HÍREK
A Rovatból

Nincs elég orvos – már a kórházi főigazgatóságnak is feltűnt az orvoshiány

A főigazgató-helyettes szerint a nyilvántartott 39 ezer orvos elég lenne a jelenlegi közellátás fenntartásához, de nem mindenki teljes munkaidőben vesz részt a közellátásban.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. június 27.



A jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humán erőforrás - erről beszélt Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese az IME egészségügyi szaklap konferenciáján a Népszava beszámolója szerint.

Az egészségügyért felelős államtitkár még februárban azt mondta a lapnak, hogy

„van elég orvos a rendszerben, s az akár jelentősebb túlmunka nélkül is működőképes lehetne,

ha nem lennének rosszul elosztva az erőforrások”. Takács Péter akkor azt is hozzátette: több, mint 30000 orvos dolgozik a közfinanszírozott rendszerben, és „lakosságarányosan nincsenek kevesen, így e mutatóban nem is állunk rosszabbul, mint bármelyik európai uniós állam”.

Szondi Zita a minap szervezett konferencián azt mondta: a jelenlegi közellátás fenntartásához elegendő lenne a KSH által nyilvántartott és a rendszerben dolgozó mintegy 39 ezer orvos, ha valamennyien teljes munkaidejükben, 8 órában az állami intézményekben gyógyítanának. Azonban ők nem mindannyian teljes munkaidőben vesznek részt az ellátásban.

„Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humán erőforrás és ott van még a magánellátás, amelynek nagy része szintén az említett 39 ezer orvos munkaerejére épít”

- fogalmazott a kórházi főigazgatóság főigazgató-helyettese.

Szondi elmondása szerint a fekvőbeteg ellátásban dolgozó orvosok 81 százaléka 32 intézményben, főként klinikai központokban, vármegyei irányító kórházakban, országos intézetekben, fővárosi kórházakban dolgozik. Hasonlóan decentralizált az ellátás a járóbetegek esetében is: a jelenleg működő 374 szakrendelőben évente 50-60 millió esetet látnak el, azonban a közfinanszírozott ellátások 80 százalékát ezen intézmények 20 százaléka, azaz 70-80 járóbeteg ellátó végzi.

„Ez utóbbi jelzi az ellátásszervezéssel, a betegirányítással kapcsolatos problémákat is”

– mondta Szondi Zita.

A Népszava próbálta megtudni a kórházi főigazgatóságtól, hogy az orvosoknak pontosan mekkora része dolgozik a közellátásban nem teljes munkaidőben, de nem jártak sikerrel.

A lap azonban megkeresett több - fővárosi és vidéki városi, illetve egy megyei - intézményt is, ahol 20-30 százalékra becsülték a 4 vagy 6 órában dolgozó orvosok arányát. Az intézmények azt is hozzátették, hogy a részmunkaidőben gyógyítók nélkül nem tudnák az intézményük működtetését biztosítani, azaz pácienseik még több szolgáltatáshoz nem férnének hozzá. Ez főként igaz az olyan hiányszakmákban, mint a gyermekgyógyászat, a patológia, a radiológia vagy az aneszteziológia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kreml: Oroszország folytatja a háborút, pedig kész lenne a békére
Dmitrij Peszkov szerint Moszkva a diplomácia híve, de nem lát más megoldást. Szerinte a nyugati támogatás miatt nem születik megállapodás.


Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.

„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”

– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.

A Kreml szóvivője szerint ez nem változtat azon, hogy Oroszország elkötelezett saját céljai mellett.

„Akár így, akár úgy, Oroszország meg fogja védeni az érdekeit, és eléri a céljait”

– mondta.

Moszkva szerint a céljuk az, hogy Európa minden országának biztonsága egyenlő és oszthatatlan legyen. Peszkov azonban úgy látja, a kijevi vezetés – a Nyugat támogatásával – az, amelyik rendszeresen újabb kifogásokat keres, és elutasítja a tisztességes megállapodás lehetőségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk