Nem mindegy, milyen gyógynövényeket adunk a csecsemőknek és kisgyerekeknek
Az alábbi cikkben azokat a szempontokat tekintjük át, amelyeket egy-egy gyógynövényalapú termék kiválasztásánál mérlegelni szükséges.
Az első és legfontosabb a biztonságosság…
Nem lehet egy-egy növényről vagy termékkategóriáról (pl. gyógyszer, étrend-kiegészítő) általánosságban kijelenteni, hogy biztonságos, hiszen a biztonságosság a terméktől és a fogyasztótól is függ.
Vannak növények, amelyeknek csak bizonyos részét (pl. levél, termés) használták a népi gyógyászatban vagy vizsgálták klinikai vizsgálatokban és a növény többi részére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Így tehát nem lehet az egész növényről általánosságban kijelenteni, hogy biztonságos.
Ugyanígy az egyes növényekből különböző kivonószerek, módszerek alkalmazásával készült, vagy éppen más-más eljárásokkal forgalomba hozott termékek is nagyon eltérőek lehetnek egymástól. A biztonságosságánál azonban nemcsak a termék jellemzőit, hanem a felhasználó sajátosságait (pl. életkor, állapotok, betegségek) is figyelembe kell venni. Fontos tehát, hogy mielőtt egy új, korábban még nem használt terméket először alkalmazna, kérje ki szakember (orvos, gyógyszerész) véleményét.
Foto av form PxHere
Mit tekintünk biztonságosnak?
Azokat a növények tartjuk biztonságosnak csecsemők, kisgyermekek és gyermekek számára, amelyekről már bebizonyosodott, hogy ártalmatlanok. Tehát nem azokat, amelyekről még nem derült ki, hogy ártanak. Az ártalmatlanság legmagasabb szintű bizonyítékait a humán klinikai vizsgálatok szolgáltatják.
Érthető módon azonban minél sérülékenyebb csoportról van szó (pl. csecsemők, kisgyermekek, várandósok), annál kevesebb ilyen vizsgálat áll rendelkezésre. Ebből kifolyólag például a csecsemőkorban használható növények köre meglehetősen szűk.
A kísérletes bizonyítékokon túl a tradicionális, régóta fennálló használat is megerősítheti a biztonságosságot. Itt azonban fontos tudni, hogy
a hagyományra csak az adott terület hagyományos népi gyógyászatban használt növények esetén lehet hivatkozni; egzotikus, más földrészekről származó növények esetén nem.
Az egyes népcsoportok enzimjei, szervezetükkel kapcsolatba kerülő anyagokra adott biológiai válaszaik eltérőek lehetnek egymástól, így előfordulhat, hogy egy növény biztonságos az egyik népcsoport számára, de veszélyes egy másiknak.
Sokan a mellékhatásoktól való félelmük miatt fordulnak gyógynövényekhez, nem igaz azonban, hogy a növények nem okoznak mellékhatásokat.
A régóta, hagyományosan használt gyógynövények mellékhatásai általában enyhék, azonban előfordulhatnak kifejezetten súlyos esetek is, nincsen mellékhatásmentes gyógynövény. A növények és a növényi eredetű anyagokat tartalmazó termékek nem feltétlen ártalmatlanok, főleg akkor nem, ha ellenőrizetlen minőségű termékről van szó.
Talán sokan nem tudják, de a növényekből is készülhet gyógyszer. A növényi gyógyszerek hatásosságát és biztonságosságát igazolhatja a hosszú időn keresztüli használat (hagyomány) vagy klinikai vizsgálatok is.
A gyógyszerek és az étrend-kiegészítők között röviden összefoglalva az a különbség, hogy a növényi eredetű gyógyszerek esetén a hatásosság, a biztonságosság és a minőség is garantált, az étrend-kiegészítőknél sok múlik a gyártón. Mivel sok növény gyógyszerként és étrend-kiegészítőként is forgalomba hozható, sokszor a gyártók a könnyebb, változatosabb lehetőségeket biztosító utat választva étrend-kiegészítőt készítenek.
Mindig tartsuk azonban szem előtt, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítésére szolgálnak, sem gyógyító, sem betegségmegelőző hatásuk nincs. Minél fiatalabb gyermekről, csecsemőről van szó, annál inkább érdemes kizárólag gyógyszereket használni, hiszen az ő fejlődésben lévő szervezetük sokkal kiszolgáltatottabb az egyes ártalmas hatásokkal szemben, mint a felnőtteké. Az étrend-kiegészítők minősége pedig leginkább a gyártó felelőssége, a hatóság nem engedélyezi és nem ellenőrzi rutinszerűen ezeket a termékeket. Amennyiben étrend-kiegészítőt választ, megbízható gyártó termékét, szakember ajánlása (a termékekhez értő orvos, gyógyszerész) alapján válassza ki, és azt lehetőség szerint gyógyszertárból szerezze be.
Mely növények nem javasolhatók?
Kisgyermekek és csecsemők számára nem ajánlhatók erős hatású anyagokat tartalmazó növények.
Azon növények, amelyek hatóanyagai átjutnak az anyatejbe, szoptatás alatt is kerülendők. Erős hatású anyagok közé tartoznak az alkaloidok (pl. koffein a kávéban, hánytatógyökér hatóanyagai), az illóolajok, valamint az erőteljes hashajtóhatású antranoidok, amelyek az aloe, a kutyabenge és a szenna hatóanyagai is.
Szoptatás esetén csak olyan növények használhatók, amelyek hatóanyagai nem jutnak át az anyatejbe, vagy ha át is jutnak, akkor biztosan nem ártanak (pl. kamilla, csipkebogyó). Az anya szoptatás alatt használhat például helyi hatást kiváltó növényeket, ide tartoznak a nyálkahártya bevonásával ható köhögéscsillapítók (pl. orvosi ziliz), valamint a fel nem szívódó rosttartalmú hashajtó növények (pl. útifűfajok). Amennyiben nem biztos egy növény alkalmazhatóságát illetően, mindig kérdezze meg gyermekorvosát vagy gyógyszerészét.
seeseehundhund képe a Pixabay -en.
Az ártalmatlannak hitt anyagok használata sokszor igen kockázatos lehet.
Az illóolajok közül a menta- és eukaliptuszolajat például tilos 4 éves kor alatt használni, mivel ezen illóolajok gégegörcsöt és légzésbénulást okozhatnak.
Növények gyakori problémákra
A csecsemőkori álmatlanság enyhítésére nem használhatók a felnőtteknél jól bevált növények (pl. macskagyökér, golgotavirág, komló). Az enyhe nyugtató hatással rendelkező növények közül az európai szabályozás alapján egyedül a kamillatea ajánlható 6 hónapos kortól.
A kólika enyhítésére is csak a kamilla javasolható biztonsággal. Korábban elterjedten használták az ánizs és az édeskömény termésekből nyert illóolajat, fényderült azonban az olajok egyik komponensének (esztragol) súlyosan mérgező hatására. A jelenlegi szabályozás szerint az édesköménytermés 4, az ánizstermés 12 éves kortól használható például teaként.
