Nemhogy az orvost, néha még a rendelőt sem találták meg - ellenőrizték a háziorvosi ügyeleteket
Az esetek 39 százalékában a háziorvost nem is találták a rendelőjében. A rendelőn kívüli elérhetőséggel is gond volt, egyharmaduk ugyanis telefonon is elérhetetlennek bizonyult.
A Népszava írta meg, hogy csak részben volt hatásos a háziorvosok tavalyi ellenőrzése – legalábbis ez derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amit a lapnak küldtek el. A bejelentés nélkül érkező ellenőrök számos esetben nem találtak rendelést, sőt rendelőt sem. Az első ellenőrzés idején csak az alapellátók harmadánál nem bukkantak hiányosságokra.
A vizsgálatok elsősorban azon körzetekben zajlottak, amelyek orvosi vállalkozásainak egynél több bejelentett telephelye volt. Ezt követően 2023 márciusában soron kívül további 11 háziorvosi ellátást végző szolgáltatót is felkerestek az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban.
A lap szerint a későbbi utóellenőrzés idejére sem sikerült maradéktalanul kijavítani a korábban feltárt problémákat. Az újra vizsgált mintegy 1452 telephelyen, amit 401 háziorvosi szolgáltató működtetett, a rendelők 12 százaléka továbbra sem volt megtalálható, és az ellenőrzés időpontjában hiába volt éppen betegfogadási idő, 39 százalékukban nem zajlott orvosi ellátás.
A Népszava emlékeztet rá, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár már tavaly létrehozta az „ellenőrzésfelügyeleti szolgálatot.”
Tavaly február-márciusban négy megyében – Baranya ,Tolna, Vas valamint Győr-Moson-Sopron - ellenőriztek 569 háziorvosi és az alapellátó fogorvosi szolgálatot.
A váratlanul érkező ellenőrök több hiányosságot találtak: így például számos esetben nem folyt rendelés a hatóságnak bejelentett időszakban, esetenként rendelő sem volt a működési engedélyben foglalt címen.
Az első vizsgálat tapasztalatai után a NEAK úgy döntött, hogy azoknál a három-négy telephelyet működtető szolgáltatóknál, amelyeknél súlyos hiányosságokat találtak, utóellenőrzést végez. Az utóellenőrzéssel még mindig 12 százaléknyi rendelőt nem találtak meg az orvosi ellátás helyéül megnevezett címen. Az ellenőrzés időpontjában pedig a szolgáltatók csaknem 40 százalékánál a rendelés idején nem volt ott az orvos.
Az ellenőrök azt is kifogásolták, hogy a teljes nyolcórás munkaidőre bejelentett szakdolgozók, csak a rendelési idő négy órájában tartózkodtak a munkahelyükön.
A Belügyminisztérium a lap kérdésére azt írta: az ellenőrzés nyomán a valóságban nem működő telephelyek működéséi engedélyét visszavonták.
A Népszava írta meg, hogy csak részben volt hatásos a háziorvosok tavalyi ellenőrzése – legalábbis ez derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amit a lapnak küldtek el. A bejelentés nélkül érkező ellenőrök számos esetben nem találtak rendelést, sőt rendelőt sem. Az első ellenőrzés idején csak az alapellátók harmadánál nem bukkantak hiányosságokra.
A vizsgálatok elsősorban azon körzetekben zajlottak, amelyek orvosi vállalkozásainak egynél több bejelentett telephelye volt. Ezt követően 2023 márciusában soron kívül további 11 háziorvosi ellátást végző szolgáltatót is felkerestek az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban.
A lap szerint a későbbi utóellenőrzés idejére sem sikerült maradéktalanul kijavítani a korábban feltárt problémákat. Az újra vizsgált mintegy 1452 telephelyen, amit 401 háziorvosi szolgáltató működtetett, a rendelők 12 százaléka továbbra sem volt megtalálható, és az ellenőrzés időpontjában hiába volt éppen betegfogadási idő, 39 százalékukban nem zajlott orvosi ellátás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így
a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.
A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:
• Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.
• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.
• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.
• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval
• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.
• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.
• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint
• Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.
• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.
• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.
• Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.
Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.
Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.
A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.
Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így
a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.
A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a válogatott vereségéről: Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, ez mindig fájni fog
A miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján és egy Facebookon közzétett videóban is elmondta, mit gondol az írek ellen elvesztett vb-selejtező mérkőzésről. A kormányfő szerint az életben vannak igazságtalan dolgok, ez is ilyen volt.
Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.
„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”
– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.
Később aztán Orbán Facebook-oldalán megjelent egy videó, amely még reggel készülhetett. Ebben az asztalánál ülő kormányfőtől azt kérdezik, a gyász hányadik fázisában van.
„Nem múlik ez el, ez bekerült a történelembe. Ez most már így marad, mindig fájni fog. Az élet maga nem igazságtalan, de vannak benne igazságtalan dolgok. Tegnap ez ilyen volt”
– osztotta meg gondolatait Orbán Viktor.
A bejegyzéshez pedig azt írta: „Fel kell állni és menni tovább. Hajrá, magyarok!”
Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.
„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”
– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nehéz hétfőnek néz elébe: Keserű kávé és egy álommal kevesebb
A miniszterelnök reagált a fájdalmas véget érő magyar-ír vb-selejtezőre. Ugyanakkor gratulált egy elismerésre méltó sporteredményhez, és biztatóan üzent a magyar kisvállalkozóknak.
A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:
„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”
– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.
Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.
A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.
„De hiába fáj az ember szíve, hiába érzi igazságtalannak a sorsát, önsajnálatból nem lehet megélni. Meló van. Hamarosan érkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magyar kisvállalkozóknak ma garantáltan jó napja lesz”
– zárta posztját Orbán Viktor.
Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.
A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:
„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”
– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
133 milliárddal támogatja a gödi Samsung-gyár bővítését az Orbán-kormány, de egyetlen új munkahelyet se ígértek
A gigantikus, 955 milliárdos bővítésről szóló szerződést még októberben írták alá. A cég ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintnyi állami pénzt kapott egyedi kormánydöntésekkel.
Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.
A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.
A Samsung SDI ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintot kapott egyedi kormánydöntéseken keresztül.
Ezen felül az állam több tízmilliárd forintot költött a gyár működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, például a víziközmű-hálózat kiépítésére. A mostani fejlesztés hátterében a Hyundai-jal kötött megállapodás állhat, melynek értelmében a gödi üzem 2026-tól hét éven át gyárt majd akkumulátorokat az autógyártónak.
A Samsung 2017-ben nyitotta meg első gödi üzemét, amit 2019 után egy annál jóval nagyobb gyáregység követett. Ennek a második gyárnak a bővítése 2024 elején indult, és vélhetően a most aláírt szerződés is ehhez a projekthez kapcsolódik. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban egy olyan fotót tett közzé, amelyen a jelenlegi fejlesztések mellett egy „Future” feliratú, lehetséges jövőbeli bővítés terve is szerepelt. A vállalat a magyarországi beruházást részben egy 2025 tavaszi részvénykibocsátásból származó tőkéből finanszírozza.
A gödi gyár működése körül több vitás ügy is kirobbant. Idén októberben a Budapest Környéki Törvényszék eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az üzem környezethasználati engedélyét. Szijjártó Péter a döntést „adminisztratív, eljárási ok”-kal magyarázta. Ezzel szemben 2023-ban az Európai Bizottság egy 89,6 millió eurós magyar állami támogatást jóváhagyott a gyár egy korábbi bővítéséhez, amihez akkor 1200 új munkahely létrehozása is társult.
Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.
A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
