Újabb, Oroszországgal szembeni európai uniós szankciókról született megállapodás, amely alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról szól és nem tartalmaz semmilyen korlátozást az energiahordozók szállítását illetően - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.
A külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében arról beszélt, hogy az ukrajnai háborús cselekmények fokozódásának tükrében már nem túlzás kimondani, hogy „félrekalkuláció történt” az európai válaszok meghozatala során, és a mostani intézkedések is az eddigi megközelítésen alapulnak.
Szijjártó Péter azt is kifejtette: bár a kormány úgy véli, hogy elsősorban a békére kellene törekedni,
nem bojkottálták a politikai megállapodást, nem törték meg a közösség egységét,
így már a nap folyamán megkezdődik a részletek kidolgozása.
A Gazprombank elleni szankciókat nem fogadták volna el
Szijjártó szerint alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról van szó, és még ennél is fontosabb, hogy mi nincs benne a csomagban, ugyanis az bizonyos tagállami törekvések ellenére sem rendelkezik az energiahordozók szállításának semmiféle korlátozásáról, például a Gazprombank szankcionálásáról.
„Mi nagyon erőteljesen jeleztük, hogy amennyiben a Gazprombank szankcionálása szerepelne a szankciós listán, akkor ahhoz Magyarország támogatását nem tudnánk adni, így a már a most elénk került szankciós javaslatban a Gazprombank nem szerepel, minthogy nem szerepel semmilyen korlátozás sem az energiahordozók szállítására.”
Kitért ennek kapcsán a földgázellátás elapadásával kapcsolatos nyugat-európai aggodalomra, amelyet furcsának nevezett, miután korábban számos nyilatkozatot lehetett arról hallani, hogy a szóban forgó országok már megoldották a kérdést.
Szijjártó szerint Magyarország ellátása továbbra is biztos lábakon áll, a gáztárolók töltöttsége az éves fogyasztás 26,6 százalékán áll, jóval a 15 százalék alatti EU-s átlag fölött. Mint mondta,
folyamatos a betárolás, illetve keleti és nyugati irányban is kereskedelmi tárgyalások zajlanak mintegy 700 millió köbméter földgáz vásárlásáról
szigorítják az úgynevezett kettős felhasználású termékek kereskedelmét,
további korlátozásokat rendelnek el a közbeszerzésekre és a betétek elfogadására vonatkozóan,
valamint tilalmakat állapítanak meg egyéb, alapvetően számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.
Továbbá újabb negyvennyolc magánszemély és kilenc szervezet felkerül majd az EU szankciós listájára, köztük egy orosz miniszterelnök-helyettes, több tagköztársasági politikai vezető és a Szberbank. Utóbbi kapcsán a magyar kormány technikai javaslatot tett a későbbi hatályba lépésre annak érdekében, hogy a pénzintézet teljes mértékben kártalaníthassa volt magyarországi ügyfeleit.
A miniszter tudatta, arról is döntés született az ülésen, hogy
az Európai Békekeret forrásaiból újabb 500 millió eurót csoportosítanak át az ukrajnai fegyverszállítmányok finanszírozására.
Kiemelte: a kormány ezt a döntést sem blokkolta, ugyanakkor nem is változtatja meg az álláspontját, és továbbra sem szállít fegyvereket, illetve nem engedélyezi a közvetlen fegyverszállításokat az ország területén keresztül.
"A béke az egyetlen megoldás a jelenlegi helyzetre, és a béke a megoldás minden olyan problémára, amelyet a háború okozott számunkra" - összegzett a külgazdasági és külgyminiszter.
Újabb, Oroszországgal szembeni európai uniós szankciókról született megállapodás, amely alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról szól és nem tartalmaz semmilyen korlátozást az energiahordozók szállítását illetően - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.
A külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében arról beszélt, hogy az ukrajnai háborús cselekmények fokozódásának tükrében már nem túlzás kimondani, hogy „félrekalkuláció történt” az európai válaszok meghozatala során, és a mostani intézkedések is az eddigi megközelítésen alapulnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap időközi választást tartottak Pilisvörösváron, melyen a Vörösvárért Közéleti Egyesület jelöltjei győzedelmeskedtek. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint
Preszl Gábor a 7-es választókerületben 107, míg Schellerné Mikulán Anetta a 8-as körzetben 146 szavazattal szerzett mandátumot. Ezzel az egyesület hatfős többségre tett szert a helyi képviselő-testületben.
Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert szeptember 11-én a Tegyünk Együtt Vörösvárért két képviselője, dr. Lehrer Anita és dr. Lovász Ernő lemondott. A VKE erősödése már egy korábbi, szeptemberi időközin is megmutatkozott, amikor a 3-as körzetet szintén a jelöltjük nyerte el. A mostani kettős győzelem egy olyan időszak végén történt, amelyet a polgármester mögött álló, Fidesz-közeli Egységben Vörösvárért Egyesület belső konfliktusai jellemeztek.
A lemondásokat mély ellentétek előzték meg. Fetter Ádám polgármester a távozókról úgy nyilatkozott, hogy „nem értették, mit jelent a képviselői megbízatás, azt nem a munka, hanem a pozíciók felől közelítették meg” – mondta a 24.hu-nak. A lemondó TEVÖ ezzel szemben súlyos vádakat fogalmazott meg a városvezetéssel szemben, indoklásuk szerint problémás volt többek között „a kétes hátterű tanácsadói szerződések megkötését, amelyek keretében a gyanú szerint közpénzek szolgáltak kampánycélokat, a túlárazott beszerzéseket, a szabadságok szabályellenes kezelését, valamint a családi kirándulások költségeinek áthárítását az önkormányzatra”.
Az eseményeknek országos politikai figyelmet adott, hogy Orbán Viktor egy korábbi, áprilisi látogatásán úgy fogalmazott: „Mindig úgy számoltam Vörösvárral, hogyha valami nagy marhaságot nem csinálunk, és a Jóisten nem veszi le rólunk a kezét, akkor ez egy olyan vidék, ahol nekünk nyerni kell” – idézte a 24.hu.
Vasárnap időközi választást tartottak Pilisvörösváron, melyen a Vörösvárért Közéleti Egyesület jelöltjei győzedelmeskedtek. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint
Preszl Gábor a 7-es választókerületben 107, míg Schellerné Mikulán Anetta a 8-as körzetben 146 szavazattal szerzett mandátumot. Ezzel az egyesület hatfős többségre tett szert a helyi képviselő-testületben.
Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert szeptember 11-én a Tegyünk Együtt Vörösvárért két képviselője, dr. Lehrer Anita és dr. Lovász Ernő lemondott. A VKE erősödése már egy korábbi, szeptemberi időközin is megmutatkozott, amikor a 3-as körzetet szintén a jelöltjük nyerte el. A mostani kettős győzelem egy olyan időszak végén történt, amelyet a polgármester mögött álló, Fidesz-közeli Egységben Vörösvárért Egyesület belső konfliktusai jellemeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Navracsics ugyanakkor készült Google-fotókkal próbálta bemutatni a dabronci fejlesztést
A független képviselő szerint a kommentelők buktatták le a minisztert egy árulkodó utánfutó miatt. Hadházy szerint Navracsics hülyének nézi a választóit.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában bírálta Navracsics Tibor minisztert, aki a képviselő szerint ugyanabban az időpontban készült Google utcafotókkal akarta bemutatni egy dabronci beruházás fejlődését.
Mint írja, a miniszter egy „előtte” feliratú fekete-fehér és egy „utána” feliratú színes képet tett közzé az EU-s pénzből megvalósult árokásásról.
A képviselő szerint a kommentelőknek feltűnt, hogy „a két kép ugyanakkor készülhetett, mert mindkettőn ott áll ugyanaz a fehér kisteherautó lehajtott oldalfallal és mögötte egy zsákokkal megrakott utánfutó.”
Hadházy Ákos azt állítja, a helyzet még ennél is durvább. „A két kép forrása a Google utcafotós szolgáltatása. Mindkét fotó 2021-ben készült, csak az egyik egy villanyoszloppal odébb... A megvalósult (?) fejlesztés viszont 2023-ban volt elvileg...” – írja a képviselő, majd felteszi a kérdést: „Vajon a miniszter feltalálta az időgépet? Ha nem, akkor csak egy kérdés marad: Navracsics teljesen meghülyült a leállított EU-s pénzcsapok miatt, vagy csak a választóit nézi hülyének?”
A képviselő a posztját azzal zárja, hogy szerinte Navracsics Tibor az egyik „leggerinctelenebb és legszánalmasabb fideszes”. Úgy véli, hiába intelligensebb és kulturáltabb a legtöbb párttársánál, és hiába elkötelezett Európa-párti atlantista, „éppen azért olyan vállalhatatlan, ahogyan kiszolgálja Orbán putyin-párti korruptokráciáját.”
A helyi sajtó korábban arról írt, hogy Dabroncon 2023-ban valóban megvalósult egy nagyrészt európai uniós és kormányzati támogatásból finanszírozott, mintegy 127 millió forintos csapadékvíz-elvezetési beruházás.
A két politikus között nem ez az első nyilvános vita: 2023 nyarán egy pusztamiskei zebraátadás miatt került sor köztük éles szóváltásra a közösségi médiában.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában bírálta Navracsics Tibor minisztert, aki a képviselő szerint ugyanabban az időpontban készült Google utcafotókkal akarta bemutatni egy dabronci beruházás fejlődését.
Mint írja, a miniszter egy „előtte” feliratú fekete-fehér és egy „utána” feliratú színes képet tett közzé az EU-s pénzből megvalósult árokásásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a TISZA-jelölt Gajdos László melletti petíciót
A TISZA Párt elnöke azt írta, Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy emberként állt a Nyíregyházi Állatpark igazgatója mellé. Magyar Péter szerint azért támadja a Fidesz a képviselőjelöltjüket, mert megmutatta, hogyan kell jól felhasználni a közpénzt.
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója melletti petíciót – számolt be róla Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke hétfő délelőtt egy a Facebook-oldalán.
Mint írta,
Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye „egy emberként állt a TISZA képviselőjelöltje mellé”, és állítása szerint az ország minden részéből sok ezer támogató üzenetet kapnak.
A politikus kiemeli, hogy Gajdos László 29 éve vezeti az állatkertet, amit háromszor választottak Európa legjobbjának.
Magyar Péter a posztban felteszi a kérdést, hogy miért támadja őt „ilyen aljas, gusztustalan módon Orbán Viktor és a Fidesz”. Szerinte ennek az az oka, hogy Gajdos megmutatta, „hogy 15 év alatt is lehet csodákat művelni az uniós pénzekből és a magyar adófizetők pénzének jó felhasználásával”.
„Gajdos László megmutatta, hogy milyen óriási eredményeket érhetett volna el az Orbán-kormány a közlekedés, az egészségügy, a nyugdíjak, vagy épp az oktatás területén, ha úgy dolgoznak, mint ő és nem ellopják a magyar emberek pénzét, mint Lázár, Rogán, vagy épp a maffiafőnök”
– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
A bejegyzést azzal zárja, hogy biztosítja Gajdos Lászlót a támogatásukról, és szerinte az állatpark munkatársai és látogatói is mellette állnak.
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter november 29-én Nyíregyházán jelentette be, hogy a TISZA Párt Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es választókerületben a 2026-os országgyűlési választáson. A helyi Fidesz még aznap lemondásra szólította fel az állatpark igazgatóját, arra hivatkozva, hogy az önkormányzati cég vezetőjeként az intézmény jelentős állami és kormányzati forrásokhoz jutott. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támogatás a magyar adófizetőktől érkezik, nem a kormányfőtől, majd a TISZA petíciót indított Gajdos mellett.
A választókerületben a Fidesz 2026-ban nem a korábbi képviselőt, Szabó Tündét, hanem Polgári Andrást, a megyei kormányhivatal főigazgatóját indítja. A TISZA Párt ebben a körzetben nem tartott előválasztást, a jelölt személyéről a párt elnöksége döntött.
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója melletti petíciót – számolt be róla Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke hétfő délelőtt egy a Facebook-oldalán.
Mint írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené
A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.
Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban
a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.
Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.
A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.
Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.
A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”
Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.
„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”
– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”
Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.
„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”
– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.
A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.
„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”
– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.
Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.
„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”
– vázolta a következményeket.
A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”
Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”
A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.
Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban
a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.
Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
