ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Nem mindegy, hogy kinek nyitsz ajtót – csak óvatosan a csengetőkkel!

Nem szabad mindenkiről a legrosszabbat feltételezni, aki becsönget hozzád, de minden esetben legyél éber és elővigyázatos.


Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold, és nem maradsz le róla!
Kétségbeesett levelet kaptam egy olvasómtól, melyben a küszöbön álló személyek azonosításában kért segítséget. Szerencsére, vannak olyan praktikák, amiket szem előtt tartva nagyobb biztonsággal fülelhetjük le a hozzánk kopogtató csalókat. Nézzük először a levelet!

Kedves Házmestermedve!

Remélem tudsz nekem hasznos tanácsot adni. A minap bekopogtatott hozzám egy férfi, aki azt mondta, hogy radiátor cserével foglalkozik, mivel egyébként is tervben van a csere, beengedtem. Állítása szerint a közös képviselővel egyeztettek a kollégáival, és ha többen rendelnek, ebben a lakótömbben, akkor bizonyos díjakat el tudnak engedni. Ez tetszett nekem is.

Akkor kezdett gyanús lenni a „vendégem”, amikor megnézte a fürdőszobát és a konyhát és úgy adott konkrét árajánlatot az összes radiátor lecseréléséről, hogy nem beszéltünk arról, hogy pontosan milyen és mekkora radiátor kellene az egyes helyiségekben. Arra kért, hogy gyorsan döntsek arról, hogy szeretnék-e élni a lehetőséggel vagy nem, mert már többször jártak a mi lépcsőházunkban és eddig nem találtak itthon, de most már mennének a következő lépcsőházba. Itt már biztos voltam benne, hogy vaj van a fején, mert néhány hete itthon vagyok, és ha már jártak volna ebben a házban nagy valószínűséggel itthon találtak volna. Gyorsan elküldtem, és remegve csuktam be mögötte a bejárati ajtót.

A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet biztosan kiszűrni a csalókat, akik házról házra járnak? Félek, hogy egyszer az áldozatává válok egy ilyen szemfényvesztőnek, de a kedvezmény jól jött volna.

Előre is köszönöm a válaszodat.

Üdvözlettel: Egy aggódó olvasód

Sajnos, házaló csalók mindig voltak és jó eséllyel mindig leszek. Persze, hogy a pénz kicsalására mennek rá és általában a legvédtelenebbeket (idősek, kismamák, egyedül otthon levő fiatal gyerek) támadják. Ráadásul egyre leleményesebbek, és mindent megtesznek, hogy az átverésük hitelesnek hasson.

És az a borzasztó, hogy (levélírónk támadójával ellentétben) van, aki jól is csinálja! De van néhány trükk és módszer, amivel könnyebben kiszúrod a szélhámosokat. Most is hozhatsz egy málnaszörpöt (nekem is, köszi), mert ez hosszú lesz és nem is túl szórakoztató, de rakok be lazításként vicces képet! Deal? :)

Mivel kopognak be a leggyakrabban?

A helyes válasz a "szinte bármivel". Van, hogy rosszullétre hivatkozva kérnek segítséget a gyanútlan áldozatoktól és te is olvashattad a médiában, hogy volt, amikor azt hazudták, hogy a ház előtti járda javítására gyűjtenek, vagy a házhoz tartozó gépkocsiparkolókat akarják felújítani. És ez bizony - ne tagadjuk - jól hangzik!

Néhány tipikus árucikk és szolgáltatás, amivel házalni szoktak:

- nyílászáró-csereprogram

- redőny és szúnyogháló-felszerelés

- biztonsági zár csere

- biztosítási szolgáltatások

- szénmonoxidmérő

- gyapjú ágytakaró, késélező (ez már egyre ritkább)

- bajba jutott vagy beteg személynek gyűjtés (általában persze gyerekeknek)

- nagyon durva eset, amikor rendőrnek álcázzák magukat, azt tényleg nehéz kivédeni, ha épp egy teregetés és az esti vacsi megfőzése közben kopogtatnak és véletlenül sem gondolsz semmi senki rosszra.

Semmiképp nem az a megoldás persze, hogy ezentúl ajtót se nyiss és persze, igazi nyílászáró szerelő cég is kopogtathat. No, de erre visszatérünk!

Mit akarnak elérni a csalók?

- messze áron felüli terméket vagy szolgáltatást eladni (ez még a kisebbik baj, itt "csak" a pénztárcád sérülhet és még az is lehet, hogy neked annyit is megér)

- feltérképezni a lakást és a készpénz helyét egy későbbi betöréshez

- apróságokat ellopni, míg a tulaj nem figyel

- megfenyegetni a lakót és pénz átadására kényszeríteni

- személyes adatokat kicsalni az áldozatoktól

Persze nem minden becsengetőnek az a célja, hogy átverjen, de jobb félni, mint megijedni. Ha egy idegen kopogtat az ajtónkon, legyünk mindig körültekintőek és óvatosak, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni!

Néhány jó tanács, amit te is fogadj meg!

1.

Semmilyen körülmények között ne nyiss ajtót akkor, ha nem látod a csengető arcát, mert el van fedve. Ha bármit visel az arca előtt, amitől a kémlelőnyíláson nem látszik a kiléte, ne nyisd ki az ajtót. Meg kellett tanítanom a nagymamának is, hogy attól, hogy az unokája motorozik, nem szabad egy bukósisakos embernek ajtót nyitni. Nem és nem. Zoli is vegye le, ha meg akarja kapni a tiramisuját.

2.

Mielőtt kinyitnád a bejárati ajtót, győződj meg róla, hogy a kelleténél többet nem lehet látni a lakásból. A szobák ajtajai legyenek zárva, az előszobában, a kis szekrényre ledobott pénztárca vagy kocsikulcs tűnjön el és a válltáskák, kis táskák se legyenek elérhetőek!

csengetes2

3.

Soha ne hagyd egyedül az idegen személyt az otthonodban, egy fél percre sem. Te biztos nem tévesztenéd szem elől? És mit csinálnál akkor, ha kérne egy pohár vizet, vagy kikéredzkedne a WC-re? Ezt a trükköt gyakran alkalmazzák a csalók, különösen, ha többen vannak. Amíg az egyikük elmegy veled a konyhába, addig a másik már a szobában van, vagy egyszerűen a csak mellékhelyiség helyett körbenéz a szekrényekben. Rágondolni is medvebundaborzoló!

4.

Soha ne tájékoztasd a csalókat arról, hogy mikor tartózkodsz otthon és mikor nem! Gyakran az ember észre sem veszi, hogy már el is árulta, hogy mikor lesz üres a lakás. A munkaidőd részletei nem tartoznak senkire, és a nyaralásod várható időpontjáról sem kell fűnek-fának mesélni.

Ha felkínálnak neked egy időpontot, hogy mikor jönnének vissza, vagy elmesélik, hogy már kerestek korábban, de nem találtak otthon, ne úgy kezd a válaszod: Hogy ebben az időpontban mindig dolgozol, vagy sajnos pont akkora terveztétek a családi kirándulást.

5.

Idegent ne invitálj be az otthonodba! A legtöbb ügynök portékájának szemrevételezéséhez elegendő, ha az ajtóban állva megnézed őket, ha már mindenképp így akarsz vásárolni. Ha aláírást gyűjtenek egy cél eléréséhez, hallgassuk meg a küszöbön állva és döntsünk az aláírás mellett vagy ellen. (Jaj, nincs nála toll? Semmi gond, de amíg te hozol egyet, legyen szíves várjon meg kint. Köszi!)

A jó modor előírná, hogy legyünk udvariasak és hívjuk be a látogatót, de semmiképp ne tegyük ezt az előszobánál beljebb! Ne biztosítsunk lehetőséget se arra, hogy felmérje az idegen a lakásban található értékeket és azok helyeit.

csengetes1

6.

Még csak véletlenül se utalj arra, hogy egyedül vagy otthon! Ha nagyobb biztonságban érzed magad, akkor miközben kinyitod az ajtót az idegennek, intézz néhány mondatot a csukott szobaajtóhoz, mintha valaki igenis lenne otthon. "Mindjárt megyek, csak kinyitom!" Arra figyelj, hogy ne kérdőmondatot mondj, csak rövid kijelentéseket tegyél, így nem feltűnő, ha nem érkezik válasz.

A csukott ajtókat nyugodtan indokolhatod azzal is, hogy a házőrző kutyádat zártad be, aki nem kedveli az idegeneket. Az ilyen kijelentések eltántoríthatják a rossz szándékkal közeledőket és bár ez valós dolog (tesóméknál is mindig így volt), talán nem érzed hitelesnek, így ha nem tudod jól eljátszani, akkor ezt inkább hagyd a színésztanoncokra! :)

Mit tegyünk, ha rendőr kopogtat az ajtónkon?

A rendőrnek ajtót kell nyitni, amit a legtöbben gyanútlanul meg is tesznek. Ha egyenruhás személy áll az ajtódban, figyeld meg alaposan, és ne csak a mondanivalóját!

A rendőr egyenruhát visel, ami színében és fazonjában meg kell, hogy egyezzen az itthon megszokottal. Az egyenruhán névjegykitűzőt visel, a rendfokozati jelzés (váll-lap), valamint a karjelvény sem hiányozhat. Az egyenruha kötelező tartozéka a jelvény, melynek alsó része öt számjegyű azonosító számmal van ellátva, ellentétben a bárki számára könnyen beszerezhető "police" feliratú darabokkal.

csengetes4

A szolgálati igazolvány tartalmaz egy arcképet, egy nevet és egy rendfokozatot is. Polgári ruhában a szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja a rendőr valódi kilétét. Ha bármikor kételkednél abban, hogy a rendőrként bemutatkozó személy valóban az-e, haladéktalanul hívd a 112-es segélyvonalat. Fontos megjegyezni, hogy a rendőr nem kérhet és nem fogadhat el készpénzt! Tudtad? Nem, akkor sem, ha kenni akar(unk) vele!

Mit kell tudni a közüzemi szolgáltatók embereiről?

A közüzemi szolgáltatók nem foglalkoztatnak díjbeszedőket. Készpénzt-túlfizetés esetén nem hoznak házhoz pénzt. Ha erre hivatkozna valaki, ne nyiss ajtót, mert egy csaló kopogtat. (Konkrétan elküldik neked a postással. Nekem is jött év elején, juhú!)

Számla kiegyenlítésére nincs mód a házhoz érkező képviselőjüknél. Pénzt csak abban az esetben kérhet, ha erről korábban hivatalos levél érkezett a szolgáltatótól. Ilyen eset lehet egy vízóra csere, aminek esedékességéről és részleteiről előre, írásban kell értesíteni a fogyasztót. Még a megbízott behajtó is csak felszólíthat, hogy fizesd be a tartozást így és így... hacsak előtte nem egyeztetek meg máshogy.

A közüzemi szolgáltató emberitől is nyugodtan kérj arcképes igazolványt vagy megbízólevelet. Az azonosítószám és a név birtokában hívd fel a szolgáltatót, hogy igazolja, hogy náluk valóban dolgozik-e ilyen ember és hogy hivatalos ügyben jár-e el. Tudom, ez most hülyén hangzik, de hidd el, ha egy csaló próbálkozik, hirtelen tuti, hogy lent hagyott valamit az autóban.

1. Egy cég képviselője mindig készséggel és érthetően elmondja a cége nevét és elérhetőségét.

A mai világban egy magára valamit is adó cég már üzemeltet honlapot vagy közösségi oldalt, amiről tájékozódhatunk. Persze ez sem 100%-os módszer, de az amatőr csalókat már itt az elején is le lehet buktatni. A valódi ügynökök jelentős része szívesen küld e-mailben írásbeli ajánlatot, erre is kérdezz rá!

2. Egy cég képviselője nem követel azonnali választ, szerződésaláírást vagy előleget.

Türelmesen elmagyarázza - ha szükséges újra és újra - a termék vagy a szolgáltatás tulajdonságait. Szívesen válaszol a kérdésekre, és eloszlatja a kétségeket. Magától felajánlja vagy kérésre eleget tesz annak, hogy igazolja a termék minőségét, ha ez lehetséges.

3. Előfordul, hogy a magukat szerelőnek nevező személyek törvényekre és jogszabályokra hivatkoznak.

Így próbálják a meséjüket hitelesebbé tenni, mely szerint pl. törvényi előírás, hogy kötelező a nyílászárók modernizálása, vagy a szénmonoxidmérő beszerelése. Nem kell mindent elhinni! Írd fel, hogy pontosan melyik paragrafusokat vagy rendeleteket emlegetik, és ha elmentek, keress rá a neten, vagy beszélj a társasházkezelővel, neki tudnia kell, ha van-e ilyen téged is érintő változás.

csengetes

4. Sok esetben hallani olyan mondatokat, hogy egyeztették a közös képviselővel.

Azt mondják, az ő engedélyével jutottak be a házba, és az ő tudtával csengetnek be minden lakásba a környéken (ahogy olvasónknak is erre hivatkoztak). Ezt a legkönnyebb ellenőrizni. Hívd fel a társasházkezelődet és kérdezz rá, hogy kivel és milyen okból beszélt, így azonnal kiderülhet a turpisság. Nem fogja megvárni a csaló azt sem, hogy kicsörögjön odaát a telefon.

5. Le akarják olvasni az órát.

Ha a vízórát jönnek ellenőrizni, akkor előtte napokkal, de van, hogy hetekkel kiragasztják a részleteket a lépcsőház faliújságára és a liftbe is, és bélyegzőt is nyomnak rá. Sajnos nem állíthatom, hogy ezt bárki ne tehetné meg, de kisebb az esélye annak, hogy ilyen kiírással megpróbálkoznának a csalók.

6. Feltétlen ellenőrizni kell valamit.

Egyszer előfordult nálunk is, hogy a háztömb felújítása után a gázcsöveket jöttek ellenőrizni hivatalból, hogy nem eresztenek-e valahol, de akkor a társasházkezelőnk egyesével végigkísérte őket a lakásokon. Ment velük körbe-körbe, ezzel növelve a lakók biztonságérzetét. Nagyon helyes!

Mindezek után, ha úgy döntenél, hogy átmentek a teszten a nálad kopogtatók, és szeretnél tőlük valamilyen szolgáltatást vásárolni, akkor feltétlen kérj tőlük egy szerződést, amit kényelmesen átolvashatsz. Én azt tanácsolnám, hogy ajánld fel, hogy átgondolod az ajánlatukat és felhívod őket, ha döntöttél. Ha nem szívesen adnak egy példányt a szerződésből vagy részletes leírást az ajánlatról (vagy nincs is náluk), akkor inkább visszakozz a megrendeléstől.

Talán egyértelmű, de inkább leírom: abban az esetben, ha nekik nem jó, hogy később majd te telefonálsz, akkor utasítsd el őket, mert egy igazi kereskedő tudja, hogy a legtöbb vásárló tájékozódik a neten és a konkurenciát sem szégyelli megnézni! Fúj!

csengetes3

Az interneten már több olyan oldal is létezik, amely gyűjti a cég székhelyként hazánkban legtöbbet használt címeket. A budapesti Gyepsor utca 1. szám alatti telephely tartja a rekordot egy feketelista szerint, 879 céget jelentettek már be. Éppen ezért ellenőrizni kell, hogy a cég, amiről beszélt a kopogtató, nem tartozik-e a listán szereplő címekhez.

Bármilyen esetben, amikor pénzt adnál át a házaló ügynököknek, kérj számlát, elismervényt az átadott összegről. Papír nélkül soha ne adj ki pénzt a kezedből! Tudom, úgy olcsóbb! Akkor se!

Mi van, ha már megtörtént a baj?

Ha mindezek ellenére is áldozatául estél a házaló csalóknak, akkor sincs minden remény veszve.

Ha a fogyasztót keresték meg, és nem ő ment, és rendelte meg az adott szolgáltatást, akkor az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül! A fogyasztónak ebben az esetben van egy olyan joga, hogy a szerződés aláírásától számított 14 napon belül ettől a szerződéstől mindenféle indoklás nélkül elállhat.

Csak a minőség és az ár-érték aránnyal van a gond, vagy semmit sem kaptál, vagy közben még ki is raboltak vagy megfenyegettek?

Több helyre is fordulhatsz

a konkrét esettől függően, mert nem mindegy, hogy teljesítettek-e egyáltalán valamit a beígértekből.

- a céghez, aminek a nevében eljártak

- békéltető testülethez

- indíthatsz peres eljárást

- fordulhatsz a rendőrséghez

Komoly cikk végére komoly útravaló: remélem, nálad soha nem fognak ártó szándékkal kopogtatni, de mindig legyél óvatos és körültekintő, ha idegen áll az ajtódban.
Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Steve Jobs fia 1 milliárd dollárral száll harcba a rák ellen: „A rák halálos ítéletből krónikus betegség lesz” - állítja
Reed Jobs Yosemite nevű tőkealapja a gén- és immunterápiákra fókuszál. Gyerekként végignézte apja harcát a rákkal, emiatt döntött úgy, hogy erre fordítja a pénzét és tudását.


Ma, február 4-én, a Rákellenes világnapon egyetlen mondat keltett hatalmas visszhangot, reményt és vitát szítva egyszerre. A mondat Steve Jobs fiától, a 34 éves Reed Jobstól származik, aki apja hasnyálmirigyrák elleni küzdelmét végignézve a saját küldetésének tekinti a betegség legyőzését.

„Úgy gondoljuk, hogy a rák a halálos ítéletből krónikus, élethosszig kezelhető betegséggé válhat”

– mondta a Forbesnak. A kijelentés futótűzként terjedt, sok helyen már 5-10 éves határidőről suttogtak, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Jobs víziója szerint a fordulat a legtöbb ráktípus esetében az ő élete során valósulhat meg, miközben azt is elismerte, hogy a harc nem lesz egyenletes.

„Olyan nagy a változatosság, hogy bizonyos alacsony mutációszámú, agresszív daganatok valószínűleg 10 év múlva is komoly problémát fognak jelenteni”

– szögezte le Jobs.

Jobs víziója éppen a Rákellenes világnapon kap különös hangsúlyt, amelyet a Union for International Cancer Control szervez.

Az idei, hároméves kampány az „Egyesít a különbözőségünk” – nevet viseli, és a személy-központú daganatellátásra helyezi a hangsúlyt.

A cél, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a valós betegtörténeteken keresztül irányítsák a valódi szükségletekre. „Ma, február 4-én ismét együtt állunk ki a Rákellenes világnapon – az egység, a cselekvés és a remény napján” – fogalmazott Cary Adams, a szervezet vezérigazgatója. Ez a szemlélet – az ember a középpontban – tökéletesen rímel arra a kihívásra, amit a daganatos betegségek krónikussá válása jelent: a gyógyítás mellett az életminőség fenntartása is kulcskérdéssé válik.

Az optimizmus nem alaptalan, a számok ugyanis egyértelműen a lassú, de kitartó előrelépésről tanúskodnak.

A tendencia azt mutatja, hogy egyre több daganattípus válik hosszabb távon kontrollálhatóvá.

Ugyanakkor a globális teher óriási és folyamatosan növekszik: míg 2022-ben világszerte 20 millió új esetet és 9,7 millió halálesetet becsültek, 2050-re már 35 millió új megbetegedéssel számolnak a szakértők. Ez a kettősség – a javuló túlélés és a növekvő esetszám – jelöli ki a tudományos innováció és a finanszírozás legfontosabb terepét.

A növekvő teher és a tudományos lehetőségek találkozásánál jön képbe a tőke, és itt válik Reed Jobs története igazán fontossá.

Az általa alapított, Yosemite nevű kockázati tőkealap kifejezetten a rákgyógyítás áttörést ígérő területeire fókuszál.

A cég nemrég több mint 200 millió dollárnyi friss tőkét vont be a második alapjába, amivel a kezelt vagyona már meghaladja az 1 milliárd dollárt. A befektetői körben olyan nevek szerepelnek, mint az Amgen gyógyszeróriás, a Memorial Sloan Kettering rákközpont és a Massachusettsi Műszaki Egyetem. A Yosemite portfóliója a jövő terápiáit vetíti előre: gén- és immunterápiák, mesterséges intelligencián alapuló gyógyszerfejlesztés, radiogyógyszerek és a korai diagnosztikát forradalmasító technológiák.

„Ezek mind nagyon hosszú időigényű folyamatok, de egyszerre érnek be” – magyarázta Jobs, utalva arra, hogy a különböző kutatási irányok mostanra értek el arra a szintre, ahol a felfedezések már egymást erősítik.

De a harc nemcsak a laboratóriumokban és a befektetői tárgyalókban zajlik. A betegség krónikussá válásának egyik legfontosabb társadalmi vetülete a munka világához való viszony. Mit kezd egy cég egy olyan munkavállalóval, aki hosszú éveken át él együtt a betegségével, kezelésekre jár, de közben képes és akar is dolgozni? A Publicis kommunikációs ügynökség által indított Working With Cancer” kezdeményezés éppen erre a kérdésre keresi a választ. A mára több mint 5000 vállalatot és 40 millió munkavállalót tömörítő mozgalom célja, hogy

támogató és befogadó munkahelyi környezetet teremtsen a daganatos betegek számára.

A világnap alkalmából új kampányt és egy mesterséges intelligencia alapú segítőt is elindítottak, amely a vezetőknek és a kollégáknak ad tanácsot a nehéz helyzetek kezeléséhez. A támogató munkahely ugyanis nemcsak emberségi kérdés: a kutatások szerint mérhetően javítja a betegek életminőségét és a gyógyulási esélyeit is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk