Nincs megállás: Magyarország egyre hátrébb csúszik az EU átoltottsági ranglistáján
A teljesen védettek számát tekintve a 15., kétdózisú oltás esetén a legalább egy adagot felvettek arányában a 17. helyen áll az ország az Európai Unió tagállamai között.
Míg az Európai Unió legtöbb tagállamában a nyáron is gőzerővel oltottak, addig hazánk teljesen eltékozolta az elmúlt két hónapot. A teljesen beoltottak aránya alapján a 15., a legalább egy dózist kapottak arányában a 17. helyre csúszott vissza Magyarország a 27-ek versenyében, így már a rosszabbul teljesítő EU tagállamok közé tartozik – írja a Népszava az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai alapján.
Az uniós átlaghoz képest is leszakadóban vagyunk: miközben az EU egészére vetítve a felnőttek 75,5 százalékának adtak be legalább egy dózis vakcinát, addig hazánkban csak 67,4 százaléknak.
A teljes védettséghez ajánlott adagot az Európai Unióban 66,8 százalék kapta meg, ám itthon csak 64,8 százalék ez az arány.
A kormány júliusra teljesen feloldotta a korlátozásokat az oltatlanok számára, más európai országok vezetői azonban kifejezetten a vakcinák felvételére ösztönző intézkedéseket hoznak.
A Népszava azt írja, míg más európai vezetők proaktív módon az őszi hullámra való felkészülésként, a súlyosabb közegészségügyi krízis elkerülését szem előtt tartva előre szigorítanak, addig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is kifejtette, hogy akkor fognak oltatlanokra vonatkozó korlátozásokat bevezetni, ha ezt a járványhelyzet indokolttá teszi.
Az oltatlan idősek meggyőzésére irányuló kampány, amihez háziorvosokat, rezidenseket és medikusokat is mozgósítottak a kormány egyetlen jelentősebb, oltást ösztönző intézkedése volt ezen a nyáron, ám a statisztikák alapján eddig marginális hatást ért el.
Az ECDC adatai szerint az elmúlt másfél hétben naponta átlagosan 706 fővel bővült a beoltott idősek köre, ami ugyan magasabb mint az augusztus elsejét megelőző négy hétben mért átlag (napi 375 fő), de elmarad az oltóprogram teljes lankadása előtti hetekben (május 31. és június 27. között) mérttől (napi 1178 fő).
Holott még legkevesebb félmillió olyan 60 év feletti magyar lehet, aki nem szerzett vakcina révén védettséget a koronavírus ellen, pedig korukból adódóan ők a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak.
A 12-17 évesek közül eddig csak 168 ezren kapták meg a koronavírus elleni védőoltást, ami az érintett korosztály kevesebb mint 30 százaléka.
Míg az Európai Unió legtöbb tagállamában a nyáron is gőzerővel oltottak, addig hazánk teljesen eltékozolta az elmúlt két hónapot. A teljesen beoltottak aránya alapján a 15., a legalább egy dózist kapottak arányában a 17. helyre csúszott vissza Magyarország a 27-ek versenyében, így már a rosszabbul teljesítő EU tagállamok közé tartozik – írja a Népszava az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai alapján.
Az uniós átlaghoz képest is leszakadóban vagyunk: miközben az EU egészére vetítve a felnőttek 75,5 százalékának adtak be legalább egy dózis vakcinát, addig hazánkban csak 67,4 százaléknak.
A teljes védettséghez ajánlott adagot az Európai Unióban 66,8 százalék kapta meg, ám itthon csak 64,8 százalék ez az arány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor sajtópereket ígért azok ellen a portálok ellen, akik az olasz Domani alapján megírták, hogy az olaszországi Varese (Lombaria) városában magyarországi kormányközeli egyénekhez kerülhetett egy 1,7 milliárd forintot érő villa, amit a sajtótermék csak Orbán-villaként emlegetett.
Magyar Péter posztjában viszont arra utalt, hogy a miniszterelnök cáfolata beért egy beismeréssel is. Mint fogalmazott:
„Ekkora öngólt már régen rúgtak Felcsúton. A miniszterelnök elvtárs az imént egy viccesnek és fiataloschnak gondolt posztban jelentette be, hogy sajtópert indít, mert egy olasz villáról azt állították, hogy az övé.
Érdekes, hogy a hatvanpusztai 13 milliárd forintos uradalmi birtok miatt sosem perelt.
Köszönjük a beismerést, Miniszterelnök elvtárs! Az öngól Felcsúton és a hatvanpusztai pánikszobában is öngól.”
A villáról és a vélelmezett tulajdonosi háttérről korábban itt írtunk.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor sajtópereket ígért azok ellen a portálok ellen, akik az olasz Domani alapján megírták, hogy az olaszországi Varese (Lombaria) városában magyarországi kormányközeli egyénekhez kerülhetett egy 1,7 milliárd forintot érő villa, amit a sajtótermék csak Orbán-villaként emlegetett.
Magyar Péter szerint „az Orbán-kormány őszödi beszéde” került elő – titokzatos dokumentumról beszélt a politikus
A Tisza Párt vezetője szerint egy titokzatos irat alapjaiban írhatja át a kormány háborús kommunikációját. Azt ígéri, hamarosan mindenki láthatja majd a bizonyítékot.
Magyar Péter egy biztonságpolitikai beszélgetésen vett részt Ruszin-Szendi Romolusszal. A Tisza Párt elnöke azt mondta, hogy „egy-két napja befújt az ablakon a szél egy dokumentumot”. Úgy fogalmazott, nem számít, honnan származik az anyag, ő nem is tudja, de hitelesnek tartja – írta meg a 444.
Szerinte „ez az Orbán-kormány őszödi beszéde”.
Azt mondta, ez a dokumentum „alapjaiban írja át azt a narratívát, amit a magyar kormány kifele közvetít a magyar emberek felé”.
Konkrétumokat nem osztott meg, de arról beszélt, hogy a kormány a békéről beszél, miközben háborús veszélyhelyzet van.
Azt mondta, hogy aki eddig látta a dokumentumot, „egyetért abban, hogy ez mindent felülír, amit a kormány eddig ebben a helyzetben kommunikált”. Magyar Péter szerint a bizonyítékot hamarosan nyilvánosságra hozzák. Úgy fogalmazott, az őszödi beszédben is voltak súlyos állítások, de azok nem érintették a magyar nemzetbiztonságot. Ezzel szemben ez a dokumentum bemutatja, „hogyan machinálnak a háttérben és milyen veszélynek teszik ki a hazánkat”.
Ruszin-Szendi Romolusz azt mondta, ez egyértelmű bizonyíték lesz arra, „hogyan hazudnak és próbálnak megtéveszteni bennünket évek óta”.
Magyar Péter egy biztonságpolitikai beszélgetésen vett részt Ruszin-Szendi Romolusszal. A Tisza Párt elnöke azt mondta, hogy „egy-két napja befújt az ablakon a szél egy dokumentumot”. Úgy fogalmazott, nem számít, honnan származik az anyag, ő nem is tudja, de hitelesnek tartja – írta meg a 444.
Szerinte „ez az Orbán-kormány őszödi beszéde”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijöttek a magyarérettségi megoldásai, egyelőre a nemhivatalos formában
Az Eduline minden évben közzéteszi a megoldásokat az egyes érettségi napok végeztével. A magyarérettségi első és második részének is megvannak már a nemhivatalos megoldásai.
Elkezdődött a 2025-ös tavasz érettségi időszak, idén több mint 142 ezren vizsgáznak valamilyen tantárgyból. Az első kötelező tantárgyból, vagyis magyarból hétfőn középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról. Az Eduline közölte a nemhivatalos megoldásokat a magyarérettségiről.
Itt vannak a magyarérettségi első részének a megoldásai:
Örkény István egy novelláját kell elemezniük a középszinten érettségiző diákoknak a magyarérettségi második részében - írta az Eduline.
Akik nem műelemzést választanak, azoknak a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kell írniuk egy általános témakifejtő esszét.
Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók.
Azok, akik középszinten érettségiznek, itt egy 500-800 szavas műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 40 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme emelt szinten 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.
Az idei magyarérettségi első részében a diákok Daniss Győző egy 2021-ben készült, népszerű nevekről szóló tudományos ismeretterjesztő szövegét; egy interjút kaptak. A feladatok között szerepelt igaz-hamis, szöveges indoklást igénylő példák és olyan feladat is, amiben táblázatokat kell tanulmányozniuk a diákoknak, és azok alapján kérdésekre válaszolni. Ezek megoldása összesen 40 pontot ér.
A szövegértést követően a diákoknak egy 20 pontos irodalmi műveltségi feladatlapot kell megoldaniuk.
Ebben a vizsgarészben a diákoknak többek között szereplők nevei alapján kell felismerniük irodalmi alkotásokat, de kaptak memoritereket is, és téves információkat kell aláhúzniuk egy korstílusokat, stílusirányzatokat kérdező példában.
Elkezdődött a 2025-ös tavasz érettségi időszak, idén több mint 142 ezren vizsgáznak valamilyen tantárgyból. Az első kötelező tantárgyból, vagyis magyarból hétfőn középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról. Az Eduline közölte a nemhivatalos megoldásokat a magyarérettségiről.
Itt vannak a magyarérettségi első részének a megoldásai:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: indulnak a sajtóperek – A miniszterelnök kamu hírnek tartja, hogy hozzá kapcsolják az olasz luxusvillát
Villámközleményben reagált a kormányfő a sajtóértesülésekre, amelyek szerint köze lehet egy olaszországi villához. Az ingatlant kormányközeli cég vehette meg az értesülések szerint.
Rövid cáfolattal reagált Orbán Viktor miniszterelnök azokra az olasz sajtóban felröppent információkra, amelyek szerint egy hozzá közel álló érdekcsoport egy frissen alapított cég révén megvett egy több mint 1,7 milliárd forint értékű villát, az olaszországi Varesében.
A festői tájon fekvő házról mi is írtunk: itt vezettük le, hogy az olasz sajtó hogyan kötötte a szálakat a magyar kormányhoz közeli vállalatokhoz és személyekhez.
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán nevezte kamu hírnek az értesüléseket. Egy rövid posztban közölte: „Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van.” Ironizálva hozzátette:
„Győzike ide kevés lesz. Indulnak a sajtóperek!”
Rövid cáfolattal reagált Orbán Viktor miniszterelnök azokra az olasz sajtóban felröppent információkra, amelyek szerint egy hozzá közel álló érdekcsoport egy frissen alapított cég révén megvett egy több mint 1,7 milliárd forint értékű villát, az olaszországi Varesében.
A festői tájon fekvő házról mi is írtunk: itt vezettük le, hogy az olasz sajtó hogyan kötötte a szálakat a magyar kormányhoz közeli vállalatokhoz és személyekhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
