Nőtt a Fidesz támogatottsága, szoros a verseny az ellenzéki összefogással
Továbbra is megfigyelhető, hogy a kevesebb lista aktívvá tesz korábban bizonytalan választókat, bár arányuk e hónapban kisebb a megszokottnál. A kormánypárt mellé márciusban 3 százalék (negyedmillió) választópolgár sorakozik fel, ha a versenytárs a közös ellenzék. Az érintett ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka a közös listára is voksolna. A lemorzsolódók aránya a teljes népesség arányában 2 százalék, az újonnan érkezőké 3 százalék, s így a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája 37 százalékot kapna, egy százalékponttal többet, mint az összeadott támogatottságuk (ez nagyjából 80 ezres bővülést jelent).
A biztos választók körében, csakúgy, mint a múlt hónapban, az ellenzéki közös lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 47 százalékon.
A 40 év alatti és a negyvenes-ötvenes korosztályok körében egy kicsivel az ellenzék áll jobban (37-34, illetve 37-35 százalékokkal), míg a 60 év felettiek között a Fidesz–KDNP-listának van némi előnye (39 százalékot kapna, míg az ellenzék 37-et).
A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségizettek körében valamivel a kormánypártok erősebbek (37-34-re illetve 40-36-ra vezetnek), míg a szakmunkás képzettségűeknél és a diplomásoknál egyértelmű az ellenzék előnye (37-30 illetve 44-33 a százalékos támogatottsági arányok).
A fővárosban a hatpárti ellenzéknek másfélszer több szavazója van, mint a Fidesznek (49%-33%). A megyeszékhelyek kategóriájában összességében kiegyenlítettek az erőviszonyok, az ellenzéknek 37, a kormánypártoknak 36 százaléka van. A közepes és kisebb vidéki városokban a Fidesz az erősebb – 38 százalékon áll, míg kihívója 33 százalékos. A falvakban ezúttal a korábbiaknál szorosabb a verseny: az ellenzék 36 százalékos, míg a Fidesz–KDNP listája 35 százalékon áll.
A reprezentatív felmérés március 2–11. között készült. Ezer embert kérdeztek meg, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
