HÍREK
A Rovatból

„Nyerjük vissza a szavainkat és a szabadságunkat” – a szabad oktatásért és kultúráért tüntettek az SZFE előtt

'Ébresztőt fújtatok a politikusoknak, hogy valódi áldozatot kell hozni' – mondta Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület alapítója, az esemény szervezője.


Péntek este tüntetés volt az SZFE előtt, ahol a szabad oktatásért és kultúráért álltak ki.

Sokan gyűltek össze Budapesten, a Vas utcában és a környékén, hogy részt vegyenek a Színművészeti Egyetem előtti demonstráción.

Bródy János dalai után Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület alapítója beszélt arról, hogy szerinte az SZFE diákjai nagy kockázatot vállaltak, mikor a szabadság mellett álltak ki. Úgy vélte, hogy aki most kiáll, az számíthat a hatalom haragjára. Szerinte nagy dolog, hogy a hallgatók és oktatók is együtt demonstrálnak, mert nem akarják, hogy a munkájukba beleszóljanak. Azt is megjegyezte, hogy bár sokan szolidárisak velük, mégis sokan hallgatnak még. Azt a csendet pedig meg kell törni - mondta. Úgy véli, hogy a politikusok nem hoznak valódi áldozatot, és csak az egymás elleni játszmákkal foglalkoznak.

"Ébresztőt fújtatok a politikusoknak, hogy valódi áldozatot kell hozni"

– mondta Iványi.

A színésznő és egyetemi oktató Fullajtár Andrea Bibó István: A szabadságszerető ember politikai tízparancsolatát olvasta fel.

Szirtes Ágnes színművész azt mondta, hogy meghajtja magát a fiatalok előtt, ahogy kiállnak az igazukért és példát mutatnak. Beszélt arról, hogy nem gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor a legelesettebbektől vesz el a hatalom.

A 21 év óta a gyerekszegénység ügyét szolgáló L. Ritók Nóra arról mesélt, hogy egyre nehezebb a munkájuk. Nem érti a döntéshozókat, mert ahol van erőforrás, van hatalom, ott felelősségnek is kéne lennie. Úgy véli, hogy ő már csak a tűrt kategóriába fér be. Az Igazgyöngy Alapítvány pénzét megfelezte a kormány, de a civilek összeadták az elvont 8,5 millió forintot. Nem érti miért kell inkább üres stadion, mint a szegények segítése.

Az Örkény Színház színésznője, Bíró Kriszta azzal kezdte, hogy azért áll a színpadon most, mert utálja, hogy ott kell állnia. Ő az egyetemen lett az az ember, aki most. A gyereke is ide jár, és kiáll most érte is. Ahogy kiáll a szegény gyerekeket oktatókért, akikkel szolidaritást kell vállalni. Végül Karinthy Frigyes: Hazám és „Hazám” című művéből olvasott fel.

Molnár Áron, NoáR arra biztatta az SZFE diákjait, hogy tartsanak ki. Arról beszélt, hogy milyen fontos a szolidaritás, le kell győzni a félelmet. Úgy vélte, hogy egyes szavakat a hatalom kisajátított, ezért vissza kell venni a szavakat és a szabadságot. Nem szabad engedni, hogy a liberális szó szitokszó legyen, mert az szabadelvűséget jelent, nem mást. Megjegyezte, azt is, hogy

a civil vagány és menő.

Lázár Kati színész egy történetet mesélt el egy öregemberről, aki talál egy magot, amit elültet, bár tudja, hogy az majd a jövő nemzedékének fog teremni. És most ő is úgy érzi, hogy elültet egy szemet, hogy jó legyen az új generációknak.

Szalay Kriszta színművész arról beszélt, hogy szerinte a hatalom most arra vár, hogy az emberek csukják be a szájukat, miután kinyitották, hogy a torkukon letoljanak valamit. Úgy véli, hogy "nyikhaj politikusok" vezeti az országot és lenyúlnak mindent. De ő inkább a hősökről beszél, akik megszervezik a tüntetést, segítenek a szegényeken. És az egyetemistákról, akik példaképpé válnak és benne lesznek majd a történelemkönyvben.

"Ezek a diákok nem vihetik el a balhét, értünk teszik"

– mondta.

A végén Galkó Balázs egy József Attila verset adott elő, és a PaDöDö is színpadra lépett.

VIDEÓ: Az eseményről ITT

Az SZFE hallgatói vasárnapra meghirdették a Harmadik figyelmeztetés akciójukat, ahol élő láncot szeretnének alkotni az egyetem és a Parlament között, hogy átadják a követeléseiket.

Képek a tüntetésről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk