Novák Előd: Nem elég a vármegyék visszaállítása, „a közrend helyreállítása érdekében létre kell hozni a csendőrséget”
A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szerint „a tekintélyt parancsoló egyenruhát viselő, különleges kiképzést kapó csendőrség már megjelenésével is elriasztaná a bűnözőket”.
Mint azt megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat alapján a kormánymegbízottakat ezentúl főispánnak fogják hívni, ezzel 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. De az is kiderült, hogy nemcsak a kormánymegbízottaknak lesz más megnevezésük, hanem várhatóan Magyarország megyéinek is. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis benyújtott egy javaslatot erre vonatkozóan.
A hír kapcsán Novák Előd is kifejtette véleményét. Szerinte a rend helyreállításához vissza kéne hozni a csendőrséget is. A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a közösségi oldalán azt írta:
"A csendőrség visszaállításával segítené a vármegyék közbiztonságának megteremtését a Mi Hazánk, mivel a rendőrség munkáját segíteni kell egy tekintélyt parancsoló, helyismerettel rendelkező, karhatalmi vagy határvédelmi feladatokra el nem vezényelhető állománnyal.
A vármegyék és a főispánok hagyományos elnevezése mellett érdemi változásra is szükség van a rend megteremtéséhez, miután sokszor letelt az a bizonyos két hét, hazánkban mégis terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait, hangoskodik, szemetel, állandó jelleggel zavarja, zaklatja a környezetét.
A közrend helyreállítása érdekében létre kell hozni a csendőrséget, amelynek hatásköre élesen el kell határolódjon a rendőrségétől. Az előbbi bűnmegelőzési, az utóbbi a nyomozati feladatkört tölti be" - írta a politikus.
Szerinte:
"A tekintélyt parancsoló egyenruhát viselő, különleges kiképzést kapó csendőrség már megjelenésével is elriasztaná a bűnözőket.
Prevencióra, bűnmegelőzésre van szükség, nem pedig arra, hogy egy már megtörtént bűntény után helyszíneljen a rendvédelem. A jogköröket úgy alakítanánk, hogy a rendőrség és a csendőrség tagjai a szükséges erővel fel tudjanak lépni a bűnözőkkel szemben, ne kelljen attól tartaniuk, hogy őket hurcolják meg egy intézkedés miatt, mert a bűnözőnek többletjogai vannak.
Rendkívül fontos, hogy visszaállítsuk a rendfenntartó erők tekintélyét. Meg kell szüntetni azt a liberális gyakorlatot, amely az elmúlt harminc évet jellemezte, hogy a bűnözőnek gyakorlatilag több joga van, mint a rendőrnek.
Fontos, hogy a csendőr ne féljen fellépni a bűnözővel szemben, a bűnöző pedig ne védekezhessen az intézkedéssel szemben a származására vagy az emberi jogaira hivatkozva.
Mindennél fontosabb a tisztességes emberek biztonsághoz fűződő joga"
- vélekedik a politikus.
A magyarországi csendőrség 1945-ben szűnt meg. Korábban aktívan részt vettek a hazai holokauszt végrehajtásában - emlékeztet a Telex.
Hozzáteszik, hogy Európában több országban is működik csendőrség, például Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Romániában is. Itt azonban nem gyakorlat, hogy a bűnözők nem hivatkozhatnak az emberi jogaikra az intézkedésekkel szemben. Nálunk a csendőrség régi feladatainak nagy részét most a Készenléti Rendőrség látja el. A csendőrség visszaállítását a Jobbik kezdte követelni, majd a pártszakadás után a Mi Hazánk vitte tovább ezt.
Mint azt megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat alapján a kormánymegbízottakat ezentúl főispánnak fogják hívni, ezzel 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. De az is kiderült, hogy nemcsak a kormánymegbízottaknak lesz más megnevezésük, hanem várhatóan Magyarország megyéinek is. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis benyújtott egy javaslatot erre vonatkozóan.
A hír kapcsán Novák Előd is kifejtette véleményét. Szerinte a rend helyreállításához vissza kéne hozni a csendőrséget is. A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a közösségi oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.
Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.
A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.
Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz szerint ebadót vezetne be a Tisza, de ilyen már létezik, és pont a Fidesz vezette be
Hatalmas botrány tört ki a Tisza Párt állítólagos adótervei miatt, ami a kutyásokat is érintené. Mutatjuk, hol és mennyit kell már most is fizetni a kedvencek után.
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Az összeg felső határa évi 6 ezer forint, veszélyes eb esetén 20 ezer forint. A jogszabály széles körben ad mentességet, például az ivartalanított, menhelyről örökbe fogadott, valamint a vakvezető és segítő kutyák után nem kell fizetni. Országos szintű ebadó vagy bármilyen macskaadó jelenleg nincs.
Szigethalmon 2026. január 1-től vezetik be az évi 6 ezer forintos ebrendészeti hozzájárulást. Somogyszentpálon szintén 2026-tól lép életbe egy sávos rendszer, ahol a tartott kutyák számától függően 4 és 6 ezer forint közötti összeget kell fizetni.
Magyar Péter a kisállatadóról egy korábbi posztjában úgy fogalmazott:
„Az orbánék által hamisított indexes "tervekből" persze egy szó sem igaz. Így a kisállatadó sem. Viszont köszönjük az ötletet! A milliárdosok vagyonadója mellett a házi zebrákra darabonként 100 millió forint adó kivetése megfontolandó…”
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott egy hangfelvétel: Trump megbízottja tippeket adott Putyin tanácsadójának, hogyan beszéljen az elnök a béketervről Trumppal
A felvétel szerint Steve Witkoff azt tanácsolta Jurij Usakovnak, hogy Putyin hízelegjen Trumpnak, méltassa őt mint „a béke emberét”. Az amerikai elnök szerint különmegbízottja pontosan azt tette, amit tennie kellett.
Egy alig több mint ötperces telefonhívás hangfelvétele szivárgott ki egy októberi amerikai-orosz politikai egyeztetésről, miután a Bloomberg megszerezte a hanganyagot és közzétette a leiratát.
A felvételen Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff ad tanácsokat Vlagyimir Putyin külpolitikai főtanácsadójának, Jurij Usakovnak arról, hogyan közelítsenek az amerikai elnökhöz az ukrán béketervvel kapcsolatban.
A felvétel október 14-én készült, és két nappal később közel két és fél órán át beszélt egymással telefonon Trump és Putyin. Az amerikai elnök utólag „nagyon eredményesnek” nevezte az egyeztetést.
A kiszivárgott beszélgetésben Witkoff azt javasolta Usakovnak, hogy Putyin hízelgő hangnemben kezdje a hívást: gratuláljon Trumpnak a gázai tűzszünet sikeres tető alá hozásához, és méltassa őt mint „a béke emberét”. A különmegbízott azt mondta, ez egy nagyon jó kiindulási alap lehetne.
Azt is felvetette, hogy a gázai tűzszüneti megállapodásnál, úgy ebben az esetben is egy 20 pontos javaslatot állítsanak össze. Witkoff úgy fogalmazott, az lenne a legjobb, ha Putyin azt mondaná az amerikai elnöknek, hogy egy, a gázaihoz hasonló békemegállapodásról egyeztettek ők is, mármint az amerikai megbízott és orosz kollégája.
„Talán mondhatná azt Trump elnöknek: »tudja, Steve és Jurij egy nagyon hasonló 20 pontos béketervről beszéltek, és úgy gondoljuk, hogy ez egy kicsit előremozdíthatja a folyamatot. Nyitottak vagyunk ilyesfajta dolgokra«”
– mondta a felvétel szerint Witkoff.
A különmegbízott azt mondta az orosz tanácsadónak, hogy mély tisztelettel tekint Putyinra és az amerikai elnöknek is elmondta, hogy meggyőződése szerint Oroszország mindig is a békére törekedett.
Witkoff azt is elárulta, hogy Volodimir Zelenszkij még azon a héten, pénteken a Fehér Házba érkezik, de javasolta, hogy Putyin még a találkozó előtt hívja fel Trumpot.
„Azt hiszem, ha lehetséges, a pénteki találkozó előtt beszélünk a főnökükkel”
– fogalmazott a különmegbízott.
Ezután Usakov megkérdezte, hogy hasznos lenne-e Putyin számára ez a telefonhívás, mire Witkoff igennel válaszolt. A hangfelvétel alapján úgy tűnt, az orosz elnök tanácsadója megfogadja amerikai kollégája tanácsait, mert azt mondta, Putyin „gratulálni fog” az amerikai elnöknek, és azt fogja mondani, hogy „Trump úr igazi békefenntartó”.
Az események ezt követően a felvételen elhangzottak szerint alakultak: az október 16-i elnöki hívás után egy nappal, október 17-én Zelenszkij valóban Washingtonba érkezett, ahol Trump nyilvánosan is felvetette az „álljanak meg ott, ahol vannak” elvét a frontvonalakra vonatkozóan.
A Fehér Ház a botrányra reagálva megvédte a különmegbízottat.
Donald Trump szerint Witkoff eljárása „standard tárgyalási gyakorlat”, és azt tette, amit tennie kellett.
Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója hozzátette, hogy a különmegbízott a béke érdekében „szinte naponta beszél orosz és ukrán tisztviselőkkel is”. A kongresszusban azonban a republikánusok egy része is élesen bírálta a történteket. Don Bacon nebraskai képviselő szerint Witkoff az oroszok oldalára állt.
„Nem bízhatunk benne, hogy ő vezesse ezeket a tárgyalásokat. Egy oroszok által fizetett ügynök kevesebbet tenne? Ki kellene rúgni”
– közölte a közösségi oldalán.
Az orosz fél reakciója vegyes volt. A Kreml nem cáfolta a hívás tényét, sőt, bejelentették, hogy Witkoff a jövő héten Moszkvába utazik a tárgyalások folytatására. Jurij Usakov, Putyin tanácsadója viszont arra mutatott rá, hogy „valaki szivárogtat, valaki lehallgat”. „De nem mi” – mondta orosz állami médiumoknak. Ezzel szemben Kirill Dmitrijev, az orosz elnök egy másik különmegbízottja a Bloomberg által közölt leiratot egyszerűen „fake”-nek, azaz hamisítványnak nevezte.
A diplomáciai folyamatok a botrány ellenére sem álltak le. Miközben Witkoff moszkvai útjára készül, Dan Driscoll hadseregtitkár párhuzamosan egyeztet orosz és ukrán tisztviselőkkel Abu-Dzabiban és Genfben. Bár a Bloomberg nem fedte fel, hogyan jutott a hangfelvétel birtokába, és az Associated Press hírügynökség jelezte, hogy nem tudta függetlenül hitelesíteni a leiratot.
Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.
Egy alig több mint ötperces telefonhívás hangfelvétele szivárgott ki egy októberi amerikai-orosz politikai egyeztetésről, miután a Bloomberg megszerezte a hanganyagot és közzétette a leiratát.
A felvételen Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff ad tanácsokat Vlagyimir Putyin külpolitikai főtanácsadójának, Jurij Usakovnak arról, hogyan közelítsenek az amerikai elnökhöz az ukrán béketervvel kapcsolatban.
A felvétel október 14-én készült, és két nappal később közel két és fél órán át beszélt egymással telefonon Trump és Putyin. Az amerikai elnök utólag „nagyon eredményesnek” nevezte az egyeztetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zárul az olló a Tisza Párt és a Fidesz között: Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a kormánypártot a teljes szavazókorú népesség körében – derül ki a Medián november második felében készült felméréséből. A választani tudók körében 6 pontra szűkült a különbség, míg a biztos szavazók táborában 50–40-re vezet a Tisza.
Ezzel párhuzamosan a kormányváltást akarók aránya a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra esett vissza, ami tavaly nyár óta a legalacsonyabb érték.
Szeptember eleje óta a Fidesz 3, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ami a kutatók szerint elsősorban a bizonytalanok arányának csökkenésével magyarázható. Bár a mostani adatok továbbra is a Tisza Párt vezető pozícióját igazolják, az elemzés szerint a közhangulat megváltozni látszik.
A novemberi közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor nem mutatnak egységes képet. A Publicus Intézet november közepi mérése a teljes népességben 33–26 százalékos Tisza-előnyt jelzett, míg a Nézőpont Intézet még augusztusban 38–32 arányban a Fidesz vezetését mérte. A Medián korábbi, júniusi felmérésében a dönteni tudók körében még 15 százalékpontos Tisza-fölényt mért (51–36), amihez képest a mostani szűkülés jelentős.
A kormánypárti olvasat szerint a Fidesz szeptember óta nagyobb mértékben erősödött, és a javuló közhangulatból is profitál, a trend a felzárkózásukat mutatja. Az ellenzéki értelmezés ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a Tisza Párt továbbra is minden vizsgált csoportban vezet, bár a csökkenő előny a mobilizáció fontosságára hívja fel a figyelmet. A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével.
Zárul az olló a Tisza Párt és a Fidesz között: Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a kormánypártot a teljes szavazókorú népesség körében – derül ki a Medián november második felében készült felméréséből. A választani tudók körében 6 pontra szűkült a különbség, míg a biztos szavazók táborában 50–40-re vezet a Tisza.
Ezzel párhuzamosan a kormányváltást akarók aránya a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra esett vissza, ami tavaly nyár óta a legalacsonyabb érték.
Szeptember eleje óta a Fidesz 3, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ami a kutatók szerint elsősorban a bizonytalanok arányának csökkenésével magyarázható. Bár a mostani adatok továbbra is a Tisza Párt vezető pozícióját igazolják, az elemzés szerint a közhangulat megváltozni látszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
