Népirtással vádolták meg és feljelentették Boldogkői Zsolt biológus professzort
A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát már többször is megfenyegették korábban a koronavírus elleni vakcinák kapcsán.
Többen is megfenyegették már Boldogkői Zsolt biológus professzort, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát. Szombaton a Facebook-oldalán osztott meg egy posztot, amelyben leírta, hogy egy férfi fel is jelentette ő, amiért nem tett eleget a fenyegetéseinek.
Boldogkői Zsolt posztja szerint a férfi azt állítja, 966 ember halt meg az mRNS vakcinázás következtében az USA-ban, és követeli, hogy a biológus professzor mondja el az embereknek az igazságot vagy feljelenti népirtásért.
"A következő levelében csatolta a feljelentésére adott rendőrségi választ, hogy iktatták és igen magas szintre továbbították azt (a konkrét levelet nem oszthatom meg). Sokan fenyegettek - Hány ilyen feljelentés csücsülhet a rendőrségen vajon?" - fogalmazott a posztban Boldogkői Zsolt, aki azt is hozzátette: már nemzetközi szinten is feljelentésekre buzdítanak.
A biológus professzor a Magyar Hangnak azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy feljelentették, mert már korábban is fenyegetőztek ezzel. Egy blogon például az „egészségügyi önrendelkezési jog megsértésének bűncselekményére való felbujtással” vádolták, azonban nem tud arról, hogy valaki komolyan vette volna azt a feljelentésre buzdítást.
Többen is megfenyegették már Boldogkői Zsolt biológus professzort, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát. Szombaton a Facebook-oldalán osztott meg egy posztot, amelyben leírta, hogy egy férfi fel is jelentette ő, amiért nem tett eleget a fenyegetéseinek.
Boldogkői Zsolt posztja szerint a férfi azt állítja, 966 ember halt meg az mRNS vakcinázás következtében az USA-ban, és követeli, hogy a biológus professzor mondja el az embereknek az igazságot vagy feljelenti népirtásért.
"A következő levelében csatolta a feljelentésére adott rendőrségi választ, hogy iktatták és igen magas szintre továbbították azt (a konkrét levelet nem oszthatom meg). Sokan fenyegettek - Hány ilyen feljelentés csücsülhet a rendőrségen vajon?" - fogalmazott a posztban Boldogkői Zsolt, aki azt is hozzátette: már nemzetközi szinten is feljelentésekre buzdítanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy
a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.
Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.
Bejelentették:
„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.
A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki vagyunk rekesztve” – Drámai helyzetbe kerültek az izlandi magyar szavazók
Az Izlandon élő magyar állampolgárok egy része még nem kapta meg a levélszavazási csomagját. A postai késések miatt veszélybe került, hogy voksaik a törvényi határidőre beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodához.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Egy Izlandon élő, a neve elhallgatását kérő olvasó a kialakult helyzetről azt mondta: „
Az a véleményem, hogy ki vagyunk rekesztve a szavazati jogunk gyakorlásából, illetve függünk a rendszer bürokráciájától.
Ugyanolyan jogunk kellene hogy legyen a szavazatok időben való leadásához, mint az összes többi állampolgárnak”.
Mindeközben országszerte rekordokat dönt a külföldön leadott szavazatok száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 90 ezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra, a levélszavazásra jogosultak száma pedig meghaladja a 471 ezret.
Az első levélszavazatok március végén már be is érkeztek Budapestre.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a rendszer felkészült a lebonyolításra, és nem számítanak fennakadásra. A hivatalos tájékoztatás szerint a levélszavazatokat postán, bármely magyar külképviseleten a megadott időszakban, illetve Magyarországon a szavazás napján este 7 óráig lehet leadni. Civil jogvédők és politikai elemzők ugyanakkor korábban többször felhívták a figyelmet a levélszavazás rendszerének igazságtalanságaira, például arra, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánék minisztériuma elismerte, hogy lehallgatták egy üzletembert, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz
A párt egy, a körükhöz köthető üzletember titkosszolgálati lehallgatására reagált a súlyos váddal. A kormány szerint az ügy egy balatonfűzfői lőporgyár megvásárlásáról és ukrán fegyverszállításról szólt.
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
A kormány szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok tavaly júliusban szereztek tudomást arról, hogy egy üzleti kör a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlását készítette elő. A közlemény szerint a vételhez Ukrajna adott volna hitelt, a gyárban előállított lőport pedig Ukrajnába akarták szállítani.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak 2024 júliusában keletkeztek információi arra vonatkozóan, hogy egy férfi és több, a haditechnikai szektorban ismert szereplő, aktív üzleti lobbitevékenységet folytattak a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlása érdekében. Az üzem értékesítése kapcsán egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével. Céljuk az volt, hogy az így gyártott lőport Ukrajnába szállítsák” – áll a kabinetiroda közleményében. Hozzáteszik, a szolgálatok nem politikai alapon járnak el, és minden esetben fellépnek, ha Magyarországról fegyverszállításra irányuló tevékenységet észlelnek.
A 444 szerint a nekik eljuttatott dokumentumokban a lehallgatásokról készült összefoglalók szinte kizárólag a megfigyelt üzletember Tisza Párthoz köthető politikai és gazdasági kapcsolatairól szóltak. A Tisza Párt a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásával vádolta meg a kormányt.
Közleményükben azt írták: „Az, hogy a kormányzásra készülő TISZA egyébként mentelmi joggal rendelkező elnökére dolgoznak a magyar titkosszolgálatok és jelentéseket írnak Magyar Péter tevékenységéről és esetleges találkozóiról, az a rendszerváltás utáni talán legsúlyosabb politikai bűncselekmény-sorozat része. Beleillik abba a sorba, hogy Orbán Viktorék a titkosszolgálatokat felhasználva akarták tönkretenni a legerősebb magyar pártot.”
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem vicc: Trump tényleg újranyitná az Alcatrazt, 152 millió dollárt kér rá
A Fehér Ház forrást kért a San Franciscó-i Alcatraz börtön újranyitására. A projekt teljes költsége a becslések szerint elérheti a 2 milliárd dollárt is.
Donald Trump tavalyi javaslata nyomán a Fehér Ház pénteken 152 millió dollárt kért, hogy a San Franciscó-i öböl ikonikus turistalátványossága, az egykori Alcatraz börtön, ismét működő büntetés-végrehajtási intézménnyé válhasson. A tétel a 2027-es pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatban szerepel, amelyről ma reggelre a nemzetközi sajtó is beszámolt – írta a Los Angeles Times. A dokumentum szerint az összeg a sziget újjáépítésének első éves költségeit fedezné, a cél pedig egy „korszerű, nagy biztonságú büntetés-végrehajtási intézmény” létrehozása. A Szövetségi Börtönügyi Hivatal egyelőre nem közölt részletes terveket a projektről.
A költségvetési tervezet a kormányzat azon szándékát tükrözi, hogy megerősítse Amerika börtöneinek biztonságát. Donald Trump még tavaly a közösségi médiában jelentette be, hogy utasította a Börtönügyi Hivatalt és az Igazságügyi Minisztériumot az Alcatraz jelentős bővítésére és újjáépítésére, hogy ott helyezzék el Amerika legveszélyesebb bűnözőit.
A tervet a demokraták hevesen bírálják.
Nancy Pelosi, San Francisco képviselője szerint a projekt „egy abszurd és költséges javaslat, amely ahelyett, hogy megoldaná a büntetés-végrehajtási rendszerünk valós problémáit, csak a múltat idéző szimbolikát szolgálja”.
Hozzátette, hogy mindent megtesz a terv megakadályozására. Más kritikusok szerint a kormányzatnak inkább a már meglévő, leromlott állapotú börtönök felújítására kellene költenie.
A 152 millió dollár csak az első évre szól, a teljes projekt költsége becslések szerint elérheti a 2 milliárd dollárt is.
Az Alcatrazt eredetileg éppen a rendkívül magas fenntartási költségek miatt zárták be, mivel működtetése háromszor annyiba került, mint bármely más szövetségi börtöné. A sziget jelenleg népszerű turisztikai célpont, évente több mint egymillió látogatót vonz, így az újranyitás jelentős bevételkiesést is okozna.
A projekt megvalósítása előtt komoly jogi és intézményi akadályok is állnak. Az Alcatraz jelenleg a Golden Gate Nemzeti Rekreációs Terület része, és a Nemzeti Park Szolgálat felügyelete alatt áll. Státuszának megváltoztatásához és a börtönfunkció visszaállításához komplex jogszabályi módosításokra és a kongresszus jóváhagyására lenne szükség.
Az Alcatraz 1934-ben nyílt meg, és Amerika legszigorúbb börtöneként tartották számon, ahonnan a jeges víz és az erős áramlatok miatt szinte lehetetlen volt megszökni.
Olyan hírhedt rabok töltötték itt büntetésüket, mint a chicagói gengszter, Al Capone. Az intézményt végül 1963. március 21-én zárták be. Ha a mostani terv átfut a törvényhozáson, a börtön több mint 60 év után ismét megnyílhat. A költségvetési javaslatról a következő hónapokban dönt a kongresszus.
Donald Trump tavalyi javaslata nyomán a Fehér Ház pénteken 152 millió dollárt kért, hogy a San Franciscó-i öböl ikonikus turistalátványossága, az egykori Alcatraz börtön, ismét működő büntetés-végrehajtási intézménnyé válhasson. A tétel a 2027-es pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatban szerepel, amelyről ma reggelre a nemzetközi sajtó is beszámolt – írta a Los Angeles Times. A dokumentum szerint az összeg a sziget újjáépítésének első éves költségeit fedezné, a cél pedig egy „korszerű, nagy biztonságú büntetés-végrehajtási intézmény” létrehozása. A Szövetségi Börtönügyi Hivatal egyelőre nem közölt részletes terveket a projektről.
A költségvetési tervezet a kormányzat azon szándékát tükrözi, hogy megerősítse Amerika börtöneinek biztonságát. Donald Trump még tavaly a közösségi médiában jelentette be, hogy utasította a Börtönügyi Hivatalt és az Igazságügyi Minisztériumot az Alcatraz jelentős bővítésére és újjáépítésére, hogy ott helyezzék el Amerika legveszélyesebb bűnözőit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
