Nem tudja a Belügyminisztérium, mennyit lehet spórolni a hosszabb téli szünettel
Legalábbis a Népszava erre jutott a nekik küldött válaszból. Pedig a kormány pont a spórolás miatt döntött úgy, hogy hosszabb lesz az iskolai téli szünet, viszont elmarad az őszi.
A kormánynak egyelőre nincsenek pontos számításai arról, hogy a téli szünet meghosszabbítása mekkora megtakarítást jelenthet a köznevelési intézmények tekintetében – ezt szűrte le a Népszava a Belügyminisztérium (BM) lapnak küldött tájékoztatásából.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely, hogy hosszabb lesz az iskolai téli szünet, viszont elmarad az őszi. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta:
azért döntött így a kormány, mert így spórolnak az energiával.
A Magyar Közlönyben csütörtök este meg is jelent a rendelet, amelyből kiderül, hogyan változik a tanév.
A Népszava szerette volna megtudni a közoktatásért is felelős Belügyminisztériumtól (BM), hogy mennyit lehet spórolni ezzel az intézkedéssel. A tárca azonban mindössze annyit írt, hogy
„a tankerületi intézményekben az eltérő adottságokra, különböző típusú feladatokra tekintettel egyedileg készül fűtési terv, illetve számítás az energiafelhasználásra vonatkozóan”.
A Népszava szerint az is kérdés, mit tehetnek azok a kisgyermekes szülők, akiknek a hosszabb téli szünetben gondot okozhat gyermekeik felügyelete, mert dolgozniuk kell. Ezért arról is érdeklődtek a BM-nél, hogy lesznek-e tankerületenként ügyeletes iskolák a szünet alatt is.
Erre a tárca válaszában azt írta, hogy
„a téli szünet alatt eddig sem volt feladata az intézményeknek ügyeletet biztosítani, ilyen kötelezettségük most sem keletkezett az iskoláknak”.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak azt mondta, ha a köznevelési intézményekben tudnak is valamennyit spórolni a hosszabb szünettel, az ország gázfogyasztására nézve ez nem lehet nagy hatással, mert így majd a családoknak kell otthon többet fűteniük. „A kormány lényegében a családokkal fizetteti meg az iskolák bezárásával megtakarított rezsit” – fogalmazott Totyik Tamás.
A kormánynak egyelőre nincsenek pontos számításai arról, hogy a téli szünet meghosszabbítása mekkora megtakarítást jelenthet a köznevelési intézmények tekintetében – ezt szűrte le a Népszava a Belügyminisztérium (BM) lapnak küldött tájékoztatásából.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely, hogy hosszabb lesz az iskolai téli szünet, viszont elmarad az őszi. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely Orbán Viktor interjújáról: Látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja” - fogalmazott a főpolgármester.
„Miniszterelnök úr hosszú idő után újra beszélni volt kénytelen Budapestről,
látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret”
- reagált Orbán Viktor keddi, Rónai Egonnak adott interjújára Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.
„Hogy a főváros finanszírozza az államot, hogy Budapesttől a kormány többet vesz el, mint amennyi támogatást ad, azt nem én mondom, hanem a kormány legfőbb ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Hogy ez alkotmányellenes, azt se én mondom, hanem az Alkotmánybíróság. Hogy a kormányzati elvonásnak nemcsak a mértéke, hanem a módja is törvénytelen, azt meg a Kúria mondta ki” – fogalmazott a főpolgármester, majd hozzátette:
„az is a viszonylag közismert tényekhez tartozik, hogy Budapest nemcsak az ország leggazdagabb városa, ahogyan Miniszterelnök úr említeni méltóztatott, hanem a legnagyobb is, amely a legtöbb közszolgáltatást működteti, na, ebből hiányzik az öt év alatt húszszorosára emelt kormányzati sarc.”
Karácsony szerint
a miniszterelnök úgy kezeli az állami költségvetést, „mintha az a magánvagyona lenne”, a települések támogatását pedig „mintha az valamiféle kegy lenne tőle”.
A főpolgármester szerint a lényeg az, hogy
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”
Végül jelezte:
„Tárgyalni az alkotmányos és törvényes helyzet helyreállításáról köteles a kormány. Nem kegy, nem kérés, kötelesség. A szakszervezetek 168 órás gondolkodási ideje csütörtökön lejár. Ma én is, Gulyás Gergely miniszter is megkapta a meghívót a sztrájkbizottságtól a tárgyalásra. Én ott leszek”
Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor több mint 15 év után adott interjút az ATV-nek. A beszélgetés során a miniszterelnök a főváros pénzügyeiről azt mondta, Budapest már régen csődben van, de ha nem tudják megoldani a helyzetet, a kormány segít.
Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.
A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.
Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint
Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.
A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.
Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).
A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.
A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.
A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.
Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.
A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Suzuki Vagyonőr ellen. Azt mondták, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt szándékos közúti veszélyeztetés. Csak véletlenül jött nekem, mert véletlenül jobbra fordította a kormányt...” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult.
Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A Gulyáságyú Média ugyanakkor most arról írt, hogy a rendőrség most megszűntette a büntetőeljárást a férfi ellen.
„A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”. A rendőrség megállapította, hogy a vagyonőr magatartása más személy életének, testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére nem terjedt ki.
Az eljárás során a rendőrség igazságügyi műszaki szakértőt is kirendelt. „A szakértői vélemény megállapította, hogy a borulást eredményező ütközés a Suzuki személygépkocsi vezetőjének jobbra irányuló kormánymozdulatára vezethető vissza, ez okozta a járművek közötti oldaltávolság elfogyását” - írták a rendőrség határozatában.
Hadházy egy Facebook-posztban reagált minderre.
„Tulajdonképpen örülhetek, hiszen ennyi erővel mondhatták volna azt is, hogy én voltam a bűnös és én akartam felborítani őt...”
– fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki hozzátette: nem gondolta, hogy valódi jogi következménye lesz a dolognak, de azt sem, hogy „meg merik tenni, hogy még egy ejnye-bejnyét sem kapjon Orbán smasszere”.
„A határozat egészen elképesztő jogi nonszensz. Persze panaszolni fogjuk, de nem ez a fontos hiszen úgyis elutasítják. Hanem az, hogy ezzel a határozattal a hatalom legitimálta az ellenzéki politikusok elleni erőszakot
– írta Hadházy, aki végül azt is leírta, hogy az őszinte véleménye a következő: „a lónak a f.szát nem volt ez szándékos közlekedési veszélyeztetés”.
„A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Suzuki Vagyonőr ellen. Azt mondták, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt szándékos közúti veszélyeztetés. Csak véletlenül jött nekem, mert véletlenül jobbra fordította a kormányt...” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Baranyai vaddisznóban állapították meg az afrikai sertéspestis jelenlétét
A fertőzés emberre nem veszélyes, de a Nébih szerint kiemelten fontos, hogy a betegség ne tudjon átterjedni a házi sertésekre. Az ún. ASP-s esetek Horvátországból származhatnak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét erősítette meg Baranya vármegyében. A fertőzést egy eddig ASP-mentes területen, Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat – közölte a Nébih a honlapján kedden.
A tájékoztató szerint a fertőzött egyedet Baranya vármegyében, a horvátországi ASP-esetek miatt magas kockázatúvá minősített területen lőtték ki. A fertőzés az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Horvátország területéről.
Az eset megerősítését követően 15 vadgazdálkodási egység teljes területét „fertőzött terület” kockázati kategóriába sorolta át a hatóság, emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegye területén is új, magas kockázatú területek lettek kialakítva.
Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása, amihez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.
A Nébih kiemelte, az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állatok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.
A hatóság kéri az állattartókat, hogy amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét erősítette meg Baranya vármegyében. A fertőzést egy eddig ASP-mentes területen, Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat – közölte a Nébih a honlapján kedden.
A tájékoztató szerint a fertőzött egyedet Baranya vármegyében, a horvátországi ASP-esetek miatt magas kockázatúvá minősített területen lőtték ki. A fertőzés az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Horvátország területéről.
Az eset megerősítését követően 15 vadgazdálkodási egység teljes területét „fertőzött terület” kockázati kategóriába sorolta át a hatóság, emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegye területén is új, magas kockázatú területek lettek kialakítva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
