HÍREK
A Rovatból

„Nem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz” – nagyinterjút adott Mészáros Lőrinc az Indexnek

A leggazdagabb magyar szerint politikai támadások érik, pedig rengeteg adót fizetnek, és ennek inkább örülni kellene. Röviden beszélt a magánéletéről is.


185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának.

Mészáros Lőrinccel most az Index készített exkluzív interjút, ami azért érdekes, mert az ország immár hivatalosan is leggazdagabb emberének számító felcsúti milliárdos nem osztogatta eddig könnyen az interjúkat. A beszélgetés az MKB-székházban, az irodájában készült, ahol értékes festmények szolgáltatták a hátteret.

Mészáros elmondta, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a listáknak.

"Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók."

De nem ezt látja a személye elleni támadások okának:

"Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt."

Arra a kérdésre, hogy sok állami megrendelést kap, és ebből gazdagodik politikai hátszéllel, ezt válaszolta:

"A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt."

Az üzleti életben szerinte nincs meg az a szembenállás, mint a politikában.

"A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. "

Úgy véli, 1998-2002 közt már törekedett arra az Orbán-kormány, hogy a hazai nagyvállalkozókat hozza helyzetbe például az építőiparban, de utána szerinte a következő kormányok a külföldi cégeket hozták helyzetbe. Ezen változtatott ismét 2010-től az új Orbán-kabinet.

Szerinte "a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. (...) 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz."

A Hunguest-csoport szállodáinak nyújtott hatalmas, 17,7 milliárd forintos állami támogatásról ezt mondta:

"csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."

A szállodái elleni bojkottra való felszólításról így vélekedett:

"Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."

A tőzsdei cégükről, az Opus Global Nyrt-ről szólva válaszolt azokra a kritikákra, hogy a sikeres 2020-as év ellenére nagyon alacsonyan mozog a cég részvényeinek értéke:

"az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. "

A Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank) kapcsán beszélt a fúzióról, amely szerinte páratlan talán még Európában is:

"Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. (...) meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban."

A mezőgazdaságban is hatalmas érdekeltségei vannak a csoportnak, 45 ezer hektár föld tartozik hozzájuk.

A Talentis Agro csoporthoz került Szarvasi Agrár Zrt. és a Gallicoop Zrt. is.

"Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. "

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Fekete-Győr András kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert, ezt válaszolta:

"Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak."

Azzal védekezett Mészáros, hogy az egyik legnagyobb hazai vállalatcsoportként óriási összeget fizet be minden évben adóként:

"30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot. A cégcsoport vállalatai éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki."

A 2022-es választásokról ezt mondta:

"Szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog."

A családról szólva elmondta, hogy mivel a gyerekei felnőttek, helyet kaptak a vállalatnál, meg van oldva az utánpótlás is:

"Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban. A legidősebb lányom a Mészáros-csoport első számú vezetője, a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke."

A feleségétől való válás, és az azt követő osztozkodásról csak nagyon röviden beszéltek:

"A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért."

Várkonyi Andreával kapcsolatban elmondta, hogy már tudják, mikor lesz az esküvő, de a részleteket illetően nem akart semmit mondani.

"Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk."

Érdemes a teljes interjút is elolvasni, érdekes mondatok hangzottak még el benne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.


„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.


„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk