HÍREK
A Rovatból

„Nem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz” – nagyinterjút adott Mészáros Lőrinc az Indexnek

A leggazdagabb magyar szerint politikai támadások érik, pedig rengeteg adót fizetnek, és ennek inkább örülni kellene. Röviden beszélt a magánéletéről is.


185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának.

Mészáros Lőrinccel most az Index készített exkluzív interjút, ami azért érdekes, mert az ország immár hivatalosan is leggazdagabb emberének számító felcsúti milliárdos nem osztogatta eddig könnyen az interjúkat. A beszélgetés az MKB-székházban, az irodájában készült, ahol értékes festmények szolgáltatták a hátteret.

Mészáros elmondta, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a listáknak.

"Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók."

De nem ezt látja a személye elleni támadások okának:

"Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt."

Arra a kérdésre, hogy sok állami megrendelést kap, és ebből gazdagodik politikai hátszéllel, ezt válaszolta:

"A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt."

Az üzleti életben szerinte nincs meg az a szembenállás, mint a politikában.

"A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. "

Úgy véli, 1998-2002 közt már törekedett arra az Orbán-kormány, hogy a hazai nagyvállalkozókat hozza helyzetbe például az építőiparban, de utána szerinte a következő kormányok a külföldi cégeket hozták helyzetbe. Ezen változtatott ismét 2010-től az új Orbán-kabinet.

Szerinte "a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. (...) 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz."

A Hunguest-csoport szállodáinak nyújtott hatalmas, 17,7 milliárd forintos állami támogatásról ezt mondta:

"csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."

A szállodái elleni bojkottra való felszólításról így vélekedett:

"Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."

A tőzsdei cégükről, az Opus Global Nyrt-ről szólva válaszolt azokra a kritikákra, hogy a sikeres 2020-as év ellenére nagyon alacsonyan mozog a cég részvényeinek értéke:

"az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. "

A Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank) kapcsán beszélt a fúzióról, amely szerinte páratlan talán még Európában is:

"Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. (...) meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban."

A mezőgazdaságban is hatalmas érdekeltségei vannak a csoportnak, 45 ezer hektár föld tartozik hozzájuk.

A Talentis Agro csoporthoz került Szarvasi Agrár Zrt. és a Gallicoop Zrt. is.

"Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. "

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Fekete-Győr András kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert, ezt válaszolta:

"Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak."

Azzal védekezett Mészáros, hogy az egyik legnagyobb hazai vállalatcsoportként óriási összeget fizet be minden évben adóként:

"30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot. A cégcsoport vállalatai éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki."

A 2022-es választásokról ezt mondta:

"Szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog."

A családról szólva elmondta, hogy mivel a gyerekei felnőttek, helyet kaptak a vállalatnál, meg van oldva az utánpótlás is:

"Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban. A legidősebb lányom a Mészáros-csoport első számú vezetője, a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke."

A feleségétől való válás, és az azt követő osztozkodásról csak nagyon röviden beszéltek:

"A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért."

Várkonyi Andreával kapcsolatban elmondta, hogy már tudják, mikor lesz az esküvő, de a részleteket illetően nem akart semmit mondani.

"Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk."

Érdemes a teljes interjút is elolvasni, érdekes mondatok hangzottak még el benne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a TISZA jelöltállításáról: Délig a jogosultak majd 25 százaléka leadta már a szavazatát
Az elsőkörös szavazás november 23-24-én, míg a második forduló november 25-től 27-ig tart. Az eredményeket november 30-án jelentik be.


Magyar Péter Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik a szavazás a TISZA Párt jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Azt írta:

„Zajlik a szavazás a TISZA jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Délig a jogosultak majd 25%-a leadta már a szavazatát.”

A TISZA párt a 2026-os parlamenti kampányra készülve többkörös jelöltállítási folyamatot indított. A párt nyári kongresszusa után közölték, hogy választókerületenként három jelöltet állítanak, akikről először a közösség, majd egy szélesebb körű, nyílt szavazás dönt. A tervek szerint a 106 egyéni jelöltet november 30-án mutatják be.

A szavazás technikai lebonyolítását a párt a nemzethangja.hu felületen végzi, a korábbi online konzultációik mintájára. A menetrend szerint a belső, közösségi szavazás november 23–24. között zajlik, ezt követi a nyílt voksolás november 25. és 27. között, az eredményhirdetés pedig november 30-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak iskolaigazgatók, gyermekorvosok ellen?
Nagy a pörgés a Tiszánál, vasárnap délig a jogosultak negyede már le is adta a voksát. A pártelnök szerint a Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg.


Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.

Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.

„A Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg, hiszen hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak, Hoppál Pétereknek, Csöbör Katalinoknak, Dömötör Csabáknak, Vitályos Esztereknek iskolaigazgatók, gyermekorvosok, mérnökök, volt rendőrkapitányok, tűzoltók, gyógyszerészek, elismert művészek, neves ügyvédek, tisztességes vállalkozók és kiváló gazdák ellen?”

– tette fel a kérdést Magyar, aki arra biztatta támogatóit, hogy használják ki „az orbáni maffia bénultságát”.

A jelöltállításra pár napja Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, szerinte a Tisza jelöltjei „túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak”, és lényegében ugyanazt a társaságot látja, mint amit a kormány ellenzéke eddig is felmutatott. A kormánypártok a saját jelöltállításukkal nem sietnek: a közmédiának adott tájékoztatás szerint a Fidesz–KDNP leghamarabb januárban nevezi meg hivatalosan az egyéni képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt november elején szervezte át a jelöltállítási folyamatát, amikor a Tisza Világ applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalra helyezték át a szavazást. „Orbán Viktorék célja egyértelmű, meg akarnak minket félemlíteni…” – írta akkor. A jelöltaspiránsok névsorát november 17-én éjfélig töltötték fel a körzetek felületeire. Magyar Péter a budapesti 3. számú választókerületben indul előválasztás nélkül, két körzetben (Szabolcs 1. és Borsod 7.) pedig technikai okokból halasztást jelentettek be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk