Népszámlálás: Először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon
2011-hez képest egymillió hívőt veszített a római katolikus egyház, a reformátusok közel 300 ezret, ami at jelenti, hogy először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon, írja a Válasz Online a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adatai alapján.
A tavalyi népszámlálás során sokkal többen nem válaszoltak a vallási, felekezeti hovatartozást firtató kérdésre, mint 2011-ben. Összességében 12 százalékkal kevesebben vallották magukat valamelyik vallási közösséghez tartozónak, mint legutóbb: a 2011-es 55 százalékhoz képest most csak 43 százalék volt ezek aránya. Ez pedig a cikk szerzője, Máté-Tóth András valláskutató szerint azt jelenti, hogy először kerültek többségbe Magyarországon azok, akik nem tartják vallásosnak magukat.
2011-ben még 3,9 millió ember jelölte magát a római katolikus egyházhoz tartozónak, 2022-ben azonban már csak 2,6 millió. A református egyház taglétszáma a 2011-es 1,2 millióról 928 ezerre esett. Egyedül a Hit Gyülekezete tudott növekedést produkálni: ők már a 20 ezer fő fölötti sávba kerültek.
Az egyházhoz nem tartozók számának alakulása és a két nagy történelmi egyház visszaesése nem tér el a környező országok trendjétől. Nálunk ennek súlya azért nagyobb, mert Magyarország 1992-ben még a térség második legvallásosabb országának látszott a népszámlálási adatok alapján Horvátország után, megelőzve Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot. A lap öt országra vonatkozó összehasonlításából kiderült, hogy 2001-re viszont már olyan jelentős volt a visszaesés, hogy csak a cseheknél vallották magukat kevesebben valamelyik egyház tagjának, mint nálunk.
A valláskutató megjegyzi, hogy mindez a kormány bőkezű támogatásai ellenére történt. Az állam 2013-tól kötelezővé tette az iskolai hit- és erkölcstan oktatását, 2002 és 2019 között megduplázta az egyházi fenntartású gimnáziumok, és négyszeresére növelte általános iskolák számát. Óriási összegek jelentek meg az ingatlanok renoválásától kezdve a zöldmezős beruházásokig, és a szociális ellátásban is hatványozottan megnövekedett az egyházak fenntartói szerepe.
Máté-Tóth András valláskutató szerint „a mostani népszámlálási adatokat politikai szempontból tehát úgy is lehet értékelni, hogy kár volt a nagy támogatásokért, mert nemhogy nem hoztak látható növekedést az egyházak és a többi vallási közösség tagságában, de még a csökkenést sem tudták megállítani”.
