Németh Balázs beleszállt Ruszin-Szendibe, majd tagadta, hogy idén volt Pride Budapesten

„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.

– szögezte le Sándor Fegyir.

A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”

A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.

Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.

A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.

A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.

A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.

A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.

Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy

A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.

A miniszterelnök szerint Európa előtt két út áll – írta a hvg.hu. „Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat”, akik Orbán szerint az elmúlt három és fél évben „egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét”. Figyelmeztetett: „Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politicónak úgy reagált, Magyarországon kívül a 26 másik tagállam „ismételten egyértelműen kinyilvánította Ukrajna iránti támogatását”.

A 28 pontból álló javaslatcsomag, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott dolgozott ki, előírná, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a donbászi területeket, beleértve olyan részeket is, amelyeket az orosz hadsereg még el sem foglalt. A terv emellett demilitarizált ütközőzónát hozna létre, és a felére csökkentené az ukrán haderő létszámát. Cserébe Washington 50 százalékos részesedést kapna az ország újjáépítéséből származó nyereségből, és fokozatosan enyhítenék az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump amerikai elnök a hálaadás napját, november 27-ét jelölte meg határidőként Kijevnek a válaszadásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, kész a „konstruktív, őszinte és gyors munkára” az amerikai féllel, ugyanakkor a helyzetet „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” nevezte. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, az amerikai béketerv „alapja lehet” a megállapodásnak, és kilátásba helyezte, hogy ha Kijev elutasítja, Oroszország folytatja az előrenyomulást. A vita éppen akkor élesedik ki, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról egyeztet, hogy az EU milyen formában finanszírozza tovább Ukrajnát a következő években. A becsült igény 2026–2027-re elérheti a 135 milliárd eurót.

Alig egy nappal a Sárkányok Kabul felett csütörtöki mozibemutatója után derült ki, hogy a film kommunikációjából megpróbálják kihagyni a forgatáson kulcsszerepet játszó katonai szakértőt, Pálinkás Szilvesztert. A századost azután szorították háttérbe, hogy nyáron bírálta a Honvédelmi Minisztérium vezetését és benyújtotta leszerelési kérelmét – írta meg a Telex.

A producer és a Honvédelmi Minisztérium (HM) ráadásul egymásnak ellentmondó magyarázatot adott a katonák filmbéli részvételére. Míg Lajos Tamás producer azt állította, a katonák parancsot teljesítenek, a HM Sajtóosztálya szerint „a katonák önkéntesen, jelentkezés alapján vettek részt” a filmben, és civil szerződést kötöttek velük. A minisztérium kommunikációjában és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Facebook-posztjában már két másik katonai szakértő, dr. Bali Tamás dandártábornok és Simon Péter ezredes szerepel, Pálinkás nevét nem említik. Információk szerint egyikük sem vett részt a forgatáson.

Pálinkás Szilveszter állítása szerint nem parancsra, hanem a Sárkányok Produkció Kft.-vel kötött civil szerződés alapján dolgozott a filmen, a stáblistán pedig az alkotók csak színészként tüntették fel. A százados elmondta:

Ehhez képest Lajos Tamás producer májusban még kiemelte a katona szerepét. „A szereplők kiválasztásában szerepet játszott a fizikai állóképesség, ehhez komoly segítséget nyújtott szakmai konzulensünk, Pálinkás Szilveszter főhadnagy” – nyilatkozta akkor. Mostani álláspontja szerint azonban a HM döntött a kommunikációs váltásról.

– fogalmazott.

A Honvédelmi Minisztérium azzal indokolta a váltást, hogy Bali Tamás és Simon Péter szolgáltak Afganisztánban, ellentétben Pálinkással, ezért „szakmailag mindkettőjüket hitelesebb megszólalónak tekintjük”. A minisztérium szerint Pálinkás alacsonyabb rendfokozata tette lehetővé, hogy a forgatáson folyamatosan jelen legyen, és tanácsokat adjon „az alaki mozgásokhoz, öltözködési és koordinált katonai csapatmozgásokhoz”.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben csatlakozott a honvédséghez, szolgált Szolnokon, elvégezte a brit királyi katonai akadémiát Sandhurstben, majd az Egyesült Államokban képezte tovább magát. Később a Honvédelmi Minisztériumba került, ahol közvetlen parancsnoka Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter lett. Nyáron nyújtotta be leszerelési kérelmét, amit a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva elutasítottak. „Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam” – mondta akkor a Telexnek.

A Sárkányok Kabul felett című film közel 5,8 milliárd forintos költségvetésből készült, nagyrészt közpénzből, az MTVA, a Nemzeti Filmintézet és a kormány támogatásával. A produkciót egy másik ügy is beárnyékolja: a forgatásról eltűnt két érzékeny haditechnikai eszköz a honvédség újdörögdi bázisáról. Az ügyben a Tapolcai Rendőrkapitányság lopás gyanúja miatt nyomoz.