HÍREK
A Rovatból

Nemcsak bérben hatalmasak a különbségek, hanem hitelben is a magyar megyék között

Egy átlagos fővárosi bérből élő közel 10 millió forinttal több lakáshitelhez és kétszer annyi személyi kölcsönhöz juthat hozzá, mint egy szabolcsi igénylő.


A régiók közötti bérszakadék a hiteligénylési esélyeket is jelentősen befolyásolja, amit tovább fokoz, hogy a magasabb jövedelműek több kedvezményhez juthatnak hozzá – írja elemzésében a Bank360.

Az ország legszegényebb megyéjében a budapesti átlagos nettó bér 60 százalékát sem keresik meg a munkavállalók - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett Fókuszban a megyék kiadványból. Ezek szerint

2022 első három negyedévében eszerint a legmagasabb jövedelemmel továbbra is a budapestiek számolhattak. A 400 ezer forintot az átlagos nettó bér egyedül itt haladja meg, 413 351 forintra jön ki a pontos összeg, ami az előző év azonos időszakához képest közel 18 százalékos emelkedés.

Ehhez képest még a második helyezett Győr-Moson-Sopron megye is közel 70 ezer forintos lemaradásban van, itt 346 190 ezer forint volt a nettó átlag. Itt ráadásul az emelkedés mértéke is alacsonyabb volt, 15 százalék.

A legalacsonyabb átlagos bérből továbbra is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknek kellett gazdálkodni, ez az összeg 238 420 forint.

Egy évvel ezelőtt itt még a nettó 200 ezer forintot sem érte el az átlagos bér. Nem sokkal előzték meg a szabolcsiakat a Békés megyeiek sem, nekik mindössze 10 ezer forinttal volt magasabb az átlagos nettó jövedelmük, közel 250 ezer forint. Mellettük az alacsonyabb jövedelműek közé tartoznak még a nógrádi (261 875 forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkavállalók is (264 834 forint), vagyis a négy legszegényebb megye a keleti országrészről került ki.

A hitelfelvételi esélyeket rontja az alacsony jövedelem

A régiók közötti bérszakadék a hiteligénylésre is jelentős hatást gyakorol, a nettó jövedelem igazolása ugyanis az egyik alapvető feltétele a hiteligénylésnek, legyen szó bármilyen kölcsönről.

A bankok a jövedelmet két szempontból is vizsgálják:

• eléri-e az igazolt nettó jövedelem a bank által minimumként meghatározott összeget,

• mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelem a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó szabályok alapján.

Az első pont már önmagában jelentős szűrő, a bankok ugyanis az elvárt minimum jövedelmet régiótól függetlenül határozzák meg. Ez eltérhet az egyes hitelintézeteknél: van, ahol a mindenkori minimálbérhez kötik az összeget, máskor pedig egy konkrét összeghez. Az elvárt minimumot tekintve, ami jelenleg 150 ezer forint körül van, még a szegényebb megyékben sem okoz gondot az átlagbérből élőknek az alapfeltétel teljesítése.

Vannak azonban olyan hitelajánlatok, amelyekhez magasabb jövedelemre van szükség, például azért, hogy kedvezőbb kamatot kínáljon a bank. Ezekhez általában legalább 300 ezer, több banknál pedig akár 400 ezer forintos jövedelmet várnak el. A különbség akár jelentős is lehet.

A Bank360 kalkulátora szerint a szabolcsi átlagbérrel, 238 ezer forinttal egy 5 millió forintos személyi kölcsön felvétele esetén, 84 hónapos futamidő mellett 17,43 százalékos thm-mel kapható hitelt, így a havi törlesztőrészlet éppen 100 ezer forint körül alakul.

Ha ugyanezt a kölcsönt a budapesti, 413 ezer forintos átlagos bérrel akarjuk felvenni, akkor a thm kedvezőbb, 14,29 százalék. Ennek megfelelően a törlesztőre is 8 ezer forinttal kevesebbet kell havonta fizetni, összességében pedig több mint 600 ezer forinttal lesz olcsóbb ugyanaz a kölcsön.

A felvehető hitelösszeg terén is jelentős a hátrány

A felvehető maximum hitelösszeg nemcsak a bankoktól függ, hanem a jövedelemarányos törlesztési mutatótól (jtm) is. E szerint a futamidő végéig fix kamatozású hiteleknél legfeljebb a havi nettó igazolt jövedelem 50 százalékát lehet törlesztésre fordítani. Ez a szabolcsi átlagbér esetén 119 210 forint, ami 84 hónapos futamidővel számolva legfeljebb 6 millió forint személyi kölcsön felvételét teszi lehetővé, 17,13 százalékos thm mellett. A kalkulátor szerint ekkora jövedelemmel ennél csak magasabb kamattal lehet csak hitelhez jutni, és a jtm szabályok miatt legfeljebb 5,5-5,9 millió forint személyi kölcsönt tudna felvenni egy Szabolcs megyei igénylő – derül ki a Bank360.hu számításaiból.

Egy átlagos nettó keresetű budapesti igénylő ehhez képest szintén 84 hónapos futamidő mellett akár 10 millió forint személyi kölcsönt is felvehet, hiszen a drágább személyi kölcsönök többségénél sem megy a törlesztő 200 ezer forint fölé. Emellett a magasabb nettó jövedelmű igénylő már azzal előnybe kerül az alacsonyabb jövedelműhöz képest, hogy megkapja a magasabb bér után járó kamatkedvezményeket. A legalacsonyabb thm, amit a magasabb jövedelemmel elérhető, 11,04 százalék.

Hasonló a helyzet a lakáshiteleknél is. Ha a futamidő végéig fix ajánlatok közül választunk, akkor 20 éves futamidővel számolva a 238 ezer forintos jövedelemmel legfeljebb 13 millió forint lakáshitelt lehet felvenni, 9,39 százalékos THM-mel, így a havi törlesztőrészlet 117 647 forint. A budapesti 413 ezer forintos jövedelemmel viszont ennél közel 10 millió forinttal több, akár 22,5 millió forint lakáshitelt is fel lehet venni, szintén 9,39 százalékos THM-mel, úgy, hogy a havi törlesztőrészlet 203 619 forint.

A lakáshiteleknél árnyalja a képet, hogy az ingatlanárak között is jelentős különbségek vannak a különböző régiók között.

Míg Budapesten tavaly a harmadik negyedév végén 934 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig Szabolcs megyében ennek kevesebb mint a fele, 442 ezer forint. Eszerint az átlagos lakásárak és az átlagos jövedelem alapján felvehető hitelösszeg arányát nézve a fővárosiak valamivel nehezebb helyzetben vannak, mint a Szabolcs megyei ingatlanvásárlók, ha a lakóhelyükön akarnak vásárolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Állami pénzből vett nyuszimotorokat osztogatnak fideszes politikusok a bölcsődékben
Koncz Zsófia államtitkár országos programot hirdetett, de a játékokat helyben már a párt emberei adják át. A minisztérium egyelőre hallgat a program pontos költségeiről.


A Fidesz politikusai osztogatják országszerte azokat a nyuszimotorokat, amelyeket a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vásárolt állami pénzből a bölcsődéknek. Koncz Zsófia, a minisztérium családokért felelős államtitkára november elején jelentette be, hogy minden vidéki bölcsődébe juttatnak a játékmotorokból. Számos helyen viszont nem a minisztérium, hanem a Fidesz lehetséges helyi jelöltjei adják át a játékokat – írta a 444.hu.

A minisztérium által vásárolt játékokból például Kelei Zita, a Fidesz Somogy megyei 2-es választókerületének elnöke is vitt a helyi bölcsődéknek. Egy videóban maga mondta el:

„Koncz Zsófia államtitkárságáról kaptuk ezeket a nyuszimotorokat, amit a választókerületünknek a bölcsődéibe fogunk eljuttatni”.

Hasonlóan járt el Cseresnyés Péter, a Zala 3-as választókerület hivatalban lévő fideszes országgyűlési képviselője is. „A Kulturális Minisztériumtól kaptuk adományként. Koncz Zsófia államtitkár asszony küldte, és küldjük ki, visszük ki majd személyesen a bölcsődékbe” – közölte. A gyakorlat több más választókerületben is megfigyelhető, Komárom térségében Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Körmenden pedig V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos és országgyűlési képviselő adott át motorokat.

A kiosztások a KIM által szervezett Családbarát roadshow részeként zajlanak. A program hivatalos célja Koncz Zsófia államtitkár szerint, hogy „az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára”.

Az államtitkár szerint a kismotorok „szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait”. A kormányzat a programot egy szélesebb családpolitikai csomag részeként kommunikálja, amelynek eleme a munkahelyi bölcsődék létrehozására kiírt 1,3 milliárd forintos pályázat és a bölcsődei térítésidíj-támogatás meghosszabbítása is.

A 444.hu a politikusok szerepvállalását a jövő évi országgyűlési választások kampányával hozza összefüggésbe. A portál kérdéseket küldött a KIM-nek a program költségvetéséről, a beszerzés részleteiről és arról, milyen protokoll alapján adhatják át pártpolitikusok az állami pénzből vett eszközöket, de egyelőre nem kaptak választ. Az ügyben közérdekű adatigénylés is indult, amelyre a minisztériumnak november 25-ig kell válaszolnia. Bár a Fidesz hivatalosan még nem jelentette be, kiket indít az egyéni választókerületekben, a választókerületi elnökök jellemzően a párt jelöltjei szoktak lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda” – Magyar Péternek gyerekek adtak koncertet
A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.


Magyar Péter Sükösdre látogatott, ahol zenélni tanuló gyerekek egy rögtönzött kis koncerttel fogadták. A láthatóan meghatódott Tisza-vezér ez írta a videója mellé, amit az eseményről posztolt:

"Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda. Köszönjük Nébl Zsoltnak és a srácoknak!"

A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.

A kommentek is elismerik a zenetanár munkásságát:

"Miért ne lehetne az egész országban ekkora szeretet mindenhol? ❤️"

"Gyermekjogok Világnapja - ❤️ Mert a Csoda ott kezdődik, ahol az apró szemek is mosolyognak."

"Hat ez tenyleg csoda!!!milyen keves is eleg az őszinte örömhöz. Elimeres, hogy ezeket a gyerekeket nem hagyja elkallódni."

"Ilyen, amikor a tanár szívvel tanít, az eszköze a hangszer, a tananyag a szeretet.... "

"A könnyem kicsordult az egyszerű, de őszinte lélekből jövő szavak hallatán! "

"Zsolt munkássága is mutatja, hogy az igazi hősök köztünk járnak!❤️??"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Majdnem megverték a lengyel nagykövetet Szentpéterváron, testőrök mentették meg
A lengyel külügyminisztérium szerint „az utóbbi évek legsúlyosabb” ilyen incidense történt, és Varsó tiltakozást adott át az orosz félnek. Moszkva erre annyit reagált, hogy elismeri, ilyen helyzetnek nem lett volna szabad kialakulnia.


„A rendőrséget kell hívni” – mondta Krzysztof Krajewski, Lengyelország moszkvai nagykövete, miközben egy agresszív csoport lökdöste Szentpéterváron. „Hívd ki magadra a rendőrséget!” – vágta rá válaszul az egyik támadó. A lengyel külügyminisztérium szerint „az utóbbi évek legsúlyosabb” ilyen incidense történt, és Varsó tiltakozást adott át az orosz félnek. Moszkva erre annyit reagált, hogy elismeri, ilyen helyzetnek nem lett volna szabad kialakulnia. „Válaszként azt mondták nekünk, hogy az efféle helyzeteknek ‘nem szabadna előfordulniuk’” – közölte Maciej Wewiór, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.

Múlt vasárnap Szentpéterváron lengyel- és ukránellenes, orosz aktivisták megtámadták Lengyelország moszkvai nagykövetét, Krzysztof Krajewskit – írta a 444.hu. A diplomata a helyi lengyel közösséggel ünnepelte a Lengyel Függetlenség Napját, és Jarosław Strycharski konzul társaságában gyalog indult a Szent Katalin-bazilikába, amikor egy körülbelül tízfős csoport vette körül őket.

A támadók Lengyelország- és Ukrajna-ellenes transzparensekkel vonultak fel, és megpróbálták megütni a nagykövetet, amit a testőrség akadályozott meg.

Az orosz regionális tévécsatornák a dulakodásról készült felvételeket „meleg fogadtatásként” mutatták be, a résztvevőket pedig „társadalmi aktivistákként” és „aggódó állampolgárokként” írták le. A riportok a lengyel testőrök „agresszív” és „nagyon is beszédes” fellépését hangsúlyozták, miközben a fizikai támadás tényét elhallgatták. A helyszíni felvételeken a támadók azt kiabálták: „Gyerekek halnak meg a pénzetek miatt.” Egy „Vadim” néven azonosított résztvevő a kamerának azt mondta: „Most a lengyel fegyvereket és rakétákat gyerekek ellen használják.”

Krajewski nagykövet szerint a mostani eset egyáltalán nem egyedi, és egy előre megszervezett akció volt.

„Újabb ellenséges cselekmény történt velem és a külképviselet személyzetével szemben… a Nyevszkij sugárúton egy úgynevezett aktivistacsoport… előbb szóban támadott, majd megpróbáltak fizikailag is, amit az őrség megakadályozott”

– nyilatkozta a diplomata. Elmondása szerint Moszkván kívüli útjai során rendszeresen provokálják hasonló csoportok. „Ezek úgynevezett ‘ügyeletes aktivisták’, akik azt állítják, hogy a szerintük veszélyeztetett Oroszországi Föderációt védik.” A szentpétervári incidensről hozzátette: „Ez nagyon, nagyon vulgáris volt. Semmilyen kánonba nem illik bele.” A nagykövet szerint csak a biztonságiak fellépésének köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj. „Hála a nagykövetség személyzetének professzionalizmusának, fizikai támadásra nem került sor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemondta, miért kell neki a kétharmad: Hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni
Magyar Péter a kalocsai fórumán nyíltan arról beszélt, hogy a 2026-os választásokon kétharmados többségre törekszik a Tisza Párt, mert az megkönnyítené a kormányzást és a NER lebontását. Kijelentette, mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak 2026-ban.


„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.

A pártelnök bejelentette, hogy fél nap leforgása alatt több mint tízezren regisztráltak a Tisza Párt előválasztásának második fordulójára, és már több mint harmincezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, hogy minden választókörben jelen legyenek.

A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.

A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:

„A legerősebb politikai közösség a Tisza Párt. Ezt a választást meg fogjuk nyerni, nem kicsit, nagyon: a cél a kétharmad. Aki nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz.”

Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”

A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”

Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk