HÍREK
A Rovatból

„Nem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz” – nagyinterjút adott Mészáros Lőrinc az Indexnek

A leggazdagabb magyar szerint politikai támadások érik, pedig rengeteg adót fizetnek, és ennek inkább örülni kellene. Röviden beszélt a magánéletéről is.


185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának.

Mészáros Lőrinccel most az Index készített exkluzív interjút, ami azért érdekes, mert az ország immár hivatalosan is leggazdagabb emberének számító felcsúti milliárdos nem osztogatta eddig könnyen az interjúkat. A beszélgetés az MKB-székházban, az irodájában készült, ahol értékes festmények szolgáltatták a hátteret.

Mészáros elmondta, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a listáknak.

"Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók."

De nem ezt látja a személye elleni támadások okának:

"Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt."

Arra a kérdésre, hogy sok állami megrendelést kap, és ebből gazdagodik politikai hátszéllel, ezt válaszolta:

"A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt."

Az üzleti életben szerinte nincs meg az a szembenállás, mint a politikában.

"A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. "

Úgy véli, 1998-2002 közt már törekedett arra az Orbán-kormány, hogy a hazai nagyvállalkozókat hozza helyzetbe például az építőiparban, de utána szerinte a következő kormányok a külföldi cégeket hozták helyzetbe. Ezen változtatott ismét 2010-től az új Orbán-kabinet.

Szerinte "a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. (...) 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz."

A Hunguest-csoport szállodáinak nyújtott hatalmas, 17,7 milliárd forintos állami támogatásról ezt mondta:

"csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."

A szállodái elleni bojkottra való felszólításról így vélekedett:

"Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."

A tőzsdei cégükről, az Opus Global Nyrt-ről szólva válaszolt azokra a kritikákra, hogy a sikeres 2020-as év ellenére nagyon alacsonyan mozog a cég részvényeinek értéke:

"az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. "

A Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank) kapcsán beszélt a fúzióról, amely szerinte páratlan talán még Európában is:

"Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. (...) meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban."

A mezőgazdaságban is hatalmas érdekeltségei vannak a csoportnak, 45 ezer hektár föld tartozik hozzájuk.

A Talentis Agro csoporthoz került Szarvasi Agrár Zrt. és a Gallicoop Zrt. is.

"Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. "

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Fekete-Győr András kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert, ezt válaszolta:

"Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak."

Azzal védekezett Mészáros, hogy az egyik legnagyobb hazai vállalatcsoportként óriási összeget fizet be minden évben adóként:

"30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot. A cégcsoport vállalatai éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki."

A 2022-es választásokról ezt mondta:

"Szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog."

A családról szólva elmondta, hogy mivel a gyerekei felnőttek, helyet kaptak a vállalatnál, meg van oldva az utánpótlás is:

"Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban. A legidősebb lányom a Mészáros-csoport első számú vezetője, a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke."

A feleségétől való válás, és az azt követő osztozkodásról csak nagyon röviden beszéltek:

"A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért."

Várkonyi Andreával kapcsolatban elmondta, hogy már tudják, mikor lesz az esküvő, de a részleteket illetően nem akart semmit mondani.

"Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk."

Érdemes a teljes interjút is elolvasni, érdekes mondatok hangzottak még el benne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leállt a 15 milliárdosra drágult mohácsi kikötő építése, a város szerződést bontott a kivitelezővel
A kivitelező még 4 milliárdot kért, de nem kapott zöld utat, az ellenzék pedig már az EU csalás elleni hivatalánál jelentette az ügyet. A polgármester most kötbért követel a cégtől.


Azonnali hatállyal felmondta a mohácsi önkormányzat a város kereskedelmi kikötőjének építéséről szóló szerződést a kivitelező Platina-Bauval. A Telex szerint a fideszes vezetésű testület pénteki közgyűlésén hozta meg a döntést egy utolsó pillanatban beterjesztett javaslat alapján. A több mint tízmilliárd forintos projektbe konzorciumi partnerként az Építési és Közlekedési Minisztérium is belép.

Az önkormányzat szerződésszegésre hivatkozik, amit egy október végén elkészült szakértői vélemény is alátámaszt. A városvezetés szerint a területen 2025 márciusa óta áll a munka, és a projektből eddig csupán egy 1,3 milliárd forint értékű logisztikai csarnok készült el.

A konfliktust tovább mélyítette, hogy a kivitelező további 4 milliárd forintot kért a projektre, ám ezt az igényt az irányító hatóság elutasította, amiről a céget október végén értesítették is.

A beruházás tíz évvel ezelőtt nyert európai uniós támogatást azzal a céllal, hogy Mohácsot a „régió logisztikai központjává” tegyék. Az eredeti, 2015-ös tervek még 5 milliárd forintos költséggel számoltak, amelyhez a városnak csupán 300 millió forint önrészt kellett biztosítania.

A pécsi Platina-Bauval 2020-ban kötöttek szerződést, az átadást pedig eredetileg 2023-ra tervezték. A határidő azonban folyamatosan csúszott, 2024 végére már 2026-os átadással és 15 milliárd forintos összköltséggel kalkuláltak, ami az eredeti összeg háromszorosa.

Pávkovics Gábor polgármester a közgyűlésen arról beszélt, hogy kötbért érvényesítenének a vállalkozóval szemben. A mohácsi ellenzéki képviselők amiatt aggódnak, hogy az uniós források esetleges visszafizetése súlyos terhet róna a város költségvetésére. A képviselők nemrég az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentést tettek a kikötőépítés miatt.

A kivitelező Platina-Bau ügyvezetője nemrég elismerte, hogy egy másik családi vállalkozásuk egy több tízmilliárdos gáz- és áfacsalási ügy központi szereplője, de tagadta, hogy a két ügy között összefüggés lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk