Csökkent a terhességmegszakítások száma, de egy fontos mutató romlott is a szívhangrendelet bevezetése óta
Nem volt hatással a terhességmegszakítási helyzetképre a 2022 szeptemberében bevezetett szívhangrendelet, amelynek lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni az abortuszra jelentkező nőknek a magzat szívhangját – írja a Telex.
A lap szerint a rendelet okozati hatását nehéz konkrétan kimutatni a rendelkezésre álló adatokból, de az nem igaz, hogy a terhességmegszakítási helyzetképben mutatkozna javulás, amely a rendelethez köthető.
Ferenci Tamás biostatisztikus szerint az látható, hogy 2022 szeptembere óta a tendencia nem változott. Egy fontos mutató ugyanakkor romlott,
2022-ben 24,6 volt az arány, 2023-ban 24,8, 2024-ben pedig 26,1.
Ennek oka ugyanakkor nem az, hogy nőtt a terhességmegszakítások száma – az ugyanis csökkent –, hanem az, hogy a születések száma még annál is nagyobb mértékben esett vissza, így az arány az abortuszok javára változott.
Egy másik adatot is érdemes vizsgálni: az ezer szülőképes (15–49 éves) nőre jutó terhességmegszakítások számát. Ez a szám 2021–2022-ben 10,1-en stagnált, majd 2023-ban 9,9-re, 2024-ben pedig 9,6-ra csökkent. A csökkenés üteme azonban lassabb, mint a rendelet életbelépése előtt volt. A számok alapján látható, hogy a szívhangrendelet nem igazán befolyásolta az abortuszok számának alakulását. Csökkenő irányban semmiképpen sem, sőt bizonyos adatok még romlottak is a rendelet óta.