A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben fordult Magyarország következő miniszterelnökéhez, amelyben egyebek mellett önálló oktatási minisztérium létrehozását, jelentős béremelést és a munkaterhek csökkentését sürgetik.
Az MTI-nek is eljuttatott dokumentumban a szakszervezet azt írta, "Tudomásunk szerint a választásokon győztes pártszövetség több tagja is nyilvánosan hangot adott annak a véleménynek, hogy valóban szükséges és nem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének, életkörülményeinek javítása, beleértve az anyagi megbecsülést, a munkaterhek csökkentését, a független értelmiségi lét feltételeinek megteremtését".
Az elmúlt évek tapasztalatai az érdekképviselet szerint azt mutatták, hogy a kormány eddigi struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak. "Nem volt olyan kompetens vezető, aki szakértelmével és elhivatottságával kellőképpen tudta volna a jövő szempontjából talán a legfontosabb ágazat érdekeit érvényesíteni" - fogalmaztak.
A PDSZ szerint nem vált be az a megoldás sem, hogy különböző minisztériumok fennhatósága alá kerültek az oktatás különböző területei. Mindezért szükségesnek tartják önálló oktatási minisztérium létrehozását, mely az oktatás minden területét - az óvodától a felsőoktatásig - összehangoltan tudja képviselni.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy jelentős béremelés és a munkaterhelés csökkentése nélkül nem orvosolható a tantestületek elöregedése és a létszámok drámai csökkenése, nem csökkenthető a feszültség a társadalom és a kor elvárásai és az oktatási intézmények teljesítőképessége között.
A PDSZ már az előző kormány megalakulásakor és azóta is több ízben megfogalmazta az önálló oktatási tárca szükségességét - emlékeztettek, és megjegyezték, remélik, "most - miután a tanárhiány napról napra súlyosbodik - megértőbb fülekre talál kérésük, mint eddig".
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben fordult Magyarország következő miniszterelnökéhez, amelyben egyebek mellett önálló oktatási minisztérium létrehozását, jelentős béremelést és a munkaterhek csökkentését sürgetik.
Az MTI-nek is eljuttatott dokumentumban a szakszervezet azt írta, "Tudomásunk szerint a választásokon győztes pártszövetség több tagja is nyilvánosan hangot adott annak a véleménynek, hogy valóban szükséges és nem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének, életkörülményeinek javítása, beleértve az anyagi megbecsülést, a munkaterhek csökkentését, a független értelmiségi lét feltételeinek megteremtését".
Az elmúlt évek tapasztalatai az érdekképviselet szerint azt mutatták, hogy a kormány eddigi struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak. "Nem volt olyan kompetens vezető, aki szakértelmével és elhivatottságával kellőképpen tudta volna a jövő szempontjából talán a legfontosabb ágazat érdekeit érvényesíteni" - fogalmaztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a toplista: ezeken a szakokon volt a legmagasabb a ponthatár az idei felvételin
Idén nem a népszerű jogi vagy közgazdász képzések vezetik a legmagasabb ponthatárok listáját. A csúcsot a Szegedi Tudományegyetem érte el, de az élmezőnyben több más tanárképző is szerepel.
A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,
a bejutási küszöb 492 pont volt.
A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.
A legmagasabb ponthatárok listáját idén is az osztatlan tanári szakok uralják.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanár-történelemtanár, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem hittanár-angoltanár szakpárjára egyaránt 476 pont kellett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több képzéssel is szerepel az élmezőnyben: a japán-magyar tanári szakpárra 472, a francia-kémia tanárira 470, míg a francia-német tanárira 468 ponttal lehetett bekerülni.
A legnépszerűbb nem tanári képzések közül az ELTE jogász szakja 467 ponttal, a Miskolci Egyetem angol nyelvű mérnökinformatikus képzése pedig 465 ponttal került be a tíz legmagasabb ponthatár közé.
Az Eduline összegyűjtötte azokat az állami ösztöndíjas szakokat is, amelyekre a legalacsonyabb ponthatárokat húzták tegnap. Mint írják, ezekre a nappali tagozatos képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni államilag támogatott helyre.
Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont
A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,
a bejutási küszöb 492 pont volt.
A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre lett rosszul a British Airways három pilótája egy Londonba tartó járaton
Vizsgálatot indított a légitársaság, miután a Haidarábádból Londonba tartó járatának mindhárom pilótája rosszul lett. Az egyikük annyira, hogy oxigénre volt szüksége.
Vizsgálatot indított a British Airways, miután az egyik India és London között közlekedő járatának teljes pilótafülkéje rosszul lett a levegőben. A légitársaság szerint az utasok biztonsága egy pillanatig sem forgott veszélyben.
A három pilóta közül az egyik körülbelül 9100 méteres magasságban annyira rossz állapotba került, hogy már nem tudta ellátni a feladatait.
Az eset a British Airways BA276-os járatán történt, amely a haidarábádi reptérről tartott Londonba. A gép felszállása után nem sokkal mindhárom pilótánál tünetek jelentkeztek, az egyik első tiszt állapota pedig annyira leromlott, hogy a fedélzeten oxigénnel kellett ellátni.
A másik két pilóta a saját, egyre súlyosbodó rosszullétük ellenére folytatta a járat vezetését, és a gép végül biztonságosan leszállt a londoni Heathrow repülőtéren – írta a Gulf News. A repülésképtelenné vált pilóta a landolás után komoly orvosi ellátásra szorult.
A légitársaság gyanúja szerint ételmérgezés okozhatta a megbetegedéseket, mivel a személyzet a járat indulása előtt egy éjszakát a városban töltött.
A cég azonnali belső vizsgálatot rendelt el, és felülvizsgálja a haidarábádi személyzeti szálláslehetőségeket.
A British Airways szóvivője az esettel kapcsolatban hangsúlyozta: „Munkatársaink jóléte kiemelt prioritás, és a haidarábádi tartózkodási helyszínen felülvizsgáljuk a személyzeti szálláslehetőségeket, miután elszigetelt megbetegedésekről kaptunk jelzéseket.”
A rendelkezésre álló információk szerint a három pilóta közösen reggelizett a hotel társalgójában, és egy külső cég által szállított palackozott vizet fogyasztott. A londoni leszállást követően mindhárman kitöltötték a repülésbiztonsági jelentést, és mintát adtak, hogy az orvosok azonosíthassák a fertőzés forrását.
A British Airwaysnek korábban is akadtak már problémái a személyzeti szállásokkal: 2024 novemberében a cég véletlenül egy milánói szexhotelben foglalt szobát a munkatársainak, ahol egy 24 órás orgia zajlott. A pilóták és légiutas-kísérők a folyamatos zaj és a megdöbbentő körülmények miatt képtelenek voltak pihenni, ami súlyos repülésbiztonsági kockázatot jelentett.
Vizsgálatot indított a British Airways, miután az egyik India és London között közlekedő járatának teljes pilótafülkéje rosszul lett a levegőben. A légitársaság szerint az utasok biztonsága egy pillanatig sem forgott veszélyben.
A három pilóta közül az egyik körülbelül 9100 méteres magasságban annyira rossz állapotba került, hogy már nem tudta ellátni a feladatait.
Az eset a British Airways BA276-os járatán történt, amely a haidarábádi reptérről tartott Londonba. A gép felszállása után nem sokkal mindhárom pilótánál tünetek jelentkeztek, az egyik első tiszt állapota pedig annyira leromlott, hogy a fedélzeten oxigénnel kellett ellátni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Állami Számvevőszék: Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette az Állami Számvevőszék teljes működési felülvizsgálatát. A szervezet közleményben jelezte, hogy a kormány nem jogosult erre, mivel az ÁSZ az Országgyűlés szerve, nem a végrehajtó hatalom része.
Órákon belül visszaszólt az Állami Számvevőszék a kormánynak, miután Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette a szervezet működésének teljes felülvizsgálatát. Bár az ÁSZ közleményében üdvözölte a működését szabályozó jogszabályok áttekintését, egyúttal keményen kiállt a függetlensége mellett, és vitatta a kormány hatáskörét az ügyben.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés szerveként nem része a végrehajtó hatalomnak, így a kormány nem jogosult a működésének felülvizsgálatára.
A függetlenséget hangsúlyozva így fogalmaztak: „Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t.”
Az ÁSZ elnöke, Windisch László a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit is visszautasította.
A kormányfő szavait „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékelte.
A közlemény különösen visszásnak tartja a beavatkozási kísérletet, mivel jelenleg – a törvényi előírásoknak megfelelően – zajlik a TISZA párt kampányfinanszírozásának vizsgálata is.
A kormány a csütörtöki tájékoztatóján jelentette be az ÁSZ teljes átvilágítását. Magyar Péter szerint a cél az, hogy a szervezet „maradéktalanul és lelkesen” lássa el alkotmányos feladatait, és összehangoltan működjön a többi ellenőrző szervvel. A miniszterelnök egyúttal kettős mércével vádolta meg az ÁSZ korábbi vezetését a pártfinanszírozások ellenőrzése kapcsán, és felvetette annak a lehetőségét is, hogy a jövőben ne egyszemélyi vezetője, hanem egy testület irányítsa a szervezetet.
Magyar Péter már korábban lemondásra szólította fel Windisch Lászlót, amire a Számvevőszék akkor azzal reagált, hogy az elnök tizenkét éves mandátumát törvény védi. Az intézményi csatározásokból az ÁSZ elnöke is kiveszi a részét: június közepén ő maga kezdeményezte bíróságon az Integritás Hatóság vád alá helyezett vezetőjének, Bíró Ferenc Pálnak a menesztését.
Órákon belül visszaszólt az Állami Számvevőszék a kormánynak, miután Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette a szervezet működésének teljes felülvizsgálatát. Bár az ÁSZ közleményében üdvözölte a működését szabályozó jogszabályok áttekintését, egyúttal keményen kiállt a függetlensége mellett, és vitatta a kormány hatáskörét az ügyben.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés szerveként nem része a végrehajtó hatalomnak, így a kormány nem jogosult a működésének felülvizsgálatára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz-KDNP 50 képviselője támadta meg az Alkotmánybíróságon Sulyok menesztését
A képviselők szerint a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket. Ezért azt akarják elérni, hogy semmisítsék meg azt a részét, amely megszüntette a volt köztársasági elnök megbízatását.
Ötven fideszes–KDNP-s képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a részét, amely múlt hétfőn megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az Alkotmánybíróság honlapján is közzétett beadványukban a képviselők utólagos normakontrollt kezdeményeztek, mert szerintük a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket – írja a Telex.
A támadott 34. pont szó szerint így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A jogvita tétje jelentős, de a testület mozgástere szűk.
Az Alkotmánybíróság ugyanis az Alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja felül, tartalmi kontrollt nem gyakorolhat felettük.
Vagyis a testület azt nem vizsgálhatja, hogy tartalmilag rendben van-e az elnök menesztése, csak azt, hogy a módosítás elfogadásának eljárása megfelelt-e a szabályoknak. A képviselők erre hivatkozva kérik a rendelkezés megsemmisítését, beadványukat az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó pontjaira alapozzák.
Az Országgyűlés július 13-án fogadta el a 17. Alaptörvény-módosítást, amelynek következtében a hivatalban lévő államfő megbízatása hétfőn megszűnt. Az államfői feladatokat azóta ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, amíg a parlament új köztársasági elnököt nem választ. A Fidesz–KDNP frakciói bojkottálták a módosításról szóló szavazást, és már korábban jelezték, hogy jogi úton támadják meg a szerintük alkotmányellenes lépést. Sulyok egy videóban indokolta a döntését, és a lépést a demokratikus jogállam végének nevezte, amit „alkotmányos kényszer” alatt tett meg.
Ötven fideszes–KDNP-s képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a részét, amely múlt hétfőn megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az Alkotmánybíróság honlapján is közzétett beadványukban a képviselők utólagos normakontrollt kezdeményeztek, mert szerintük a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket – írja a Telex.
A támadott 34. pont szó szerint így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A jogvita tétje jelentős, de a testület mozgástere szűk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
