Novák Katalin Erdélyben: a közösségépítés templomépítéssel kezdődik
„Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azzal is azt üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást” - mondta a köztársasági elnök.
A köztársasági elnök az erdélyi Magyarlapádon elmondta, hogy pénteken tíz templomot szenteltek tíz különböző településen. Kiemelte: nem véletlen, hogy amikor háború van és ideológiai rombolás zajlik, a templomokat rombolják le először, mert tudják, hogy itt kezdődnek a közösségek.
Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése
- mutatott rá, a mintegy 1000 esztendeje, 1030-ben épített településen, amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván.
Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azzal is azt üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást - fűzte hozzá.
A köztársasági elnök a református egységet szimbolizáló, egy budapesti asztalos által készített Kálvin-keresztet adományozott a templomnak és arra kérte a résztvevőket, hogy érezzék át a nap felelősségét és töltsék meg élettel a templomot. Mint mondta, nem azért újultak meg a templomok, hogy megcsodáljuk, hanem hogy élettel töltsük meg tereit.
A Magyar Református Egység Napja alkalmából pénteken délután tíz dél-erdélyi egyházközség felújításáért adtak hálát egyszerre.
Novák Katalin pénteken Kolozsváron Kelemen Hunorral, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott, Nagyenyeden pedig Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével leleplezték a püspöki ház emléktábláját, majd megtekintette a Bethlen Gábor Kollégium épületét.
A köztársasági elnök az erdélyi Magyarlapádon elmondta, hogy pénteken tíz templomot szenteltek tíz különböző településen. Kiemelte: nem véletlen, hogy amikor háború van és ideológiai rombolás zajlik, a templomokat rombolják le először, mert tudják, hogy itt kezdődnek a közösségek.
Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése
- mutatott rá, a mintegy 1000 esztendeje, 1030-ben épített településen, amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bige László keményen üzent a Tiszához átálló „mezcserélő” milliárdosoknak
Bige László az ATV Egyenes Beszédben bírálta azokat az üzletembereket, akik a Fidesz-kormány után a Tisza Párthoz próbálnak közeledni. Az üzletember erkölcstelennek nevezte a váltást, és részletesen beszélt a cégét ért hatósági zaklatásokról, valamint a vagyonadóról is.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa élesen bírálta azokat a milliárdosokat, akik szerinte a Tisza Párt választási győzelme után hirtelen oldalt váltanak. Az üzletember az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este arról beszélt, hogy bár boldog a Tisza győzelme miatt, már most látja a politikai köpönyegforgatókat.
„Vannak azok a partizánok, akik mostanáig ott álltak Orbán mögött, és érezhette a meleg leheletüket. Most pedig úgy gondolják, hogy már tiszásnak születtek” – fogalmazott Bige.
Szerinte ezek az emberek 15 évig hasznot húztak a Fidesz-kormányból.
„Én nem árulónak tartom őket, hanem erkölcstelennek. Ha 15 évig kiálltál valaki mellett, kaptál érte egy csomó pénzt, legalább annyit mondj, ez jó volt nekem itt, és aztán köszönöm szépen.”
A Tisza Párt programjában szereplő, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetendő 1 százalékos adóval kapcsolatban Bige László azt mondta, elvi alapon nem zárkózik el tőle, de a részleteket látnia kellene.
„Felelősséget kell vállalni, hiszen ebben az országban kerestük meg ezt a vagyonunkat” – jelentette ki.
A leendő gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István személyét jó választásnak tartja. Bár személyesen nem ismeri, a Shellnél betöltött korábbi globális alelnöki pozíciója garancia a felkészültségére. „Ezeknél a cégeknél az ilyen szintű vezetőket 40 éves koruk után folyamatosan lecserélik. Ha ő megmaradt nyugdíjazásig, az tehetséget bizonyít.”
Bige egyúttal arról is beszélt, hogy ha tanácsot adhatna, a jövőben nem adna állami támogatást külföldi befektetőknek, kizárólag magyar vállalkozásokat fejlesztene. „Az Audink és a Mercedesünk nagyon szép, de nem a mienk” – mondta.
Az üzletember részletesen beszámolt arról is, milyen hatósági eljárásokkal kellett szembenéznie cégének. Elmondása szerint tavaly egy ammónia-lefejtő beruházásuk után a hatóság mindent rendben talált, az engedélyt mégsem adták ki. Azt állítja, belső csatornákon azt az üzenetet kapták, hogy „Nem lehet kiadni, mert megtiltották.”
Amikor emiatt egy ügyintézőt a gyárban szembesített azzal, hogy bírósághoz fordul, Bige elmondása szerint az ügyintéző feljelentette őt.
Bige egy másik esetet is említett, amikor egy karbantartás után a hatóság szerinte nem jött ki időben ellenőrizni, ami miatt Bige állítása szerint a szükségesnél 66 nappal tovább állt az üzem (ami miatt a szükségesnél 66 nappal tovább állt az üzem.). Ez napi 750 millió forintos kárt okozott a cégnek.
A legsúlyosabb sérelemként egy friss rendeletet nevezett meg, amely Bige szerint lehetővé teszi magánvadaskertjének és a benne lévő, szintén az ő állítása szerint 7,5 milliárd forint értékű vadállománynak az állami kisajátítását anélkül, hogy a vad értékét kifizetnék.
„Megértem, ha 1953-ban Rákosi elvette a nagyszüleim vagyonát. De ma? Remélem, a következő kormány ezt nagyon gyorsan visszateszi a helyére” – tette hozzá Bige László.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa élesen bírálta azokat a milliárdosokat, akik szerinte a Tisza Párt választási győzelme után hirtelen oldalt váltanak. Az üzletember az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este arról beszélt, hogy bár boldog a Tisza győzelme miatt, már most látja a politikai köpönyegforgatókat.
„Vannak azok a partizánok, akik mostanáig ott álltak Orbán mögött, és érezhette a meleg leheletüket. Most pedig úgy gondolják, hogy már tiszásnak születtek” – fogalmazott Bige.
Szerinte ezek az emberek 15 évig hasznot húztak a Fidesz-kormányból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra elmondta a véleményét a Fideszről, azonnal jött a büntetés, volt, aki kezet se fogott már vele
Király Nóra szerint a Fidesz egyik vezetője nem fogott vele kezet egy jelölti meghallgatáson. A politikus korábban a párt gyűlöletkeltő kampányát bírálta és teljes megújulást sürgetett a választási vereség után.
Király Nóra állítása szerint a Fidesz egyik vezetője már kezet sem fogott vele, miután a párt csepeli képviselőjelöltje nyilvánosan bírálta a kormánypártokat a választási vereség után.
A politikus a történteket egy Facebook-posztban írta le, eszerint a keddi jelölti meghallgatás előtt hiába nyújtotta a kezét, a pártvezető inkább tüntetőleg kiment a szobából. Az esetről és a politikus véleményéről a HVG számolt be részletesen.
„A bűnöm: elmondtam a véleményemet. 24 év Fidesz tagság, kemény munka és egy megsemmisitő vereség után” – tette hozzá Király.
A politikus a választási kudarc után egyértelműen fogalmazott a párt előtt álló feladatokról és a vereség okairól. Szerinte a Tisza Pártra átszavazó korábbi Fidesz-támogatók nem meggyőződésből, hanem azért pártoltak el, mert „elegük volt a Fidesz stílusából, kampányából és viselt dolgaiból.”
Éppen ezért sürgetett teljes megújulást, mert véleménye szerint, ha minden marad a régiben, nincs esély a szavazók visszaszerzésére.
Úgy látja, „ha ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazt az utat járjuk a következő években, akkor nincs esélyünk arra, hogy a Tiszához pártolt fideszesek visszatérjenek hozzánk”.
Király Nóra nem kímélte Orbán Viktor miniszterelnök környezetét sem. Bár a kormányfőt kivételes vezetőnek nevezte, úgy látja, hogy a körülötte lévők elzárják a valóságtól.
„Orbán Viktor egy kivételes vezető, de évek óta rossz emberekkel vette/veszi magát körül, akik buborékban tartják és elzárják a való világtól. Ezt se fogja olvasni, mert nem mutatják meg neki” – fogalmazott bejegyzésében.
A belső kritikák azután fogalmazódtak meg, hogy az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott, a Fidesz–KDNP pedig 16 év után ellenzékbe szorult. A választás éjszakáján Orbán Viktor elismerte a vereséget és gratulált Magyar Péternek.
A mostani kézfogásos incidens után pedig egy drámai mondattal zárta gondolatait a párt jövőjéről: „Ez az a Fidesz, ez az a stílus, amin változtatni kell, különben végünk van!”
Király Nóra állítása szerint a Fidesz egyik vezetője már kezet sem fogott vele, miután a párt csepeli képviselőjelöltje nyilvánosan bírálta a kormánypártokat a választási vereség után.
A politikus a történteket egy Facebook-posztban írta le, eszerint a keddi jelölti meghallgatás előtt hiába nyújtotta a kezét, a pártvezető inkább tüntetőleg kiment a szobából. Az esetről és a politikus véleményéről a HVG számolt be részletesen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felfújható kutyikra 3, biciklis reklámra 11 millió – elszámolt a Kutyapárt a kampánypénzekkel
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt részletes listán mutatta be 643,8 millió forintos kampányköltését. A pártnak vissza kell fizetnie az állami támogatást, mert a választáson nem érte el az egyszázalékos eredményt.
Felfújható kutyikra 3 millió, biciklis hirdetésekre 11,4 millió, egy kisbuszra pedig 7 millió forint – többek között ezek a tételek szerepelnek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szombaton közzétett, „közérthető kampányelszámolásában”. A dokumentum szerint a párt összesen 643 853 143 forintot költött a választási kampányra. A legnagyobb, 225,277 millió forintos tételt a hirdetések és reklámok tették ki, ebből közel 80 millió ment médiatervezésre és tartalomgyártásra, 75,5 millió pedig körülbelül 22 ezer darab kartonplast táblára – írta a Telex.
A kiadások között szerepel még 40 millió forintnyi munkabér és egy majdnem 20 milliós rendezvényköltség is, amelyből a legdrágább egy 13 millió forintos, április 9-i számla volt. A pártnak az április 12-i választáson elért 1 százalék alatti eredménye miatt visszafizetésre készülnek az állami kampánytámogatásra. Bár korábban 686 millió forintról kommunikáltak, a mostani elszámolásban a 643 milliós költést részletezték. Az összeg előteremtésére indított adománygyűjtés jelenleg 121 millió forintnál jár.
„Hogy most pontosan mi fog történni, az a törvényben szereplő feltételes módú mondat és a nem létező gyakorlat miatt nem egyértelmű, de első körben a hamarosan megszülető határozat 15 napot fog adni a pártnak, hogy befizesse az összeget az államkasszába” – írták.
A párt közleménye szerint bizonytalan a helyzetük. „Ezt bármennyire is szeretnénk, nem fogjuk tudni teljesíteni, hiszen leginkább semennyi pénzünk sincs” – tették hozzá. A kampányköltségvetés 72 százaléka központi forrásokból származott, a pénz egy részét azonban nem közvetlenül kampánycélokra fordították.
A Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül 160 millió forintot osztottak ki pályázóknak: 100 milliót karitatív célokra, 50 milliót pedig városfejlesztési és zöldprojektekre. Az elszámolásból az is kiderül, hogy a legtöbbet egyéni választókerületi szinten Budapest 11-ben költötték, 2,8 millió forintot, ahol 823 szavazatot szereztek.
„Egy biztos: rosszul mértük fel, hogy az embereknek többre van igénye ezen a napon, mint hogy ne Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke” – mondta Nagy Dávid, a párt lemondott pártigazgatója és listavezetője.
A választás után Nagy Dávid lemondott, Kovács Gergely társelnök viszont arról beszélt, hogy a kudarc ellenére „nulla pénzből is” folytatni fogják a munkát. A párt a visszafizetésre közösségi adománygyűjtést indított, amelynek leírásában úgy fogalmaztak: „Vagy megszűnünk, vagy nem”. Fizetésképtelenség esetén a párt ellen felszámolást kezdeményezhetnek, és mivel állításuk szerint nincsenek érdemi vagyontárgyaik, a tartozást akár a párt jelöltjein és vezetőin is követelhetik.
Felfújható kutyikra 3 millió, biciklis hirdetésekre 11,4 millió, egy kisbuszra pedig 7 millió forint – többek között ezek a tételek szerepelnek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szombaton közzétett, „közérthető kampányelszámolásában”. A dokumentum szerint a párt összesen 643 853 143 forintot költött a választási kampányra. A legnagyobb, 225,277 millió forintos tételt a hirdetések és reklámok tették ki, ebből közel 80 millió ment médiatervezésre és tartalomgyártásra, 75,5 millió pedig körülbelül 22 ezer darab kartonplast táblára – írta a Telex.
A kiadások között szerepel még 40 millió forintnyi munkabér és egy majdnem 20 milliós rendezvényköltség is, amelyből a legdrágább egy 13 millió forintos, április 9-i számla volt. A pártnak az április 12-i választáson elért 1 százalék alatti eredménye miatt visszafizetésre készülnek az állami kampánytámogatásra. Bár korábban 686 millió forintról kommunikáltak, a mostani elszámolásban a 643 milliós költést részletezték. Az összeg előteremtésére indított adománygyűjtés jelenleg 121 millió forintnál jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a VMSZ-nek: Nem fogjuk elfogadni, hogy a vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen
Magyar Péter Budapesten fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol új feltételeket szabott. A Tisza Párt elnöke bejelentette a határon túli támogatások és a levélszavazás tíz évre visszamenőleges vizsgálatát.
Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.
A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.
Magyar Péter a posztjában leszögezte, egy TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar-szerb kapcsolatok erősítésekor a Szerbiában élő magyarok helyzetének könnyítése lesz a fő szempont. Ugyanakkor komoly elvárásokat is támasztott.
„...nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”
Konkrét példát is hozott: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Pannon RTV a választás éjszakáján tartott beszédéből „politikai utasításra kivágták” a külhoni magyarokhoz szóló részt. Emellett szóvá tette, hogy a csatornán két év alatt mindössze kétszer hangzott el a TISZA neve.
A leendő kormányfő bejelentette, hogy tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.
A Tisza Párt elnöke bejelentette, tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.
A találkozó tétjét növeli, hogy a választások előtti hetekben, február 19. és március 26. között a Bethlen Gábor Alapkezelő mintegy 4,6 milliárd forintot utalt vajdasági szervezeteknek. Ebből a Magyar Péter által is kritizált médiát működtető Pannónia Alapítvány 854 millió forintot kapott.
A helyzetet a magyarországi politikai földindulás alakította ki, miután a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott az áprilisi választáson. A Vajdasági Magyar Szövetség, amelyet Pásztor István halála óta fia, Pásztor Bálint vezet, éveken át a Fidesz-kormány legszorosabb határon túli szövetségese volt.
A választás után Pásztor Bálint egyszerre gratulált Magyar Péternek és mondott köszönetet Orbán Viktornak az elmúlt 16 év nemzetpolitikájáért.
A megbeszélés végén Magyar Péter elfogadta Pásztor Bálint meghívását.
„Reményeim szerint még a nyár folyamán ellátogatok a vajdasági magyar testvéreinkhez.”
Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.
A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
