Az olasz csendőrség mintegy százezer eddig beadott oltás miatt indított vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit megelőzve ezt az adagot "soron kívüli" személyek kapták meg - értesült róla a La Republica napilap kedden.
A egészségügyi minisztérium honlapjának adatai szerint a beadott több mint 718 ezer vakcina-dózisból több mint félmilliót orvosok és ápolók kaptak meg, további több mint 47 ezret pedig az idősotthonok lakói.
A számok között további több mint 96 ezer beoltott személy szerepel, akiket a tárca úgynevezett egyéb kategóriába sorolt be, mivel nem tartoznak szorosan az egészségügyi ágazathoz.
Számuk kétszerese az idősotthonokban beoltott, védett kategóriába tartozó személyekének.
Közöttük lehetnek a kórházak irodai alkalmazottjai, a menzákon dolgozók, valamint a takarító- és karbantartó-személyzet is.
A hatósági adatok szerint a déli Campania tartományban beadott több mint 68 ezer oltásból több mint tízezret "barátok barátai" kapták meg.
Az újság szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy amikor az egyik nápolyi kórház előtt az orvosok hosszú sorokban álltak az oltásért, közöttük valójában mások is voltak, például a város ismert ügyvédei, vállalkozói és azok rokonai is, sőt az idősebb nagynénik is.
A középolasz Marche régióban az idősotthonok lakói közül 145-en kaptak oltást, miközben a teljesen kívülállók közül 1834-en oltatták be magukat.
Szicíliából egy férfi arról számolt be, hogy neki a közeli kórházból egyik orvos ismerőse szólt, hogy soron kívül részesülhet oltásban. Többek között ez magyarázhatja, hogy egyes térségek miért fogytak ki a számításokhoz képest korábban az oltóanyagból.
Az amerikai Moderna első, 47 ezer adagos szállítmánya Olaszországba is kedden érkezett meg, amely a Brenner-hágón keresztül lépte át a határt, majd a római Spallazani-járványkórházba vitték szétosztásra. Róma március végéig 1,3 millió dózist vár a Modernából, és több mint 8 millió adagot a Pfizer-BioNTech vakcinából.
Az olasz csendőrség mintegy százezer eddig beadott oltás miatt indított vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit megelőzve ezt az adagot "soron kívüli" személyek kapták meg - értesült róla a La Republica napilap kedden.
A egészségügyi minisztérium honlapjának adatai szerint a beadott több mint 718 ezer vakcina-dózisból több mint félmilliót orvosok és ápolók kaptak meg, további több mint 47 ezret pedig az idősotthonok lakói.
A számok között további több mint 96 ezer beoltott személy szerepel, akiket a tárca úgynevezett egyéb kategóriába sorolt be, mivel nem tartoznak szorosan az egészségügyi ágazathoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden módon próbálták megakadályozni, hogy a gödi gyár botrányáról kérdezzék Orbán Viktort Szentendrén
A miniszterelnököt már az érkezésekor faggatni próbálták az újságírók, de ő nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, a beszéde után pedig cselesen távozott egy másik kijáraton. A független média munkatársait a szervezők és a biztonságiak is próbálták távol tartani a kampányeseménytől.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
„Egy aktivista ülésre jöttem éppen. Most az aktivistákkal fogok foglalkozni, semmi mással nem akarok foglalkozni”
– jelentette ki Orbán.
Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.
A Telex munkatársa is újra megpróbálkozott megtudni, hogy a kormány tárgyalta-e a gödi akkumulátorgyár okozta szennyezés ügyét, de Orbán figyelemre se méltatta.
A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – egy szakértő szerint így sodorta veszélybe a Samsung a gödi dolgozókat
Nagy Marcell igazságügyi szakértő szerint a Samsung és a hatóságok is figyelmen kívül hagyták a munkavédelmi szabályokat. A dokumentáltan rákkeltő fémporok így évekig, védelem nélkül veszélyeztették a dolgozókat.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.
A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy
a hivatalos mérések is több mint 200-szoros túllépést mutattak ki az elmúlt években, ami súlyos egészségügyi veszélyt jelent a dolgozóknak.
A gyárban használt, körülbelül 0,3 mikrométeres szemcseméretű por bőven a belélegezhető kategóriába esik, ezért képes eljutni a tüdő mélyebb régióiba is. „Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a Telexnek nyilatkozva.
Pedig az iparági gyakorlat szerint az ilyen veszélyes porokat a gyár többi részétől teljesen leválasztott, steril terekben kellene kezelni, ahol a levegőt folyamatosan elszívják és gépekkel tisztítják, a dolgozók pedig csak védőruhában léphetnek be.
Ehhez képest a Telex által részletezett belső dokumentumok szerint a Samsungnál a rákkeltő porok elszívását nem tudták megfelelően megoldani, és nem minden dolgozónak adtak megfelelő védőfelszerelést.
„Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek” – mondta Nagy Marcell.
A porkoktél, amit a munkások feltehetőleg rendszeresen belélegeztek, több veszélyes anyagot tartalmaz.
A nikkel bizonyítottan rákkeltő hatású, emellett allergiát, tüdőfibrózist, szív- és érrendszeri, illetve veseproblémákat is okozhat. A kobalt por formájában szintén rákkeltő, és neurológiai, kardiovaszkuláris, valamint hormonrendszeri zavarokat válthat ki, terhes nőknél pedig magzatkárosító hatásokkal is járhat. A mangán hosszú távú belélegzése az idegrendszert károsítja.
Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 évnyi, határértéket meghaladó kitettség után jelentkezhet komolyabb egészségkárosodás. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben” – magyarázta a szakértő.
A gyár működésének külső, aggasztó jelei is voltak: légi felvételek tanúsága szerint 2020 és 2023 között a keverő (mixing) szekció feletti egyik szellőző mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor azt állította, hogy csak grafit került a tetőre, és tagadta a nikkel, mangán és kobalt kiszóródását. A Greenpeace a gyárhoz közeli erdős részen végzett méréseket, ahol a környezeti határértéket meghaladó nikkelkoncentrációt találtak a talajban.
„Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést. De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Telexnek.
A gyár környékén nemcsak a fémporral volt probléma: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a gyár melletti szennyvízben, korábban pedig a talajvízben és a levegőben is azonosították a vegyületet.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta. Mind a munkavédelem, mind a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálata, mind a politikai döntéshozók, akik ezt a több éven áthagyták ebben a formájában zajlani”
– fogalmazott Nagy Marcell.
Kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”
A gödi üzem körüli problémák régóta ismertek. A Fővárosi Törvényszék 2025 végén megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét és új eljárást írt elő, ami után a cég csökkentett kapacitással működhetett tovább. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és 2023-ra súlyos munkavédelmi hiányosságokat tártak fel, ami után felmerült a gyár részleges leállítása is. A kormányzat eközben kiemelt beruházásként kezeli a gyárat: 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet, elvonva Göd városától az iparűzési adót, 2025-ben pedig 133 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a bővítéshez.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.
A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez egy nyílt hadüzenet Magyarországnak” – Orbán Viktor reagált a „Zelenszkij-tervre”
A miniszterelnök a Politico cikkére reagált, amely szerint egy ötlépéses koncepcióról egyeztetnek Brüsszelben Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Orbán szerint már meg is született a döntés, „fittyet hánynak a magyarokra”.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a Politico cikkére, amelyben Brüsszelben egy ötlépéses, „fordított bővítésnek” nevezett koncepcióról egyeztetnek Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Ez az országnak már a tárgyalási folyamat elején részleges jogokat adna, és akár 2027-ben megnyithatná az utat egy fokozatos tagsági modell felé.
A javaslat, amely több uniós és ukrán tisztviselő névtelen információira épül, a beszámolók szerint politikai jelzésértékű lenne, és nem könnyítené a csatlakozási feltételeket. A hírportál által ismertetett öt lépés egyik fókusza a magyar vétó kezelése:
a források szerint számolnak azzal, hogy az április 12-ére kitűzött magyarországi választás kimenetele befolyásolhatja az uniós álláspontot, szélső esetben pedig a 7. cikk szerinti eljárás kiterjesztése is felmerült Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére.
A csatlakozási döntésekhez mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges, így Budapest álláspontja kulcstényező marad.
Orbán Viktor két posztban is reagált a Facebookon a sajtóértesülésre. Azt írta:
„A Zelenszkij-terv egy nyílt hadüzenet Magyarországnak”.
A miniszterelnök a reggeli bejegyzésében „a brüsszeli elit hivatalos lapjaként” hivatkozik a Politicóra, amely szerinte Brüsszel és Kijev legújabb haditervét tette közzé.
„Eldöntötték: Ukrajnát már 2027-ben fel fogják venni az Unióba. Az új terv egy nyílt hadüzenet Magyarországnak. Fittyet hánynak a magyarok döntésére, és bármi áron eltakarítják a magyar kormányt az útból.”
Hozzátette: szerinte „azt akarják, hogy jöjjön a Tisza, mert akkor nincs több vétó, nincs több ellenállás és nincs kimaradás.” A kormányfő szerint az ellenzéki pártot idén áprilisban még meg lehet állítani, és ehhez a Fidesz a biztos választás.
Újabb posztjában Orbán már arról ír, hogy „Brüsszel és Kijev a választásokon való nyílt beavatkozással fenyeget”.
„A terv része ugyanis, hogy eltávolítják a nemzeti érdekeket védő kormányt és helyére brüsszeli bábkormányt ültetnek, amelyik aztán készséggel mond igent Ukrajna gyorsított csatlakozására” – közölte a miniszterelnök. A bejegyzéshez csatolt képeken azt is megmutatta, milyen pontokból áll szerinte a „Zelenszkij-terv”.
Fontos megjegyezni, hogy a Politico egy független, brüsszeli központú hírportál, amely uniós ügyekről tudósít, nem „hivatalos lap”. Az ötlépéses keretről szóló beszámolója egyeztetési anyagokra és diplomaták nyilatkozataira épül, nem pedig formális uniós döntésre.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a Politico cikkére, amelyben Brüsszelben egy ötlépéses, „fordított bővítésnek” nevezett koncepcióról egyeztetnek Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Ez az országnak már a tárgyalási folyamat elején részleges jogokat adna, és akár 2027-ben megnyithatná az utat egy fokozatos tagsági modell felé.
A javaslat, amely több uniós és ukrán tisztviselő névtelen információira épül, a beszámolók szerint politikai jelzésértékű lenne, és nem könnyítené a csatlakozási feltételeket. A hírportál által ismertetett öt lépés egyik fókusza a magyar vétó kezelése:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztet a norvég vezérkari főnök: Oroszország megszállhatja Norvégia egy részét
Eirik Kristoffersen szerint Moszkva a Kola-félszigeten lévő nukleáris fegyverei védelmében léphet. A tábornok egy interjúban vázolta a hidegrázós forgatókönyvet, amire már most készülnek.
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
„Ezt nem vesszük le a napirendről, mert Oroszország számára továbbra is lehetőség, hogy lépéseket tegyen nukleáris képességei, a második csapásmérő képességének védelmében. Ez az a forgatókönyv az északi régióban, amelyre készülünk”
– mondta a vezérezredes.
A 2020 óta hivatalban lévő parancsnok szerint Oroszország ukrajnai inváziója óta Norvégia, valamint a NATO-hoz frissen csatlakozott Svédország és Finnország is megerősítette határ menti területeit. A jelenlegi orosz taktika a hagyományos inváziós fenyegetés mellett a hibrid hadviselésre és a szabotázsakciókra is kiterjed. „Ha a legrosszabbra készülsz, semmi sem akadályoz meg abban, hogy a szabotázst és a különféle hibrid fenyegetéseket is vissza tudd verni” – tette hozzá.
A katonai feszültség ellenére a két ország között továbbra is működnek kommunikációs csatornák: közösen koordinálják a Barents-tengeri kutató-mentő missziókat, és a határ mentén rendszeresen találkoznak a két hadsereg képviselői.
Kristoffersen egy katonai forródrót létrehozását is javasolta a félreértések elkerülésére. Elmondása szerint az eddigi légsértések többsége félreértésből adódott, amit az orosz GPS-zavarás és a pilóták tapasztalansága okozhatott. „Amikor beszélünk az oroszokkal, valójában nagyon professzionális és kiszámítható módon válaszolnak.”
A demilitarizált Svalbard szigetcsoport esetében Oroszország tiszteletben tartja az 1920-as szerződést
– mondta Kristoffersen, aki az erről szóló, lopakodó norvég militarizációról szóló orosz vádakat propagandának nevezte.
Kristoffersen „nagyon furcsának” nevezte Trump amerikai elnök azon állítását is, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal. A parancsnok szerint a norvég hírszerzés nem lát erre utaló jeleket;
az orosz aktivitás célja szerinte nem Grönland, hanem az Atlanti-óceán elérése.
Végül a parancsnok az ukrajnai háború tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy egy ország megszállása soha nem jó ötlet. Ha az emberek nem akarják, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és a végén valójában veszíteni fogsz.” Kiemelte: „Magát a megszállást végrehajtani az elején gyakran nagyon könnyű, de fenntartani a megszállást nagyon-nagyon nehéz. És ezt minden expanzionista hatalom megtapasztalta.”
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
