HÍREK
A Rovatból

„Nincs tájékoztatás, élelem és szállás sem” – Megbénította a rendkívüli időjárás a londoni reptereket is

A megpróbáltatásoknak még ezzel sincs vége. Ugyanis az útlevélellenőrök karácsonyra és újévre sztrájksorozatot terveznek.


Mi is beszámoltunk róla, hogy a hétvégén kezdődött hóesés rengeteg problémát okozott Nagy-Britanniában az utakon. Több riasztást is kiadott a brit meteorológiai szolgálat a havazás és az éjszakai fagyok miatt.

A rossz időjárási viszonyok a repülést is akadályozták. A Wizz Air légitársaság is nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királyság járatait érintő, rendkívüli időjárás miatti fennakadásokról:

December 11-én sűrű havazás és kedvezőtlen időjárási körülmények sújtották az Egyesült Királyság térségét, amelyek jelentős fennakadásokat okoztak a tömeg- és légiközlekedésben.

A földi tömegközlekedést érintő fennakadások miatt a repülőtéren dolgozó személyzet tagjai (köztük biztonsági, földi kiszolgáló alkalmazottak, a repülőgépek jégtelenítésével foglalkozó munkatársak) képtelenek voltak eljutni a munkahelyeikre, a repülőtereket és azok környékét beborító, több mint tíz centiméteres hó pedig megakadályozta a repülőgépek számára a fel- és leszállást.

Más légitársaságokhoz hasonlóan a Wizz Air-t is érintették a váratlan körülmények, így sajnálatos módon kénytelen volt törölni vagy jelentősen késleltetni több induló és érkező járatát is London-Luton és London-Gatwick repülőterekről.

És bár mindent igyekeznek megtenni, de vannak tényezők – például az időjárási körülmények – melyre nincs ráhatása a légitársaságnak – írják. A Wizz Air tájékoztatást küldött az aktuális helyzetről és a járatok átfoglalási lehetőségeiről azon utasai számára, akik közvetlenül a wizzair.com oldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül foglaltak jegyet. A közvetítőkön, utazási irodákon keresztül foglaló utasoknak ezekért az információkért az érintett cégekhez kell fordulniuk.

A légitársaság helyi partnereivel közösen már dolgozik azon, hogy az Egyesült Királyságban rekedt utasok számára szállást biztosítson, viszont ez az egész országot érintő krízis következtében a vártnál hosszabb időt vesz igénybe.

A Wizz Air mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsa a megszokott működést, és köszöni utasai türelmét és megértését – írják a közleményükben.

A másik fapados légitársaság, a Ryanair gépei sem tudtak menetrend szerint közlekedni. A Borsonline-nak egy utas arról számolt be, hogy a vasárnap esti járat London Stansted Airport-ról Budapestre nem indult el a hóvihar miatt.

Az utasokat a bánásmód háborította fel:

„Nincs megfelelő tájékoztatás, szó sincs kártérítésről, nincs élelem, sem szállás. Olyan is volt, akivel közölték, hogy takarodjon kifelé, ha törölték a járatát. Erre üvöltöttük, hogy a csomagjai nélkül senki ne menjen sehova. Brutális káosz uralkodik”.

Egy másik utas szerint: „Nem kaptunk élelmet, sem étkezési jegyet, a csomagjainkról semmi hír, azt sem tudjuk, hol vannak. Nincs dohányzó, nem működnek a telefonok, nincs áram a konnektorokban, nincs wifi, de még térerő is alig”.

A lap megkérdezte a légitársaságot, hogy mi lehetett a fennakadás oka, illetve mikorra várható az utasok hazaszállítása. A válasz szerint a kifutókat az időjárás miatt kellett lezárni. Az utasokat tájékoztatták a helyzetről és a lehetőségekről. A Ryanair minden utasától azt kéri, hogy az erőteljes brit havazásokra való tekintettel mindenképp tájékozódjanak a helyzetről a cég honlapján, ahol folyamatosan frissítik a járatokkal kapcsolatos információkat.

A megpróbáltatásoknak még ezzel sincs vége. Ugyanis az útlevélellenőrök karácsonyra és újévre sztrájksorozatot terveznek.

A szokásosnál hosszabb várakozási időre, fennakadások lehetőségére figyelmeztette a Nagy-Britanniába készülő utazókat hétfőn a brit kormány az útlevélellenőrök karácsonyra és újévre tervezett sztrájksorozata miatt – írja az MTI.

A brit határőrizeti szolgálat (UK Border Force) alkalmazottainak többnapos, az egész karácsonyi és újévi időszakot érintő sztrájkját a múlt héten jelentette be szakszervezetük (PCS). A szolgálat látja el az útlevélellenőrzési feladatokat is a határátlépő pontokon.

A tervek szerint a határrendészeti dolgozók a két legnagyobb londoni repülőtér, Heathrow és Gatwick összes terminálján, valamint Birmingham, Cardiff, Glasgow és Manchester repülőterein sztrájkolnak december 23-tól 26-ig, illetve december 28-tól 31-ig.

Ugyanezeken a napokon a dél-angliai Newhaven rendkívül forgalmas kompkikötőjének határőrizeti alkalmazottai is sztrájkolnak.

A szakszervezet azzal indokolta az akciót, hogy a kormány mindössze 2 százalékos béremelést ajánlott a szolgálat dolgozóinak, és ezt többszöri tárgyalás után sem volt hajlandó emelni. A PCS szakszervezet 10 százalékos béremelést követel. A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint októberben 11,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában.

Mark Serwotka, a szakszervezet főtitkára a sztrájkokat bejelentő tájékoztatóján elmondta: ilyen inflációs körülmények között a határrendészeti dolgozók közül sokan „étkezéseket kénytelenek kihagyni, vagy nem tudják fűteni otthonukat”.

A brit belügyminisztérium hétfői felhívása szerint a sztrájkidőpontokban a beutazóknak hosszabb várakozási időre, fennakadásokra kell felkészülniük az érintett beléptető pontokon.

A minisztérium kérte azt is, hogy a Nagy-Britanniába utazók indulásuk előtt ellenőrizzék járataik üzemeltetőinek legfrissebb közleményeit, útmutatásait.

A tárca közölte ugyanakkor, hogy katonákat, köztisztviselőket és más területeken dolgozó, önkéntesen jelentkező kormányalkalmazottakat képez ki a határrendészeti feladatok ellátására arra az esetre, ha a meghirdetett sztrájkokat a Border Force dolgozói valóban megtartják.

A londoni belügyminisztérium javasolja, hogy a jogosult beutazók a sztrájkok idején használják az elektronikus beléptető kapukat (eGates). A tizenöt legnagyobb brit repülőtéren és nemzetközi pályaudvaron 270 ilyen berendezés működik. Ezeket a kapukat azok vehetik igénybe, akiknek biometrikus azonosítóval ellátott útlevelük van, betöltötték 12. életévüket – bár a 12-17 év közöttiek csak felnőttek kíséretében használhatják az e-kapukat –, és brit vagy EU-állampolgárok. Beléphetnek Nagy-Britanniába az e-kapukon keresztül az amerikai, a kanadai, az ausztrál, az új-zélandi, a japán, a szingapúri, a dél-koreai, a svájci, a norvég, a liechtensteini és az izlandi állampolgárok is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: