Netanjahu az Irán elleni támadásról: Megkezdődött az „oroszlán üvöltése” hadművelet „a gyilkos terrorrezsim” ellen
Az izraeli miniszterelnök videóban szólt népéhez, elmondta, hogy a katonai akció célja az Iránban működő „terrorrezsim” által jelentett egzisztenciális fenyegetés elhárítása. Ezzel együtt az iráni népet is fel akarják szabadítani a zsarnokság alól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton egy héber nyelvű videóüzenetben jelentette be, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított Irán ellen.
A miniszterelnök szerint az „oroszlán üvöltése” nevű hadművelet célja, hogy elhárítsák az Iszlám Köztársaság által jelentett egzisztenciális fenyegetést.
„Fivéreim és nővéreim, Izrael polgárai, nemrég Izrael és az Egyesült Államok műveletet indított, hogy elhárítsa az Iránban működő terrorrezsim által jelentett egzisztenciális fenyegetést” – mondta Netanjahu, aki hozzátette: a közös fellépés megteremti a feltételeket ahhoz is, hogy az iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát.
Beszédében a kormányfő köszönetet mondott az amerikai elnöknek. „Köszönetet mondok nagy barátunknak, Donald Trump elnöknek történelmi vezetéséért” – fogalmazott.
Netanjahu azzal indokolta a támadást, hogy az iráni vezetés évtizedek óta Izrael és Amerika elpusztítására szólít fel. „Az ajatollahok rezsimje immár 47 éve azt skandálja, hogy »Halál Izraelre« és »Halál Amerikára«. Vérünket ontotta, sok amerikait meggyilkolt, és saját népét is lemészárolta” – tette hozzá.
Netanjahu szerint nem szabad megengedni, hogy a „gyilkos terrorrezsim” nukleáris fegyverekhez jusson, amelyekkel az egész emberiséget fenyegethetné. Üzenetében közvetlenül az iráni népekhez is szólt:
„Eljött az idő, hogy az iráni nép minden része – a perzsák, a kurdok, az azeriek, a balucsok és az ahvázik – lerázza magáról a zsarnokság igáját, és megteremtsen egy szabad, békét kereső Iránt.”
A miniszterelnök az izraeli lakosságtól türelmet és a hatósági utasítások betartását kérte. „Arra kérem Önöket, Izrael polgárai, hogy kövessék a Honi Védelmi Parancsnokság utasításait. A következő napokban, az »Oroszlán üvöltése« hadművelet idején mindannyiunktól türelmet és belső erőt fognak megkövetelni” – mondta.
„Együtt kiállunk, együtt harcolunk, és együtt biztosítjuk Izrael jövőjét” – zárta beszédét Netanjahu.
Ahogy arról beszámoltunk, Izrael és az Egyesült Államok összehangolt légicsapásokat indított iráni célpontok ellen. A híradások több iráni városból, köztük Teheránból is robbanásokról számoltak be. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael felé, ami miatt országszerte légiriadót rendeltek el.
Donald Trump amerikai elnök egy videónyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok is részt vesz a hadműveletben, amelynek célja elmondása szerint az iráni rakétaképességek teljes felszámolása. Mint mondta, meg akarják akadályozni, hogy „ez a nagyon gonosz, radikális diktatúra fenyegetést jelentsen Amerikára nézve.”
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton egy héber nyelvű videóüzenetben jelentette be, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított Irán ellen.
A miniszterelnök szerint az „oroszlán üvöltése” nevű hadművelet célja, hogy elhárítsák az Iszlám Köztársaság által jelentett egzisztenciális fenyegetést.
„Fivéreim és nővéreim, Izrael polgárai, nemrég Izrael és az Egyesült Államok műveletet indított, hogy elhárítsa az Iránban működő terrorrezsim által jelentett egzisztenciális fenyegetést” – mondta Netanjahu, aki hozzátette: a közös fellépés megteremti a feltételeket ahhoz is, hogy az iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Civil őrszemek: Több ezer csalást akadályoztunk meg, ez hozta a kétharmadot
A DE Akcióközösség és a Tisza Párt civil hálózata szerint a választási eredményt is befolyásolta a munkájuk. Több mint négyezer önkéntesük több száz visszaélést dokumentált az ország legszegényebb településein.
Polgárőrök próbáltak elküldeni civil választási megfigyelőket egy szavazókör közeléből, mert zavarták a szavazók szervezett szállítását – egyebek mellett ilyen és ehhez hasonló jelenetek zajlottak le a választás napján az ország legszegényebb településein. A civil hálózatok koordinátorai szerint több száz visszaélést lepleztek le és több ezret akadályoztak meg, ami szerintük a választás végeredményét is befolyásolhatta.
A DE Akcióközösség és a Tisza Párt fürkészhálózata a választás napján több mint négyezer önkéntessel volt jelen az ország leginkább érintett megyéiben. A Telex beszámolója szerint a koordinátorok úgy látják, ezzel jórészt megbénították a szavazatszerző gépezetet. Állításuk szerint több mint 300 konkrét csalást lepleztek le, és több ezer további esetet akadályoztak meg azzal, hogy a jelenlétük elriasztotta a szervezőket.
Azt feltételezik, hogy Szabolcsban, Borsodban, Hajdúban, Nógrádban és Hevesben a civil akció hozzájárult az ellenzéki párt kétharmadához, mert a megakadályozott visszaélések miatt több ezerrel kevesebben mentek el szavazni, akik jó eséllyel zsarolással vagy lefizetéssel megszerzett voksokat adtak volna le.
A terepen dolgozó őrszemek a szavazók buszokkal és autókkal történő szervezett szállításán, azaz a „ráhordáson” túl olyan eseteket is rögzítettek, ahol valaki a szavazófülkébe is bement egy másik választóval, és megmondta neki, hogy a Fideszre szavazzon. Egy másik felvételen egy helyi polgármester autója látható, amint mellette egy nő nyitott pénztárcával áll.
„Voltak például olyan női őrszemek, akiket Tiszaburán néhány férfi egyszer csak körbeállt és lökdösni kezdték őket, ordibáltak velük. Ahhoz, hogy ezt jól viseljék, nagyon bátornak kellett lenniük”
A nap folyamán több atrocitás is érte a megfigyelőket – mondta Nicholas Sarvari, a motoros csapatok egyik irányítója. Tiszaburán be is törték az egyik megfigyelő autójának ablakát. Kiss Balázs, a hálózat országos koordinátora arról számolt be, hogy a helyi rendőrökkel informális kapcsolatban álltak, és ha megtámadták őket, a rendőrök beavatkoztak, de a csalások megakadályozásában már korlátozottan tudtak részt venni.
A megfigyelők szerint a szavazatvásárlás hátterében a mélyszegénység áll. Az egyik őrszem elmondása szerint sokkolta őket a nyomor, amivel a helyszíneken találkoztak.
„Az egyikük el is sírta magát, mikor vett egy fagyit egy 8-10 éves gyereknek, és kiderült, hogy a gyerek életében most evett először fagylaltot. Ezek az emberek egyik napról a másikra élnek.”
A civil toborzásnak nagy lökést adott A szavazat ára című dokumentumfilm, amelynek megjelenése után több mint 2500-an jelentkeztek megfigyelőnek. A koordinátorok most elemzőkkel, köztük Bódi Mátyással próbálják számszerűsíteni, mekkora hatása lehetett az akciójuknak.
Míg a civil szervezetek és az ellenzék a választási csalások tömeges jellegét hangsúlyozzák, a kormányoldalról Navracsics Tibor miniszter korábban úgy reagált a vádakra, hogy ha bármilyen szabálytalanság történt, a Belügyminisztérium el fog járni.
Az erőszakos esetek miatt az aktivisták megteszik a feljelentéseket, a választási csalások ügyében pedig a választási irodákhoz fordultak, amelyben a TASZ nyújt nekik jogi segítséget. A koordinátorok hangsúlyozták, hogy függetlenek, és nem a Tisza Párt mellé álltak, csupán abban akarták támogatni az embereket, hogy ne adják el a szavazatukat.
Polgárőrök próbáltak elküldeni civil választási megfigyelőket egy szavazókör közeléből, mert zavarták a szavazók szervezett szállítását – egyebek mellett ilyen és ehhez hasonló jelenetek zajlottak le a választás napján az ország legszegényebb településein. A civil hálózatok koordinátorai szerint több száz visszaélést lepleztek le és több ezret akadályoztak meg, ami szerintük a választás végeredményét is befolyásolhatta.
A DE Akcióközösség és a Tisza Párt fürkészhálózata a választás napján több mint négyezer önkéntessel volt jelen az ország leginkább érintett megyéiben. A Telex beszámolója szerint a koordinátorok úgy látják, ezzel jórészt megbénították a szavazatszerző gépezetet. Állításuk szerint több mint 300 konkrét csalást lepleztek le, és több ezer további esetet akadályoztak meg azzal, hogy a jelenlétük elriasztotta a szervezőket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Juhász Péter Rogán Antal minisztériumánál gyűjtött be ledarált iratokat
A politikus a közösségi médiában jelentette be, hogy magához vett a minisztérium közelében talált csomagokat. Juhász állítja, nem ismeri a tartalmat, de egy korábbi felhívása után értesítették az iratdarálásról.
Juhász Péter egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben arról számolt be, hogy csomagokat vett magához, amelyek állítása szerint Rogán Antal minisztériumának közelében, egy állami kötődésű helyen voltak kidobva.
Azt írta, nem ismeri a csomagok tartalmát. „Nem tudom mi van benne, csak azt, hogy Rogán Antal minisztériumának szomszédságában egy államhoz köthető helyen tették ki. Én pedig begyűjtöttem” – fogalmazott.
Elmondása szerint ez annak a következménye, hogy egy videóban arra kérte az embereket, értesítsék, ha iratdarálást tapasztalnak.
„Elmondtam a videómban, hogy ha bárki tapasztal iratdarálást, és meg tudja szerezni, értesítsen, azonnal megyek érte.”
Juhász Péter a bejegyzésében arra buzdította követőit, hogy figyeljék a minisztériumok környékén a kukákat. „Ha te is látsz ilyet, azonnal értesíts, begyűjtöm! De persze az sem baj, ha magad rakod össze.”
Azt is közölte, hogy gondoskodik a csomagok biztonságáról az összeillesztésig. „Terjeszd ezt a képet, én addig elmegyek, hogy biztonságos helyre tegyem el a csomagokat az összeillesztésig.”
Bejegyzését egy utóirattal zárta, amelyben a hatóságoknak üzent. „Tisztelt szolgák! Jöhettek házkutatni, de kérlek reggel, mert csak kávéval tudlak kínálni, az pedig este nem jó.”
Juhász Péter egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben arról számolt be, hogy csomagokat vett magához, amelyek állítása szerint Rogán Antal minisztériumának közelében, egy állami kötődésű helyen voltak kidobva.
Azt írta, nem ismeri a csomagok tartalmát. „Nem tudom mi van benne, csak azt, hogy Rogán Antal minisztériumának szomszédságában egy államhoz köthető helyen tették ki. Én pedig begyűjtöttem” – fogalmazott.
Elmondása szerint ez annak a következménye, hogy egy videóban arra kérte az embereket, értesítsék, ha iratdarálást tapasztalnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Válasz Online: Négy lépésben vehetnék vissza az 5 ezer milliárdos NER-vagyont
Egy friss elemzés szerint egy új kormány kétharmaddal azonnal visszavehetné a KEKVA-alapítványokba és magántőkealapokba kiszervezett vagyont. A javaslatcsomag alapján csak a magántőkealapoknál 2067 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetnék vissza a kontrollt.
Ötezermilliárd forint, négy gyors lépés, egy politikai időablak: egy friss elemzés szerint a Tisza-kormány kétharmados többséggel lényegében azonnal visszaveheti a NER-közeli struktúrákhoz került vagyon és pénzáramok jelentős részét. A javaslatcsomag nem egy egyszerű politikai ígéret, hanem egy konkrét, jogi és pénzügyi forgatókönyv a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a magántőkealapok, az MBH Bank és a Városi Civil Alap ügyében – írja a Válasz Online pénteki elemzése.
Az elszámoltatás a választások után a politikai közbeszéd központi témájává vált, a közvagyon, a nagy magánvagyonok és a pártfinanszírozás közti határok kérdőjeleződnek meg. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint ha egy új kormány nem vágja el azonnal a NER-elit gazdasági erőforrásait, akkor azok olyan mértékben szilárdulnak meg újra, ami hatalmas problémát okozhat.
„Olyan mértékben fognak ezek újraszilárdulni, ami sokkal nagyobb hatalmi problémát okoz az új kormányzatnak, mint egy közjogi tisztséget viselő taláros jogászprofesszor” – véli az alkotmányjogász.
Ebbe a vitába illeszkedik a Tisza Párt által felvetett 1 százalékos vagyonadó ötlete, amely megosztotta a leggazdagabb magyar üzletembereket is. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök ezzel szemben egy interjúban úgy fogalmazott: „Soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel kapcsolatos propagandát cáfolok.”
Az egyik legfontosabb javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) 2021-től kiszervezett, becslések szerint 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyon visszaszerzésére vonatkozik. Ide kerültek többek között jelentős Mol- és Richter-részvénycsomagok, valamint ingatlanok és kulturális intézmények.
A Fidesz választási vereségét követően a párt kampányfőnöke, Orbán Balázs, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) vezető alapítvány kuratóriumi elnöke is, elismerte a stratégiai hibákat és a párt megújulását sürgette. A javaslat szerint kétharmados többséggel az állam bármikor visszaveheti az alapítói jogokat, ami lehetővé tenné a kuratóriumok lecserélését. Egy másik opció a KEKVA-törvény hatályon kívül helyezése, amivel a vagyon automatikusan visszaszállna az államra. A lépés megoldaná az alapítványi egyetemeket sújtó Erasmus- és Horizon-tilalmat is.
Az ügy aktualitását jelzi, hogy a Magyar Péter és Hernádi Zsolt Mol-vezér találkozója után kiderült, „a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”, ami közvetlenül érintheti az MCC-hez áramló pénzek sorsát.
A második pont a magántőkealapokba kihelyezett állami pénzek visszavétele. A Nemzeti Tőkeholding adatai szerint az állam mintegy 2067 milliárd forint kötelezettséget vállalt ilyen alapokban, amelyek jelentős része NER-közeli körökhöz köthető.
A hivatalos közlés szerint „a belföldi tőkealapok vonatkozásában ez összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkét jelent, amelyből az állami kötelezettségvállalás mértéke mintegy 2067 milliárd forint”.
Mivel ez a tőke állami maradt, a javaslat szerint az új kormányzat kötelezően átvehetné az irányítást minden olyan alap felett, ahol meghatározó az állami pénz. Ezzel az állam közvetlen szereplőként jelenhetne meg a Tiborcz István, Jászai Gellért vagy Mészáros Lőrinc érdekeltségei mögötti tulajdonosi láncokban.
A harmadik javaslat az MBH Bankot célozza. Az elemzés szerint az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank fúziójából létrejött pénzintézetben az államot megillető 55 százalékos tulajdonrész hiánya körülbelül 350-400 milliárd forintos veszteséget jelent a közpénzeknek. Ezt a „hiányt” a szakértők szerint azonnali hatállyal vissza lehetne követelni a Mészáros-körtől pénzben vagy tulajdonrész formájában. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a bank több nagy NER-projekt, például a Blikket is kiadó Indamedia-csoport mögött áll finanszírozóként.
Végül a negyedik lépés a Városi Civil Alap ügyében javasol gyors fellépést. A Miniszterelnökség öt ütemben összesen 23,6 milliárd forintot osztott szét ezen a címen. Az elemzés szerint a kifizetések időzítése és a kedvezményezettek földrajzi eloszlása egyértelműen a Fidesz választókerületi elnökeinek érdekeit szolgálta. Mivel erre a fajta forráselosztásra nem született külön törvény, a javaslat szerint egy gyors feljelentéssel a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt lehetne eljárást indítani. Ez bár a pénzt valószínűleg nem hozná vissza, de a teljes pártállami hálózatot „kriminalizálhatná”.
Ötezermilliárd forint, négy gyors lépés, egy politikai időablak: egy friss elemzés szerint a Tisza-kormány kétharmados többséggel lényegében azonnal visszaveheti a NER-közeli struktúrákhoz került vagyon és pénzáramok jelentős részét. A javaslatcsomag nem egy egyszerű politikai ígéret, hanem egy konkrét, jogi és pénzügyi forgatókönyv a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a magántőkealapok, az MBH Bank és a Városi Civil Alap ügyében – írja a Válasz Online pénteki elemzése.
Az elszámoltatás a választások után a politikai közbeszéd központi témájává vált, a közvagyon, a nagy magánvagyonok és a pártfinanszírozás közti határok kérdőjeleződnek meg. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint ha egy új kormány nem vágja el azonnal a NER-elit gazdasági erőforrásait, akkor azok olyan mértékben szilárdulnak meg újra, ami hatalmas problémát okozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron felszólította Király Nórát: Soha többet ne lássunk a politikában
Molnár Áron színész reagált Király Nóra bocsánatkérésére, amelyben a Fidesz gyűlöletkampányai miatt fejezte ki sajnálatát. Az aktivista szerint a politikusnak vissza kellene vonulnia, és egy korábban cserbenhagyott, molesztált gyermekű édesanyától kellene bocsánatot kérnie.
Molnár Áron színész, aktivista Király Nóra bocsánatkérő posztjárareagált, amelyet a legdurvább „comming out”-nak nevezett. Állítása szerint Király Nóra, a Fidesz csepeli bukott polgármesterjelöltje és az áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos egy nyilvános bejegyzésben kért bocsánatot a gyűlöletkampányokért, miközben azt bizonygatta, hogy nem tudott tenni ellenük.
Molnár Áron rámutat: „Király Nóra bocsánatkérő posztját ezren lájkolták és 68-an osztották meg.” Ezt követően Molnár Áron egy kérdést intéz a politikushoz:
„Nóra! Tudod hányan látták csak azt az undorító, hazug, Fidesz által kreált AI videót, amiben egy magyar kislány apját kivégzik a fronton? Több millióan és több tízezren megosztották.” Hozzáteszi, hogy a videó továbbra is elérhető. Szerinte a csepeliek többször is kérték Király Nórát, hogy az óvodák és iskolák közelébe ne kerüljenek gyűlöletkeltő plakátok, amire a politikus úgy reagált, hogy bár egyetért, nincs olyan helyzetben, hogy ezt megakadályozza.
Molnár szerint ezzel semmibe vette az állampolgárok kérését, és a Fidesz propagandáját terjesztette.
Molnár kiemeli: Király Nóra volt az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos, aki a mai napig a Fiatal Családosok Klubjának alapítója. Ezért úgy véli, a politikus és pártja felelős a társadalom megmérgezéséért.
„Te és a pártod mérgezte a magyar társadalmat a kamu háborús pszichózissal, te és a Fidesz okoztatok traumát, szorongást és félelmet a saját választóitokban, gyerekekben, felnőttekben, idősekben” – állítja. Molnár Áron kétségbe vonja a bocsánatkérés őszinteségét.
„Tudod, a legszomorúbb az, hogyha győz a Fidesz, ha téged választottak volna meg Csepel polgármesterének, soha nem léptél volna ki a nyilvánosság elé, hogy bocsánatot kérj a hazugságaitokért, soha nem mondtad volna el, hogy becsaptátok a szavazóitokat, hogy a háborús hergelésetek kamu volt, minden ment volna tovább.”
„Ezért is fontos a történelmi vereségetek” – teszi hozzá. A bejegyzés így zárja Molnár Áron, szintén Király Nórának intézve szavait: „Soha többet ne lássunk a politikában. Ez a legkevesebb, amit tehetsz.”
Molnár Áron színész, aktivista Király Nóra bocsánatkérő posztjárareagált, amelyet a legdurvább „comming out”-nak nevezett. Állítása szerint Király Nóra, a Fidesz csepeli bukott polgármesterjelöltje és az áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos egy nyilvános bejegyzésben kért bocsánatot a gyűlöletkampányokért, miközben azt bizonygatta, hogy nem tudott tenni ellenük.
Molnár Áron rámutat: „Király Nóra bocsánatkérő posztját ezren lájkolták és 68-an osztották meg.” Ezt követően Molnár Áron egy kérdést intéz a politikushoz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
