellen a Szófiai Városi Bíróságtól – írja a turizmus.com. A cég levélben értesítette partnereit és utasait a döntésről, amelyet a kereslet visszaesésével, a magas üzemanyagárakkal és a fapados légitársaságok piaci magatartásával indokoltak.

A cég közleménye részletesen leírja, hová jutottak pénzügyileg: „A ROBINSON TOURS EOOD. már nem rendelkezik a szükséges pénzügyi eszközökkel… ezért […] kérelem lett benyújtva […] a felszámolási eljárás megindítására.”

Az érintett magyar utasoknak a kártérítési igényüket a cég bolgár biztosítójánál, az Axiom Insurance Company AD-nél kell benyújtaniuk. A kárbejelentést angolul, e-mailben tehetik meg, csatolva a foglalási és fizetési bizonylatokat, valamint megadva a bankszámlaszámukat IBAN-formátumban a visszatérítéshez.

A botrány múlt szombaton robbant ki, amikor az utazási iroda SMS-ben értesítette több ügyfelét, hogy a vasárnapra tervezett bulgáriai útjukat nem tudják elindítani, vagy a hazajutást nem tudják megoldani. Az indoklás nem volt egységes, egyeseknek a szállodák túltelítettségével, másoknak a charterjáratokkal kapcsolatos problémákkal magyarázták a lemondást.

Az eset miatt több, már kint tartózkodó nyaraló repülő helyett busszal volt kénytelen hazatérni.

A most csődöt jelentő Robinson Tours egy Bulgáriában bejegyzett cég, amely határon átnyúló szolgáltatóként működött a magyar piacon, emiatt zajlik a kártalanítási eljárás is a bolgár jogszabályok szerint, a bolgár biztosítón keresztül.

Korábban egy magyar bejegyzésű, nagy múltú utazási iroda működött Robinson Tours néven. Az a cég a koronavírus-járvány okozta válság miatt 2020-ban szüntette be a tevékenységét.

A márkanév 2021-ben tért vissza a piacra, de már a most fizetésképtelenséget jelentő bolgár vállalkozás üzemeltetésében.

Azonban az ügyben a Budapest Főváros Kormányhivatala is jelezte, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Robbanószeres drón miatt zárták le a lipcsei repteret, egy gép a levegőben ütközött valamivel
Robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a lipcsei repülőtér teherzónájának biztonsági területén, percekkel később pedig egy DHL-tehergép ismeretlen tárggyal ütközött a levegőben. A hatóságok terrorelhárítási nyomozást indítottak.


Szerdára virradó éjjel egy reptéri dolgozó vette észre a drónt a déli futópálya közelében, a teherforgalmi zóna belső, védett részén, amelyre robbanóanyagot és gyújtószerkezetet erősítettek. A riasztás miatt egy éppen leszállni készülő DHL-gépnek meg kellett szakítania a manővert.

Emelkedés közben a reptér közelében egy azonosítatlan repülő tárggyal ütközött a gép, amely kisebb sérülésekkel biztonságosan leszállt Hannoverben.

Az incidens miatt több járatot, köztük egy Mallorcáról érkezőt is eltereltek, és lezárták a déli futópályát – írta a The Guardian. A nyomozást a szászországi tartományi rendőrség és a drezdai ügyészség terrorelhárító csoportja vette át.

A lipcsei repülőtér Európa egyik legforgalmasabb teherforgalmi csomópontja, és kulcsfontosságú szerepet játszik a katonai logisztikában: a német hadsereg és a NATO-szövetségesek is használják, emellett itt található az ukrán Antonov Airlines egyik bázisa is. Ukrajna németországi nagykövete, Olekszij Makejev egyértelműen Moszkvát tette felelőssé az esetért.

„Ki más lehetne, mint Oroszország?”

– tette fel a kérdést a Welt TV-nek nyilatkozva. Egy NATO-tisztviselő szűkszavúan annyit közölt: „Tudomásunk van az incidensről, amelyet a német hatóságok továbbra is vizsgálnak.”

2024-ben európai biztonsági ügynökségek már nyomoztak olyan, csomagokba rejtett gyújtószerkezetek ügyében, amelyek mögött orosz szabotázsakciókat sejtettek. Akkor több ilyen eszközt találtak a lipcsei DHL-raktárban és más, Európán átutazó szállítmányokban is. A repülőterek elleni dróntámadások komoly biztonsági kockázatot jelentenek, 2025-ben például a müncheni reptéren kellett több tucat járatot törölni és a forgalmat leállítani drónészlelések miatt.

Konstantin von Notz, az ellenzéki Zöldek titkosszolgálati felügyeletért felelős szóvivője szerint „amennyiben kiderül, hogy egy állam áll az akció mögött, az nem csupán terrorizmusnak, hanem a Németországi Szövetségi Köztársaság és polgárai ellen irányuló állami terrorizmusnak minősülne”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk