HÍREK
A Rovatból

Nem lesz kötelező a maszk az óvodákban és az iskolákban sem szeptembertől

A Pedagógusok Szakszervezete hiányolja a kormány iránymutatását az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatban.


A Pedagógusok Szakszervezete szerint csütörtök reggelig az intézményvezetők semmilyen tájékoztatást nem kaptak még a tanévkezdésről. Pedig fontos lenne tudni, hogy bemehetnek-e a szülők az évnyitóra, kell-e ott maszkot viselni a gyerekeknek. Valamint, hogy később tanítási időben kötelező lesz-e a maszkviselés és még rengeteg hasonló kérdés felmerült a szülők és a tanulók részéről is.

Azon kívül, hogy mantrázzák az oltást, mi mást nem látunk. Nem látjuk, tervezi-e a kormány, hogy amikor belépnek a gyerekek az iskolába, tesztelik-e őket, ami a szomszédos országokban alapvető.
- nyilatkozta a 444-nek még szerdán Totyik Tamás, a szervezet alelnöke.

Az Emmi csütörtökön délelőtt kiadott egy közleményt. Azonban ebben is csak néhány dolgot tisztázott.

Az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk, és már nem kötelező a testhőmérséklet-mérés sem.

A minisztérium a tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kéri az iskolákat. Ugyanakkor

miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket.

A szülőktől továbbra is elvárt, hogy koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne vigyenek közösségbe, a fertőzésben érintett gyermekek pedig ne látogassák az intézményt.

A minisztérium szerint a mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, „hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva, és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást”. Ez egyébként nagyjából a 12-17 éves korosztály 27 százaléka.

A PSZ elnöke aggodalmát fejezte ki az intézményi bezárásokkal kapcsolatosan. Időben tudni szeretnék, milyen magas fertőzés szám esetén záratja majd be a kormány az iskolákat. Nem szeretnének még egy olyan esetet, hogy a megbetegedések miatt fellépő tanárhiány okán a takarítónők felügyelnek a diákokra.

Az Emmi közleményével szemben, számos ország máshogyan képzeli el a járványügyi intézkedéseket. Izraelben például a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű, „piros” besorolású településeken, a 12 év feletti gyerekeknél, csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti oktatás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Az oltatlan pedagógusok csak érvényes negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe. Továbbá az országban 1,4 millió gyereket tesztelnek le az iskolakezdés előtt.

Ausztria is nagyszabású tesztelésekre készül: a tanév első három hetében, hetente háromszor fognak mintát venni a diákoktól és a tanároktól is egyaránt. Akár oltottak, akár nem.

Törökországban az oltatlan tanároktól hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg. Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik ezeket a teszteket.

Csehországban az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a testnevelés és az énekórákon.

A PSZ alelnöke szerint a hazai iskolákban is rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a dolgozókat, hiszen a járvány korábbi időszakaiban az oktatási intézmények gócpontokká váltak. Illetve fontos lenne az is, ha az iskolák fertőzöttségi adatai nyilvánosak lennének a szülők számára is.

A Szervezet ezenkívül azt is hiányolja, hogy a kormány nem indított nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásáról. A kormányinfóról elhíresült „No vakcina, no parti” ikonikus mondaton kívül további népszerűsítés nem indult a fiatalok körében. Az alelnök tud olyan oktatási intézményről, ahol több mint 450 diákból mindössze hatan jelentkeztek az iskolai koronavírus-oltásra. Szerinte ez mindenképp aggasztóan alacsony szám.

Ha valóban azt gondolják, hogy a diákoknak biztonságos az oltás, akkor miért nem szerveztek egy nagyobb médiakampányt?

Mindeközben a kormány nem függesztette fel a tanfelügyeleti vizsgálatokat. Ellenőrzik, hogy az intézményeknek mennyire sikerült a tanterv teljesítése, figyelembe nem véve az online oktatás nehézségeit. Majdnem két évig nem zajlott normális üzemben az oktatás a pandémia miatt, így szinte lehetetlen az eredményeket hozni.

Bár a kormány szeptembertől jelenléti oktatásra készül, Totyik Tamás alelnök nem tartja kizártnak a bezárásokat a negyedik hullám miatt. Erre azonban még mindig nem vagyunk teljesen felkészülve, sok helyen hiányoznak a digitális tanítási és számonkérési-rendszerek. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk